KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Létezik egy igaz magyar rádió, … a Föld túloldalán

Magyar Rádió Mozaik Sydney néven működik Ausztráliában az a magyar nyelvű rádió adó, melynek főszerkesztője – Ilosvay Gusztáv – néhány nappal ezelőtt felhívott onnan azért, hogy egy interjút készítsen velem.  Az interjú elkészült, és a rádiónak    www.ilosvay.net     internetcímen látható adatai közül az alábbiak adják hírül azt, hogy most, a 2012. január 15-től kezdődő héten milyen műsort lehet hallgatni a rádió műsorából:

================

Itt a lehetőség, hogy belehallgass műsorainkba.
Mindig az elmúlt 3 hét műsora található itt.
2 órás műsorunkat 2 x 1 órában lehet lehallgatni.
Mi élvezettel készítettük ezeket a műsorokat – reméljük te is legalább olyan élvezettel hallgatod!

    kövess minket a Facebook-on      Radio Mozaik Sydney…

2012  Januar 15

Kedves Hallgatóink.                                                         Mint látják két egy órás program van fent a honlapon            ( több hallgatónk kivánságára). Ha úgy érzed, hogy a lehallgatásban problémád van kérlek jelezz vissza.
Szeretettel Guszti
 ON AIR 1 Hirek Vaskó Attilával ; Sport hirek Szemők Gergővel ; Bakonyi Péter Budapestről jelentkezik rendkivül érdekes hirekkel;  Dr Kádár Magor beszámol az erdélyi magyarságot érintő legutóbbi eseményekről;
 ON AIR 2 Stúdiónk vendége Bősze Ferenc, a Panoráma Világklub Sydney- i társ klub megalapitója ; Telefonbeszélgetés Dr Lehman György ügyvéddel a svajci lakáshitelek ügyében a bankok biróság elé viteléről ; Vendégünk Szabó Petra, Adelaide- i táncos/koreografus  „Előre nézni” cimű uj darabjáról, mely 1956 és annak lecsengéséről szól;
Kicsi Csilla beszélget Schaffer Frigyessel és Marikával a Perth -i magyarság életéről
Amennyiben ennek a táblázatnak ON AIR jelzésére keresnek, akkor egy sajátos, barátságos hangvételű, a Szabad Európa rádióra emlékeztető hangulatban találhatják magukat, majd a 2. részben másodikként hallható az Ausztráliából velem készült telefoninterjú.

Leírva pedig Ilosvay Gusztáv főszerkesztő úrnak velem készített interjú teljes szövege az alábbi:

———————————- 

I.G.: Ráakadtam egy cikkre, ami arról szólt, hogy Dr. Léhmann György ügyvéd foglalkozik a svájci frank alapú kölcsönöknek a jogosságával és így megkerestem őt. Tény az, hogy Dr. Léhmann György ügyvédet svájci deviza alapú kölcsönök ügyében kerestem meg, ahol olyan egyoldalú szerződést kötöttek meg a vásárlókkal, ami már tilos volt már 1993. óta. Ezt a tilalmat most 2011. decemberében Luxemburgban megerősítették, és így alkalom nyílt egy úgymond csoportos bírósági képviseletre, hol az egyén az előnytelen szerződésben kártérítést kér a bíróságtól a bankokkal szemben. Az első kérdésem az volt Dr. Léhmann Györgytől, hogy mit tud a svájci hitelekből adódó szabálysértésekről, és hogy tud ő segíteni a bajbajutottakon.

L.Gy.: 2004 környékén kihasználták a bankok azt a körülményt, hogy a forintalapú hitelek nagy

kamatozásúak voltak, ennek volt egy előzménye. Egy nagyon felelőtlen kormányzati cselekedet sorozat volt 2001-től. a 12/2001-es kormányrendelet következtében elpazarolták a pénzt azzal a jelszóval, hogy lakáscélú állami támogatás, közben a nagy részét nem arra tették, hanem például a Balaton parton több tízezer üdülőt ebből az állami támogatású lakáscélú kölcsönökkel, ezekkel finanszírozták.

