Levédia krónikása: 1956 összefüggései

Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni az akkori eseményeket, geopolitikai összefüggéseket.

 1952-ben, Egyiptomban, Gamal Abdel Nasszer ezredes megdöntötte a Nyugat-barát Faruk király rendszerét. Nasszer a Szovjetunió felé orientálódott. 1956 elején pedig államosította a Szuezi-csatornát. Emiatt Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael 1956 októberében támadást indított Egyiptom ellen.

A Szovjetunió erélyesen reagált. Követelte az agresszió leállítását. Félreérthetetlen célzást tett arra: ellenkező esetben csapást mér Londonra és Párizsra – és EHHEZ MÁR ODA SEM KELL KÜLDENIE CSAPATAIT.

Amerikában tudtak arról, hogy a Szovjetunió (is) dolgozik az INTERKONTINENTÁLIS BALLISZTIKUS RAKÉTÁK kifejlesztésén.

Amerika ekkor megrettent. Az esetből világossá vált: A SZOVJETUNIÓ IMMÁR KIFEJLESZTETTE INTERKONTINENTÁLIS BALLISZTIKUS RAKÉTÁJÁT. Amivel Amerika akkor még nem volt kész.

Az USA akkor leállíttatta a három ország katonai akcióját.

De történt akkor más is. Október 27-én Washingtonban, egy fogadáson John Dulles külügyminiszter félrevonta Dobrinyin szovjet nagykövetet, és bizalmasan AMERIKA ÉRDEKTELENSÉGÉRŐL BIZTOSÍTOTTA ŐT EGY MAGYARORSZÁGI SZOVJET BEAVATKOZÁS ESETÉN.

Maga a szovjet vezetés is habozott. Október 25-én az SZKP két magas rangú vezetője érkezett Budapestre, a békés rendezés tervével. Ugyanakkor történt a Kossuth téri vérengzés is, AMIVEL LEHETETLENNÉ VÁLT A KIALAKULT VÁLSÁGBÓL VALÓ BÉKÉS KIBONTAKOZÁS. (Ugyanezt a forgatókönyvet követte 2014. február 20-án a Kijev főutcáján, mintegy nyolcvan halálos áldozatot követelő véres provokáció is.)

1956 októberében két eseménysorozat zajlott párhuzamosan: Budapesten és Varsóban. De míg Budapesten a rendszer megdöntése volt folyamatban, addig Varsóban csupán azért tüntettek, hogy a Moszkvából kinevezett vezetőt egy nemzeti érzelmű vezető váltsa fel.

A szovjet vezetés tökéletesen félreismerte a helyzetet. Varsóban készült fegyveresen beavatkozni, míg a budapesti eseményeket hagyta folyni.

Október 31-én a Zsenmin Zsipao kínai pártlap nagy vezércikkben bírálta a szovjet álláspontot.

November 1-én aztán Nagy Imre követte el azt a stratégiai hibát, amit manapság Zelenszkij ismétel meg. Nagy Imre bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és ENSZ (értsd: amerikai) csapatok Magyarországra küldését kérte. EZ VÉGET VETETT A SZOVJET VEZETÉS HABOZÁSÁNAK.

A rá következő két nap a szovjet vezetés küldöttségei sorra végigjárták a népi demokratikus országokat – mindenütt (még Jugoszláviában is) elnyerve azok egyetértését a készülő akcióhoz.

 

Írta: Levédia krónikása

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Szuezi válság 1956 – Nagy-Britannia megtámadja Egyiptomot, az USA és a SZU megegyezik Magyarországról / Fotó: Sky News