Levédia krónikása: Egy cáfolat margójára

 A Honvédelmi Minisztérium cáfolja a The Telegraph állítását – Veszélyes az, ha egy hivatalos szerv ennyire igyekszik félrevezetni a közvéleményt, főként ilyen sorsdöntő időkben. AMIKOR A PUSZTA LÉTÜNK FOROG KOCKÁN.

Mint a Mandiner is megírta: Az Egyesült Államok az egyik európai katonai támaszpont kibővítését tervezi, hogy nukleáris harci repülőgépeket telepítsen a lehetséges orosz fenyegetés ellensúlyozásaként.

“Az Amerikai Egyesült Államoktól olyan kérés, hogy Magyarország területén atomfegyver tárolására kerüljön sor, nem érkezett” – közölte a HM lapérdeklődésre.

Csakhogy nem erről volt szó. Hanem arról, hogy az USA – ennyi és ennyi összegért – kibővíti a kecskeméti repülőteret, hogy az alkalmas legyen olyan nukleáris harci repülőgépek fogadására, amelyek ellensúlyozhatnának egy lehetséges orosz fenyegetést

Mégis, mi ebben a csúsztatás?

Az, hogy mintegy meg kell könnyebbülnünk: mégsem nukleáris fegyvereket hoznak ide. Hanem “csak” olyan repülőgépeket, amelyek ALKALMASAK ARRA, HOGY NUKLEÁRIS TÖLTETŰ RAKÉTÁKAT SZÁLLÍTSANAK OROSZORSZÁG FÖLÉ, ÉS AZOKAT OTT (VAGY ONNAN) CÉLBA JUTTASSÁK.

Mecsoda különbség…!

Nem kétlem: nálunk tudnak Putyinnak arról a figyelmeztetéséről, hogy nukleáris sivatag lesz abból az országból, ahonnan rakéta csapódik be Oroszország területére. És ebből a szempontból nemigen van különbség, a között, hogy a rakétát az adott ország területéről lőtték-e ki, vagy onnan szállt fel a nukleáris töltetű rakétákat szállító repülőgép. Nálunk is, és Amerikában is megírták már: mi történik azokkal az (ukrajnai) repülőtereken, ahonnan korszerű, nagy hatékonyságú harci repülőgépek indulnak (vagy akárcsak INDULHATNAK) oroszországi bevetésre.

Amikor a várunkat ostromló ellenség mindjárt ránk töri a kaput. Belső árulók pedig ebben segítik őket.

Amikor – amúgy cselekedeteiben valóban nem következetes – kormányunkat kettős beszéddel, pávatánccal vádolják. Azzal vádolják, hogy HINTAPOLITIKÁJUKKAL saját hatalmukat, összeharácsolt vagyonukat védik. E vészterhes időkben ÖNMAGUK ALATT VÁGVA A FÁT. Ahogy mialattunk is.

Nyolc évtizede a hintapolitika azzal végződött, hogy vesztünkre törő “szövetségeseink” megszálltak minket, bábkormányt ültettek a nyakunkba. Ugyanabban az évben kétszer is megakadályozták, hogy kiszálljunk a háborúból.

Így maradtunk az ágyútöltelékek folyamatos utánpótlásának a biztosítói. Maradtunk felvonulási terep, katonai célpont. “Budapesten védték Bécset”. Lettünk végül “Hitler utolsó csatlósa” – annak minden tragikus következményével együtt.

Ezért kellene most mindent – mondom: MINDENT – megtennünk azért, hogy még egyszer ne hajszoljanak minket egy olyan, újabb világháborúba, amit senki sem fog túlélni. A SAROKBA SZORÍTOTT, HALÁLFÉLELMÜKBEN ŐRJÖNGŐ – maró, harapdáló, eszeveszetten mindennek nekitámadó PATKÁNYOK SEM, AKIK KÖZÉ HÜLYE FEJJEL BEÁLLTUNK. Hogy velük együtt pusztuljunk el.