Tehát elfogyott a pénz 2004-re, észrevették a bankok, hogy a svájci frank árfolyama hosszú évek óta akkor stagnált, és tudták azt, hogy ugrás szerűen meg fog nőni az árfolyam. Ez be is következett, ezt ők jól látták, hisz a tőzsdei mutatóktól kezdve mindenhez ezek értenek, ez a szakmájuk. Egy olyan tisztességtelen szerződési feltételt iktattak be a szerződésbe, amit már 93 óta az Európa Uniónak 93/13- as irányelve tilt. Ilyen módon tilt. Nem foglalkoztak a bankok  2004-ben ezzel, és sajnos ez csak irányelv volt még 2004-től, ez 2006 március 1-től lett beépítve a belső jogba, a magyar jogba és ettől kezdve, ezt követően  az aláírt szerződéseknél kell alkalmazni maradéktalanul.

Na most ez az egyoldalú szerződésmódosítás, ez elvileg lehetséges akkor, ha tisztességesen járnak el, de az irányelvnek van egy melléklete, és a mellékletben meg van határozva, hogy mikor tisztességtelen. És most ami történt egy hónappal ezelőtt, végképp eldöntötte egy pillanat alatt azt, hogy az összes banki egyoldalú szerződésmódosítás azért hibás, és azért figyelmen kívül hagyandó, semmis ez a része, de csak ez a része, maga a szerződés egyébként él úgy ahogy megkötötték, azért, mert a felmondás jogát kellett volna biztosítani az adós számára arra az esetre, ha túlzott mértékű az egyoldalú szerződés módosítása miatt a banknak a díjemelés, a törlesztő részlet emelés.

Hát persze, hogy túlzott volt, de mivel a felmondás jogát nem biztosították, erről a szerződési feltételről ebben a pillanatban meg lett állapítva – ez egy luxemburgi döntés előtti szakértői vélemény a december 6-i az elmúlt évben, alig egy hónapos – eldőlt a vita, nem lehet a bankoknak ezt a módosítási gyakorlatát követni, és az eddigieket is úgy kell venni, mint hogy ha a csak a szerződés alapján lennének kötelezettségek. Ez nagyon fontos.

I.G.: Na most hány emberről van szó tulajdonképpen, akik fölvették a svájci frank alapú devizahiteleket, hány emberről beszélünk itt, akit érint ez a probléma?

L.Gy.: Akit érint a probléma, legalább egymillió ember. Ez hány szerződést érint azt én nem tudom, de rendkívül szomorú helyzetbe kerültek azért, mert ők ugye arra számítottak, hogy a svájci franknak az árfolyama fog emelkedni, és már ott is benne volt a bankokban a turpisság, hogy ők jól tudták hogy miért svájci frank, hát miért nem Euró. Abból lett a kölcsön. Azért mert a svájci franknál tudták azt, hogy ott sokkal jobban fog növekedni az árfolyam 2004-től. Na most a baj ott van, hogy amikor emelt a bank, akkor a hasukra csapkodtak. Semmiféle összefüggés nincs a tényleges adatok között és az ő emelési szándékuk között, és összefognak valamennyien, valóban kartelleznek, és így az adósoknak olyan kárt okoznak, hogy egyszerűen azok fizetésképtelenek, nem tudják kifizetni azt a tartozást, amit a bankok állapítanak meg tehát, és valahol az embernek van is olyan érzése, hogy szándékosan fizetésképtelenné teszik az adósokat egész addig, amikor már végképp kiszedték az utolsó fillért is, majd elveszik az ingatlanát.

Itt ingatlant akartak szerezni. Ennek érdekében van egy vételi jogi opciós szerződés és ott is a zsiványságok mennek, eleve 70 százalékon árulják, az ő szakértőjük mondja az árat, borzalmas.

Borzalmas állapotok vannak minden szinten. És a kormányzat ebben nem segít. A legnagyobb baj ez. A kormányzatnak nem kellene beleszólni ebbe a részbe, mert ez szabályos polgári jogi szerződés tudod, és ezt ha vita van, ezt bíróság elé kell vinni. Ezt mondja ez a luxemburgi döntés, az a december 6-i. Egyenként, nem pertársasági formában, egyenként oda kell menni az adósnak, jó napot kívánok Bíróság. Állapítsa meg, hogy a törlesztő részlet nem annyi amennyit a bank mondott, hanem ennyi, és a túlfizetésemet a jövőre nézve számolják el.

I.G.: Na de hát hol van itt a bíróságnak a függetlensége a kormánytól, mindenkori kormánytól.

L.Gy.: Ez az, ez a probléma. Hogy ezeket mind látja a bíróság, mert tudod a bírósági szervezetnek a költségvetés biztosítja a fenntartást. Tehát függnek. Átfedések vannak ilyen igazgatási szempontból. A bírákkal nincs is nekem bajom, mert ők ha az ítéletet meghozzák, szerintem lelkiismeretesen hozzák meg az ítéletet, de vannak olyan körülmények, amiket alkalmazhatnak, például húzzák az időt. Van olyan ügyem, amelyik nagyon szépen halad a Fővárosi Bíróságon, le a kalappal, de van olyan ügyem, amelyikben egy év óta nem tudok egy tárgyalást kitűzetni. Öt hónap óta van a Fővárosi Bíróságon egy végzés, és nem tudnak eldönteni egy gondolatot, egy végzést. Így is lehet kárt okozni. Hát hogyne. A döntések én szerintem jók.

I.G.: Na most te ha jól tudom tulajdonképpen precedenst hozol fel, és ez a precedens mit tudom én 10.000 ember, 20.000 ember nevében mondjuk fogol a bíróság elé állni. Na most te ezt pénzért csinálod, vagy ingyen csinálod.

L.Gy.: Nem, nem,  nem. Én szégyellném magam, hogy ha ebből nekem az ügyfelektől hasznom lenne. Azért mondom ezt, mert az az ügyvéd kolléga esetleg , aki ezt hajlandó lenne ezt tenni, hát nyilván azt javaslom, hogy egy rohadt fillért nehogy véletlenül kérjen. Hát szerencsétlen sorsban ilyenkor segíteni kell az embereken, és az  ügyvédről általában az hírlik, hogy nem a leggyengébben jövedelmező hivatás ez, amit mi űzünk. Megkerestük mi már idáig a pénzünket, most az egyszer, ha a hazán kell segíteni, az elesetteken, akkor tessék szíves most ingyen odaállni. Hát olyan kézenfekvő.

Na most ettől még a pénzem lehet, hogy nekem is meglesz, de hidd el ez engem most nem nagyon érdekel. Érdekel engem most ebben az ügyben. Épp úgy mint a vörös iszapos ügyben. Ott sem érdekel.

I.G.: Teljesen mindegy, hogy te csinálod a pénzedet, a lényeg az, hogy az embereknek ez ne kerüljön pénzbe, itt erről van szó.

L.Gy.: Az a helyzet, hogy ha megnyerem a pert és azt mondják, hogy megítélnek a javamra ennyi, vagy annyi munkadíjat, nyílván megbeszélem az ügyféllel, hogy miután nekem nem fizetett munkadíjat, megengedi azt, hogy a munkadíjnak megfelelő perköltség az enyém legyen. Azt mondja, hogy persze. Elértem a célomat, a munkadíjnak megfelelő perköltséget megállapította a bíróság, tehát elvileg még jól is járhatok ebben, de annyira nem izgat hidd el.

I.G.: Nálunk itt Ausztráliában ugyanez történik egyébként, annyira friss, hogy az elmúlt két hónapban történt itt meg a bankkal, hogy perelték körülbelül 5.000 ember nevében egy ügyvédi iroda a bankot és most úgy néz ki, hogy az összes bankot fogja perelni. Tehát ezek nem újak, nem ujkeletü dolgok, de ehhez ember kell. Hogy tudnál te ehhez még ügyvédeket összeverbuválni ahhoz, hogy meg tudjad csinálni, át tudjad vinni?

L.Gy.: Én nem verbuválom őket. Én az adósoknak küldöm akik megkeresnek engem, de hogy ha nincs annyi tisztesség bennük, az ügyvéd kollégákban, hogy egyik sem teszi azt meg amit én próbálok, nem áll oda velem együtt… csináljon egy hasonló keresetet mint ami az enyém. Nem kell engem feltétlenül szolgai módon követni, de fogjon hozzá ingyenesen, tegye már oda magát.