KIMARADNI EGY VILÁGHÁBORÚBÓL MÉG MINDIG KÖNNYEBB, MINT KIMÁSZNI BELŐLE. Főleg, hogy a halálfélelmükben őrjöngők teljes erővel, foggal-körömmel csimpaszkodnak belénk. Húznak, ráncigálnak minket lefelé, vissza – hogy VELÜK EGYÜTT FŐJÜNK, SÜLJÜNK MEG MI IS.

Minden jel szerint a tragikus történelem meg fog ismétlődni. Minden erre mutat. Már meg is van a leginkább kézenfekvő indok. Az ürügy. Nem valami zuglapban, hanem a vezető brit napilapban, a “The Times”-ban jelent meg egy írás, ezzel a címmel: “IDEJE ELTÁVOLÍTANI ORBÁN VIKTORT, PUTYIN BÁBJÁT AZ EURÓPAI UNIÓBAN”

Eltávolítani – hogyan? Mint ahogy Trumppal már kétszer is megkísérelték? Vagy ahogy a másik renitenssel, Robert Ficóval is megpróbálták? (Nemcsak mi gondoljuk ám úgy, hogy ez, egyszersmind, Orbán Viktornak szóló [utolsó] figyelmeztetés is volt.)

A több, mint hét és fél éve (Putyin akkori budapesti villámlátogatása ellen) szervezett “fütyülős tüntetés” során már kimondatott: “Orbán korrupt, fasiszta diktatúrája AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK SZURONYAIN NYUGSZIK”. Nem hiszem, hogy ez az állítás csupán a habzó szájjal ordító szónokok agyából pattant volna ki. Az a tüntetés magán viselte az amerikai (CIA) és az ukrán (SZBU – Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat) titkosszolgálatnak a rendezvény fölötti együttes bábáskodása jeleit.

Nem hinném, hogy a CIA ne tudott volna arról, hogy Ukrajnában különleges osztagokat szerveztek arra, hogy likvidálják Ukrajnának az ország határain kívül élő ellenségeit. Hogy ezek kik… Az SZBU ukrán titkosszolgálat két olyan feketelistát is összeállított, amelyek nyilvántartják ezeket az ellenségeket. Az egyik ilyen – immár Magyarországon sem ismeretlen feketelista a “Mirotvorec” (“Béketeremtő”). A másik nevét (“Poszipaka – agent Kremlja”) pedig úgy lehetne fordítani, mint “Muszkavezető – a Kreml ügynöke”.

Az ukránok a szokásuknak megfelelően “jutalmaztak”. Miniszterelnökünket, például, azzal, hogy – mindjárt kijevi békemisszióját követően – rátették őt a “Mirotvorec” feketelistára. Külügyminiszterünk pedig – lehet kárörvendezni – “a Kreml ügynökeinek” a feketelistáján van.

Mindkét feketelistán rajta van az a nyugalmazott magyar diplomata, akit az évek során Soros által finanszírozott és a CIA-hoz köthető liberális hírportálok három, őt név szerint “orosz (propaganda) ügynökként említő cikkben is följelentettek. És akit tavaly januárban valaki figyelmeztetett: immár a CIA is “érdeklődik” iránta.

Talán ezért is: az illető nemrégiben fenyegető üzenetet kapott (mégpedig az SZBU ukrán titkosszolgálat egyik provokátorától): “CÉLKERESZT: TE LEHETSZ A KÖVETKEZŐ”

Ezt az üzenetet úgy is lehet értelmezni, hogy, eszerint, létezik a Kijevben halálra szánt magyar állampolgároknak egyfajta listája. Amin az emberünk is rajta van – és ELŐBB-UTÓBB Ő IS SORRA KERÜLHET.

Halállista? Eddig két halálos fenyegetés érkezett. Az egyik Szijjártó Péter címére – amikor éppen Ungvárra készült tárgyalni kapcsolataink rendezéséről. A másik Toroczkai László címére. Őt és pártja országgyűlési frakciójának minden tagját azzal fenyegették meg, hogy, (autójukkal együtt), sorra felrobbantják őket. Mint a népszerű orosz katonai bloggert. Vagy – apja, Alekszandr Dugin nemzeti érzelmű filozófus helyett – újságíró lányát, Darját.

Azt, hogy a Robert Ficó ellen elkövetett merényletkísérlet egyben amolyan, Orbánnak címzett “utolsó figyelmeztetés” volt, nemcsak mi mondjuk. Egy svéd politológus, illetve egy szerb miniszterelnök-helyettes is megosztotta velünk azt az értesülését, hogy Amerikában Orbán likvidálását tervezik. Ami egyáltalán nem tűnik irreális feltételezésnek. Lévén, hogy Trump korábbi elnök és mostani elnökjelölt ellen már kétszer is megkíséreltek merényletet. Trump és Orbán között pedig igen jó a viszony. Mindketten útjában vannak a globalista klánok (vagyis a háttérhatalom – “Deep State”) tervei megvalósulásának. Miközben ott van – és Ukrajnában győzelemre áll – Putyin orosz elnök és az általa irányított Oroszország.

(Őt már 2014 júliusában is megpróbálták eltenni láb alól. Latin-Amerikábol hazafelé tartó különgépével azonban összetévesztették a maláj légitársaság, menetrend szerint Amszterdamból Kuala Lumpur felé tartó gépét, és azt lőtték le, 298 utassal (közöttük 106 holland állampolgárral) a fedélzetén. A holland titkosszolgálat ukrán partnereivel elraboltatta és Kijevbe vitette a donyecki fegyveres erőknek azt a nyugalmazott légvédelmi rakétatüzér ezredesét, akit a holland titkosszolgálat a vád koronatanújának szemelt ki. Vlagyimir Cemah ezredest kínzásokkal, tudatmódosító injekciókkal tervezték arra kényszeríteni, hogy a hollandok vádjait alátámasztó “tanúvallomást” tegyen a Hollandiában Oroszország ellen indított koncepciós perben.

Aķkoriban történt, hogy legkedvesebbik Mark Rutte holland miniszterelnökünk – miután értesítették a sikeres emberrablásról, egy G20-as csúcstalálkozón nyomban sietett sarokba szorítani Putyin elnököt. Kis csacsikám azonban nem sejtette, hogy Putyin tudott mind a meggyilkolására szervezett nemzetközi összeesküvésről, mind az ezredes elrablásáról. És elég volt egy pillanatra felmutatnia az ezzel kapcsolatos ulti játszma terített durchmarsának összes, a kezében lévő ütőkártyáját.

El lehet képzelni, hogy NATO most hivatalba lépett új főtitkára az akkor, 2019 júniusában átélt jeges rémületének és megszégyenülésének emlékével mit érez Oroszország, Putyin elnök iránt

Mindmáig Damoklész kardjaként lóg a fejük fölött, hogy Putyin egyszer majd kitálal. Szerintem kár, hogy ezt eddig még nem tette meg. Lett volna pedig alkalma rá.

De hogy ezt a jövőben se tehesse meg, ezért kiötlötték az Ukrajnából elrabolt és Oroszországba hurcolt több tízezer ukrán gyermek rémtörténetét.

Miután pedig – háborús bűnösként – kiadták ellene a nemzetközi körözést, ezek után nyilván már senki sem hisz majd neki.

Az egy magyar állampolgár ellen elkövetett terrorcselekmény – amellett, hogy az illetőt, így vagy úgy “kivonják a forgalomból” – alkalmas arra, hogy – számukra ideális esetben egy “pesti Majdanhoz” elvezető belpolitikai feszültséget keltsen az országban. Orbán Viktor támogatói, illetve a határozottabb fellépés hívei puhasággal vádolják majd őt. Míg ellenfelei azzal, hogy lám, hová vezetett a Putyinnal való barátkozás: ez magyar állampolgárokra hozott bajt.

A Nyugat számára ideális esetben a két tábor közötti szembenállás fegyveres összecsapásokba, polgárháborúba csapna át. Főleg ha az, ami Fico ellenében még nem jött össze, Orbán esetében sikerülne.

Egy ilyen helyzet pedig alkalmat adna arra, hogy a NATO fegyveres intervencióval siessen “a magyarországi demokrácia védelmére”.

Nagyszerű ellenzékünk, mindenesetre, már megadta az alaphangot ahhoz: hogyan és mivel kíván megemlékezni 1956-ról. A Magyar(ellenes) Péter által nemrég az M1 székháza elé szervezett tüntetésen egy öblös hang elrikkantotta: “RUSZKIK, HAZA!”

Hogy ennek mi köze van ahhoz, hogy a közszolgálati tévécsatorna ma (egyelőre) még nem Magyar(ellenes) Péteré? És hát hol vannak azok az oroszok, akiknek haza kellene távozniuk? Hol vannak? Magyar(ellenes) Péter minapi dühödt kirohanása a hazaáruló Orbán Viktor és a magyar kormány ellen megadja erre a választ. Megadják a választ a szabadságunk és demokráciánk rendíthetetlen őre, a Présember finanszírozásában felállított, 1956 legfőbb jelszavát felidéző hirdetőtáblák: “RUSZKIK, HAZA!”

Megadja a választ a liberális “444” agresszív újságírója, aki egy két évvel ezelőtti “ügy” előásásával, kétszer is rárontott Szijjártó Péterre. Mondván: a tárcavezető, szándékos nemtörődömségével, beengedte az orosz titkosszolgálatokat a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe. Miáltal a miniszter elárulta NATO-szövetségeseinket.

Ami igen súlyos vád. Olyannyira, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tüstént Budapesten termett. És felajánlotta: amennyiben a szövetség egyik tagállamát súlyos kibertámadás éri, a NATO kész megfontolni az 5. cikkely alkalmazását – BELEÉRTVE A KATONAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁST IS.

Értjük, ugye? Ilyen “katonai segítséget” nyújtott nekünk 1541. augusztus 29-én Szapolyai János nagyhatalmú “szövetségese”, Szulejman szultán is, a Budát ostromló németekkel szemben. Ilyen “katonai segítséget” nyújtott nekünk 1944. március 19-én akkori, a szintén vesztünkre törő “szövetségesünk” is. A szultán Erdélybe száműzte Izabella özvegy királynét, és 145 évre berendezkedett Budán. A németek pedig – megszállva Magyarországot – a hozzájuk feltétlenül hű Sztójay Dömére cserélték a hintapolitikát folytató Kállay Miklóst.

És hát, ugye, mi az árulók sorsa háborús időkben?

Háborúban állunk? Jé – ezt én nem is tudtam!

Persze, hogy nem tudtam. Mert mi – még – senkivel sem állunk háborúban. De – Oroszország ellen, ezek a mi “szövetségeseink”, már igen.

És minden igyekezetükkel azon vannak, hogy mi is a háborúban legyünk. Már megint. Már harmadszor is. Mondanám három a magyar (de most nem a magyar, hanem a brüsszeli) igazság. És egy a ráadás.

Csakhogy most ráadás már nem lesz. Mert már majd nem is lehet. Mert már nem lesz majd kiknek háborúzniuk egymással.

Ős patkány terjeszt kórt. Az Ukrajnában sarokba szorított – őrjöngő halálfélelmükben mindennek ész nélkül nekirontó, mindenbe beleharapó, vadul visítozó – patkányok terjesztik az elmebaj, a veszettség – a mindent elpusztító nukleáris világháború kórját.

 

Írta: Levédia krónikása

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: illusztráció / Boeing/McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle, Tamiya