Hát ez így nem működhet. Hát több ezer ügyvéd van, és akkor mindenki csak azon vacakol, hogy akkor most a múlt havi jövedelmét megint keresse meg. Most hagyjon ki egy félévi jövedelmet, kifogjátok bírni, jól megy az az ügyvédi iroda.

I.G.: Na most milyenek a lehetőségeid arra, hogy végső soron egy Dávid és Góliát, vagy éppen egy ilyen harcról van szó, egy szélmalomharcról….

L.Gy.: Nincs ebben szélmalomharc, nézd elszántam magam, és ezt meg fogom nyerni, én ezt így is meg fogom nyerni, hogy több ezer ember van most már nálam, akik jönnek azoknak természetesen csinálom az ügyet, én ezt abba nem hagyom ez az egyik, a másik természetesen feljelentéssel élek, ebből néhány oldal már van, a Legfőbb Ügyészt is értesítem, az ügyészség is szólaljon már meg, hát itt törvényességi problémák vannak. Hát jogbiztonsági problémák vannak.

Ilyen tömeges tisztességtelen szerződési feltétel mellett az ügyészség hallgat? Hol élünk? Ez az egyik. A másik pedig az, hogy van az Európa Bizottság. Európa Biztos is van. Tudom, hogy egy luxemburgi hölgy az aki a jogi ügyekkel foglalkozik, az az Európa Biztos. Ehhez az Európa Biztoshoz is fordulok. Hát tessék már gatyába rázni ezt az országot.

Hát azért mert a bankok itt jobban tudják érvényesíteni hatalmukat, mert sakkban tudják tartani a kormányt, hát ettől még nem lehet ilyen jogállamisággal rendelkezni Európában. És Ausztráliában sem természetesen. Hát szóval ezeket nem hagyom abba. Fordulok az ügyészséghez, az ügyészség nyilván nem fog megszólalni, hiszen idáig sem szólalt meg, énmiattam, de természetesen az Európa Biztost meg fogom keresni. A Barossot is meg fogom keresni.

I.G.: Nézd rengeteg ember, rengeteg ember tulajdonképpen a te munkádtól függ és hogy mennyire ügyesen és okosan fogod ezt csinálni, úgyhogy ehhez kívánok nagyon sok sikert, és nagyon remélem, hogy ez a kis interjú valamiképpen Téged segít az ügyben, hogy ezt a célodat elérjed, kívánom a hallgatóknak, hogy megkeresse az ügyvédjét vagy éppen téged, vagy bárki mást, és indítsanak ilyen pert a bankok ellen, meg lehet nyerni ezt a banki pert, ez semmi mást nem fog okozni, mint egy igazságos alapú Magyarországot. És ebben sokkal jobb élni, mint ahogy most van.  

Úgyhogy kívánok Neked sok sikert.

L.Gy.: Nagyon szépen köszönöm, hogy felhívtatok, nekem ez csodálatos volt, hogy meghallgattatok, itt Magyarországon nem nagyon kíváncsiak a médiák rám, itt agyon akarnak hallgatni, ezt, hogy Ti megtettétek, megragadom az alkalmat, hogy ahogy tudtok, próbáljatok segíteni. Ne hagyjátok ezt a szegény népet. Hidd el én látom őket közelről, ezek olyan jobb sorsra érdemesek. Tudod hány gyermek nem születik meg Magyarországon most ezek miatt a banki csirkefogóságok miatt?

I.G.: Dr. Léhmann Györgynek nagyon szépen köszönöm  

Kedves hallgatóim a 88,5 hullámhosszát hallgatják, és hál istennek valaki felkapta a csatabárdot úgymond, s folytat bírósági tárgyalásokat, bírósági pert indít a bankok ellen, úgyhogy ez egy megnyerhető dolog, itt is megnyertek már több pert a bankokkal szemben, úgyhogy  

Hajrá Gyurikám!

—————————–

Ennyi volt.

Dr. Léhmann György

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Nemzeti InternetFigyelő

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük