"Lesz-e még a nemzet olyan, hogy halált nem érdemel?"

Négy nappal ezelőtt külföldön élő magyarokhoz intéztem a mellékletben látható felhívásomat, majd egy három nappal ezelőtt a mellékletben szintén látható irattal valamennyi magyar EU képviselő eddigi tevékenységét összegeztem a hazánkban dúló devizalapu kölcsönökkel kapcsolatos tragédiánkkal kapcsolatosan.

Az utóbbi – magyar EP képviselőkre vonatkozó – témához kapcsolódóan egy kedves házaspár az alábbi kérelmet szerkesztette meg, ezt lefordíttatva németre és csatolva korábbi összegző írásomat – „Brüsszel – Budapest focipálya” címűt – juttatta el az iratokat osztrák EP képviselőkhöz, majd erre a kérelemre a szintén ide másolt válasz érkezett:…

„Tisztelt ……. EU Parlamenti képviselő Hölgy, Úr!

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Önhöz, hogy az alábbiakban ismertetett problémánkat, sérelmünket az Európai Parlament nyilvánossága előtt képviselje, segítsen nekünk.

Azért vagyunk kénytelenek Önhöz fordulni, mert a magyarországi politikusok, valamint a magyar EU Parlamenti képviselők érdekeinket nem képviselik megfelelőképpen.

A több ponton kapcsolódó közös történelmünk során számtalan esetben sikerült eredményt elérni az összefogásból.

Reméljük ez esetben is sikerülni fog.

Tisztelt  ……. Hölgy, Úr!

Az alábbiakban ismertetjük röviden a problémát.

Az Európai Unióban, így Ausztriában is – tudomásunk szerint – a bankok hitelezési gyakorlatában általában kb. 40 %-os a kamat mértéke. Ezzel szemben nálunk a bankok kamat  és egyéb járulékos költségek címén több mint 100%-ot számítanak fel a hitelekre (Ez csak azért egy körülbelüli összeg, mert bármikor, önkényesen, egyoldalúan módosíthatják a szerződéseket!!!)  és ezzel adós rabszolgaságba taszítják a hitelt felvevőket. Ennek következtében tragédiák sora következik be, ami várhatóan a jövőben csak növekedni fog. Az úgy nagyon súlyos, mert mintegy 800.000 családot érint. Ezeknek az embereknek az önszerveződése nagyon nehezen oldható meg, mert némelyiknek már ennivalóra sincs pénze. A kormány által alkotott devizahitel mentőcsomag sajnos nem megoldás, ez csak lélegzetvételnyi időhöz juttatja a szerencsétlent a pusztulása előtt. Ha egy embernek elveszik mindenét, az már onnan nem tud felállni. Magyarországon a prominens személyiségek a problémával érdemben nem foglalkoznak és a bankoktól nem várhatunk kegyelmet.

Magyarországon számtalan ügyvéd, jogtanácsos, jogász próbál segíteni. Közülük az egyik – aki kiemelkedően elkötelezett ez ügy iránt – Dr. Léhmann György ügyvéd.

Ő összefoglalta a probléma lényegét. Ezt az anyagot levelünk mellékleteként csatoljuk (Sajnos ez magyar nyelvű, de jelenleg nincs pénzünk ennek az anyagnak a lefordíttatására.)

Tisztelettel:

Egy devizahitel károsult család”

            ———————————–

„Sehr geehrter Herr Levai,

im Namen von MEP Othmar Karas darf ich mich für Ihre Mail bedanken. Da MEP Hubert Pirker, an den Sie die Mail ursprünglich geschrieben haben, nicht in dem dafür zuständigen Ausschuss vertreten ist, wird sich MEP Othmar Karas gern um Ihr Anliegen kümmern.

Es ist für uns schmerzlich zu hören, dass Sie sich durch die ungarischen EU-Parlamentarier hinsichtlich Ihrer Probleme nicht gut vertreten fühlen. Es liegt MEP Othmar Karas daher umso mehr am Herzen Ihre Probleme im ECON Ausschuss (Ausschuss für Wirtschaft und Währung) zur Sprache zu bringen und möglichst eine Lösung zu finden.

Othmar Karas, az Európai Parlament tagja (továbbiakban MEP) nevében köszönöm emailjét. Mivel Hubert Pirker, mint MEP, akinek Ön a mailt eredetileg küldte, nem az erre illetékes bizottságban dolgozik, Othmar Karas úr az, aki az Önök ügyével törődik.

Fájdalmas számunkra azt hallani, hogy Önöket a magyar EU képviselők a problémájuk vonatkozásában nem jól képviselik. Ezért Othmar Karas MEP szívén viseli, hogy az Önök problémáját az ECON bizottságban (Gazdasági és valutabizottság) szóba hozza és lehetőség szerint egy megoldást találjanak.

Mit freundlichen Grüßen

Baráti üdvözlettel

Lukas Baumhauer

Büro von MEP Othmar Karas

Othmar Karas MEP irodája

___________________________

MEP Mag. Othmar Karas, M.B.L.-HSG
Mitglied des Europäischen Parlaments
Vizepräsident der EVP-Fraktion

Europäisches Parlament

Rue Wiertz 60

ASP 8E 152

B-1047 Brüssel

Tel.: +32 2 283 7627
Fax: +32 2 284 9627

othmar.karas@europarl.europa.eu´
www.othmar-karas.at

                ———————————————

Látható az iratokból, hogy talán kettő, de lehet, hogy három napon belül válaszolt az osztrák EP képviselő a magyar kérelemre. Konkrétan, megismerve a levél szövegét válaszolt.

Ne mondják meg nekik, de valamennyi magyar EP képviselő helyében én csak elsüllyednék ezeknek az iratoknak ismeretében  szégyenemben.

Ne mondják el a magyar EP képviselőknek, mert úgy sem fogják érteni azt, hogy jól megérdemelt nyári nyaralásuk kellős közepén a szégyentől nekik miért kellene elsüllyedni.

===================

A másik iratomra, a külföld élő magyarokhoz tett felhívásomra is jött válasz. Ime az első:

            Gyurikám,

Úgyis mint szakadt hazánkfia hidd el hogy segitenék ha egyetlen módom lenne rá, de sajnos nincs. Ma amikor USrael fizetésképtelenné válik, amikor százezrével árverezik el a fizetésképtelenek ingatlanait cowboy földön és SENKI nem tesz ez ellen bármit, nem tudom elképzelni hogy lenne ügyvédi iroda mely kártérítési pert vállalna el a világ másik végén. Pláne nem amerikai ügyvédi iroda.

Szerény véleményem hogy épp úgy mint külföldön, odahaza sem járhat sikerrel az állam beperelése – kivéve a hollókosz iparnak de az sajnos külön tészta. Továbbá miután világjelenség a tökéletes érzéktelenség saját fizetésképtelen lakósságuk iránt, nem egészen értem hogy lehet elképzelni hogy egy általuk nem is ismert ország nyomora bárkit is érdekelne.

Gondolom tudjátok hogy a „nagy” és csődben fentrengő USraelben caravanban és kocsikban laknak százezrek akiket kilakoltattak ingatlanaikból. Időnként megjelenik egy-egy beszámoló ezekről ami után nem történik semmi. Ez a folyamat már évek óta tart és egyre növekvő számokról lehet csak értesülni.

Az otthon benyújtandó kártéritési keresethez kivánok csodát, hiszen csak csoda menthetné meg a kisemmizetteket. Boritékolható hogy az állam kisújját sem fogja megmozditani.

Ölellek

Éva

————————————-

Aztán jött a második:

Tisztelt dr.Lehmann György,

tekintettel arra, hogy egyetlen valaszt sem kaptam az Ön felhivasat követöen sem a külföldi szerkesztöktöl, sem privat szemelyektöl, akiknek az Ön felhivasat elküldtem, arra a meggyözödesre jutottam, hogy a külföldön elö magyarokat minden erdekli azon kivül, hogy Magyarorszagon l,5 millio devizahiteles milyen sorsra jut – elarverezik a hazat, az utcara teszik, vagy egyenesen földönfutova (Idezve Gyurcsanyt: akinek nem tetszik itt – el lehet menni).
Nos, ez a vegtelen közömbösseg, nemtörödömseg egyet bizonyitott nekem: egyaltalan senki nem törödik a devizahitelesek ügyevel, a vilag tele van szerencselovagokkal, akiket a mertektelen önzes jellemez.
Ugy döntöttem, en a tovabbiakban nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal – eddig megtettem mindent amit tudtam – de en nem harcolok szelmalmok ellen marcsak azert sem, mert nekem nincs devizahitelem, csak egy tehermentes lakastulajdonom, amit az arverestöl egyekeztem eddig is megmenteni.

=====================

De visszatérve az osztrák EP képviselőkre, természetesen nem csak nekem jutott eszembe a magyar elit szégyenére külföldön kérni segítséget és egy 2010. évi petícióra hivatkozással az alábbi irat eljutott hozzám:

Sent: 24 July 2011 17:53
To: MAZZONI Erminia
Cc: PETI Secretariat
Subject: 1612/2010. számú Petíció

Tisztelt Erminia Mazzoni Elnök Asszony !

1612/2010.számon beadott petícióra hivatkozva tisztelettel tájékoztatom, hogy Magyarországon a probléma egyre súlyosabb. Ki lehet mondani, hogy a kilátástalanság, a munkanélküliség és a „deviza alapú” hitelekkel kialakult és a mai napig meg nem oldott helyzet miatt hazánkban hetente többen lesznek öngyilkosok, egyre többen próbálják felgyújtani otthonaikat.
Egy ilyen sajnálatos eset kapcsán egyik kedves ismerősöm megkereste a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságát.  Nevét saját kérésére nem közlöm.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság Elnökének válaszlevelét komment nélkül csatolom az Ön részére.
Egyúttal tisztelettel csatolom az Elnök úr részére írott válaszlevelemet.
Kérném szíveskedjen a Petíció anyagához hozzá csatolni.
Budapest, 2011.07.24.
Tisztelettel:
…………………
magyar állampolgár

Illetve a válasz is eljutott hozzám:

Dear Ms J……….,

Thank you for your email. As you know the Committee on Petitions requested the European Commission to conduct a preliminary investigation of the subject of your petition.

We will transfer the information to the European Commission.

Kind regards,

Secretariat

Committee on Petitions

European Parliament

————————————————

Amennyiben pedig most az érdekli Önöket, hogy vajon mi lehetett annak az oka, hogy az utóbbi megkeresés sem a magyar hatalmi elit valamelyik képviselőjéhez jutott el, olvassák el az alábbi iratot:

———————————

Az Országgyűlés
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága

Ikt.sz.: FMB/130-1/2011.

részére

Tisztelt …!

Sajnálatos eseményről – egy bedőlt lakáshiteles öngyilkos lett – írt e-mailjével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A törvényhozás az elmúlt időszakban több alkalommal (kb. 20) foglalkozott kérdések és interpellációk keretén belül a devizahitelesek védelméről.

A kormány hosszú előkészítő munkája alapján már megjelent a Magyar Közlöny június 28-ai számában „A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről” – szóló 2011. évi  LXXV. törvény. Az abban foglalt megoldások ugyan nem teljes körük, de lehetőséget biztosítanak arra, hogy az Ön által is jelzett események ne következzenek be.

Budapest, 2011. július 22.

Tisztelettel:

Gúr Nándor

elnök

———————————

Ha ezek után pedig arra kíváncsiak, hogy erre a levélre a kérelmezőtől milyen válasz érkezett Gúr Nándor elnökhöz, az alábbiakban ezt is olvashatják.

Szerintem érdemes elolvasni, mert nagyszerű az írás, a téma összefoglalása, szerintem ebből sokat tanulok.

Azt, aminek minden megállapítása lepereg szerintem Gúr Nándorról éppúgy, mint a többi parlamenti, EU parlamenti és még ki tudja hol nem dolgozó hatalmi elitnek tagjairól.

===================

Az Országgyűlés
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága

IKTSZ: FMB/130/1/2011

Tisztelt Elnök Úr!

Fenti számon iktatott mély szociális és emberi érzéseket tükröző levelére engedjen meg néhány válasz mondatot.

Talán nincs tudomása arról, hogy Az Európai Unió szervezetei, s az európai bankok szakmai körei a válság szót 2007 augusztusa óta kifejezetten kerülték, 2008. októberig tudatosan és következetesen pénzügyi turbulenciákról beszéltek.

Fentiek alapján azzal, hogy ezt a tényt a magyar hitelfelvevő lakossággal nem közölték, a „deviza alapú” hitelezést állami eszközökkel nem voltak képesek korlátozni, ez a mára kialakult súlyos társadalmi katasztrófához vezetett.

Talán nincs tudomása a arról,ahogy a  hitelfelvevő lakosságnak sem volt, hogy a svájci frank menekülő valuta, valamint arról, hogy a japán yen a japán valuta a spekulatív devizapiaci kereskedés fontos eszköze. A nagybefektetők nagy mennyiségű, alacsony kamatozású jenhitelt vesznek fel, azt átváltják egy magas kamatozású valutára, például forintra, és magas kamatú betétekben, állampapírokban helyezik el a pénzt – szép nyereséget elkönyvelve a kamatkülönbségen.”

„Ez viszont azt jelenti, hogy a japán monetáris politika esetleges szigorodása (a jenkamatok emelkedése) ezt a carry trade-nek nevezett spekulációs folyamatot megszakíthatja, elindíthatja a jen erősödését, ami a jenben eladósodott magyarok veszteségeit két tényezőn (az árfolyamon és a kamaton) keresztül is növelheti.”

Talán nincs tudomása arról, hogy amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.

Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat.

A magyar kormány feladata felelőssége lett volna és lenne ma is az Alkotmány 35. § (1) § szerint mindenkor megvédeni a saját állampolgárait minden olyan veszélytől,körülménytől, mely kárt okozhat neki. A mindenkori Kormány feladata, kötelessége lett volna , hogy ezeket a veszélyeket felismerje, és a lakosságot figyelmeztesse .A bankrendszer tehát kihasználta a jövedelmek átcsoportosításának, a lakossági, vállalkozói, majd az önkormányzati szektorból való kiszivattyúzásának a lehetőségét: vagy magas hozamú állampapírt vett, vagy a jegybankban helyzete el felesleges eszközeit, vagy devizát vásárolt azokért olcsón, és ebből a forrásból hitelezett. Tehette, mert a szabályozás, a piacot felügyelő szervek ezt elnézték neki, lehetővé tették a számára. Javaslom , tájékozódjon Dr. Szász Károly úrnál arra vonatkozóan, hogy külföldön az egyoldalú szerződés módosításra vonatkozó kérdést sem értik. Megjegyzem a külföldi bankfiókok külföldi ügyintézői nem értik a „deviza alapú hitelekkel” Magyarországon folyó csalást.

Az úgynevezett „devizaalapú” hitelek esetében a magyarországi hitelintézetek szinte kizárólag forintban folyósítottak ki hiteleket az adósok részére, a mesterségesen – az államháztartás finanszírozási igénye miatti állami, és a tőkerepatriálás érdekeit kiszolgáló jegybanki segédlettel- magasan tartott jegybanki alapkamathoz képest kedvezőbb kamatozással. Felhívnám tisztelt figyelmét az alábbiakra :

PSZÁF, személyes válasz a részemre: „Mivel jogszabály nem tiltja egyes díjtételek devizában való megfizetésének rögzítését az Üzletszabályzat mellékletét képező érvényes díjtáblázatokban, így a díjtételek devizában való megfizetésével kapcsolatban nem tudunk eljárni. Általánosságban tájékoztatom arról is, hogy a pénzügyi intézmény megalapítását engedélyező felügyeleti eljáráshoz be kell nyújtani az intézmény Üzletszabályzatát, azonban ennek tartalmát a Felügyelet nem véleményezi, és a további módosításokkal, valamint az egyes banki termékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatban nincs engedélyezési feladata .Közvetlenül jogszabályban nem lehet megtiltani, hogy a bankok egy-egy rájuk rótt többletkiadást, például a különadót, vagy a KHR rendszer passzív állományában való öt éves nyilvántartás idejét egyre szállító szabályozás hatását, vagy a kilakoltatási moratórium hatását közvetetten ne hárítsák át az ügyfelekre.

Amennyiben nem ismerné azokat a vonatkozó törvényeket és kormányrendeleteket, melyek lehetővé teszik a mai napig is a magyar családok kifosztását -hiszen válaszából egyértelműen erre tudok következtetni-tisztelettel tájékoztatom néhányról a teljesség igénye nélkül :

2000. évi C. törvény a számvitelről 60 .§ (1)-(6) és 65. § (1) bekezdése, a többször módosított 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet, különösen figyelmébe ajánlom a Mérleg tételek értékelése fejezet alatt szereplő 9.§ (19) bekezdését, melyet Beiktatta: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. Lásd: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2).  Fenti törvény és kormányrendelet lehetőséget ad a pénzintézeteknek arra, hogy az „árfolyam” különbözetet nyereségként , az esetleges „vesztséget” ráfordításként könyveljék el. Amennyiben szüksége lenne a pénzintézetek könyvelési módszerére vonatkozó részletesebb információra, kérésére szívesen tájékoztatom erről is. Ha egyes prudens hungarikumnak számító hiteltermékre kíváncsi, ajánlom figyelmébe az Erste Bank Svájc nem létező valutájára vonatkozó akciós termékét, valamint az Otp által 2007 szeptemberében kiadott „Világhitel” szuper konstrukciót-különösen figyelemre méltó, hogy akkor a pénzügyi szektor már tudta, hogy válság van. Érdekességek a banki belső utasítások is, hogyan nem kell a kedves ügyfelet tájékoztatni, illetve mit kell szigorúan elhallgatni , hogy minél több terméket tudjanak rásózni. A válság tudatos elhallgatásáról javaslom érdeklődjön a Magyar Bankszövetség munkatársainál, én is ott hallottam erről először most februárban.

Továbbá figyelmébe ajánlom, hogy A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény „ a 2009. évi XLVIII. Törvény a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, valamint a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályait tartalmazó 154/2009 (VII.23.) Kormányrendelet alapján 2009.07.28. napjától kezdődően a nehéz helyzetbe került lakáshiteles ügyfelek áthidaló kölcsönt igényelhetnek a hitelező pénzintézetüktől. Az áthidaló kölcsön időtartama alatt az állam garanciát vállal a bank felé – ezt tartalmazza a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességre szóló elfogadott törvény.

Eme „segítő megoldással” kapcsolatban  ajánlom tisztelt figyelmébe az alábbi cikket:

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/90-ezerrol-233-ezerre-nott-a-reszletem-2059253

A körültekintő lakossági hitelezésről szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet diszkriminatív módon nem vonatkozik azon kedves több millió ügyfélre, akik már így is nagy bajban voltak.

A bankok „segítő megoldásaikkal” szabadon   növelhetik az ügyfelek soha véget nem érő tartozását a meg nem fizetett  tőke-kamat-és egyéb költségek, valamint az „árfolyam emelkedés” összegével. Amennyiben szüksége lenne ezzel kapcsolatos konkrét információra, kérésére szívesen tájékoztatom. Így lehetséges például, hogy a felelősen hitelező pénzintézet a munkanélküli adósnak „fizetési könnyítés” címszó alatt a „deviza alapú” hitelének törlesztő részlete csökkentése mellett-aminek összege természetesen a meg nem fizetett kamattal tovább emelkedik-felgyülemlett hátralékára személyi kölcsönt ad forint alapon több mint 26% kamatra. Ha túl nagy a tartozás, még egy jelzálogot tesz az ingatlanra.

A hitelintézeti törvény és a  „ Magatartás” kódex nevű iromány alapján szintén hungarikumként egyedülálló azon ok-lista, amely alapján a prudens pénzintézet egyoldalúan emelhet kamatot, díjat és egyéb költséget. Ehhez természetesen hozzájönnek olyan banktitoknak és üzleti titoknak minősülő okok, amiről a kedves ügyfél nem tud. A kezelési költség burkolt ,bújtatott kamat-tételnek értelmezhető.

Április 15.-e utáni diszkrimináció

A kilakoltatások és árverések köréből diszkriminatív módon kikerültek azok, akik vállalkozások létrehozására, bővítésére, munkahely teremtésre vettek fel szabad felhasználású, vagy gépjármű hitelt.

Azok, akik adót, járulékot, közterheket fizettek a magyar államnak addig, amíg a válság tönkre nem tette őket! Milyen jogon diszkriminálják ezt a réteget?

Ötpontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről

A 180 Ft-os árfolyamrögzítés: Nem megoldja a problémát, hanem csak elhúzza. Kizárólag a 3,5 év alatt tervezetten nagy pénzhez jutóknak érheti meg. Az átmeneti időszak elmaradt befizetéseire újabb kamatok rakódnak, amit szintén részletekben majd újabb kamatokkal terhelten kell törleszteni. A 3,5 év alatt közel 1 évi törlesztőrészlet elmaradás képződik. Jelenleg a CHF bankközi kamatszint minimális, annak emelkedése várható hosszabb távon. Erre semmilyen megoldást nem jelent az intézkedés. / forrás: PSZLF/

Ugyanaz lesz az eredménye, mint az állami áthidaló kölcsönnek.

Tisztelt Elnök úr ! Amennyiben van még kérdése, forduljon hozzám bizalommal !

A hitel és a visszafizetendő összegre vonatkozó feltűnő nagy értékaránytalanságra vonatkozó példa:

„Ami a konkrét számokat illeti: a reklámban szereplő „nyuszó-muszóék” elhatározták, hogy ingatlant vásárolnak, mert jön a gyerek. A 8 milliós ingatlanhoz 6 millió forint hitelt vettek fel, 15 évre, 150 körüli árfolyamon, melynek törlesztő részlete mintegy 70 ezer forint lehetett. A kamat alacsony, az árfolyam ideális. A futamidő végéig mintegy 12 millió forintot fizetnek vissza. Ezzel nagyjából mindenki jól jár, a 8 milliós ingatlanhoz képest, illetve a 6 millió forintos hitelhez képest ez még elfogadhatónak tűnik. A hitel és a visszafizetett összeg aránya 1:2.

Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet. Ugyanennek a 6 millió forintos hitelnek a törlesztőrészlete már 120 és 130 ezer forint közé esik. A futamidő alatt visszafizetendő összeg 22 és 24 millió forint közötti összegre tehető. Ez érték-arányban a kihelyezett tőkéhez képest 1:3,5-4-hez közelít. A 8 milliós ingatlanért 22-24 millió Ft-ot fognak visszafizetni az ügyfelek.”

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=452665

Az Ön fenti számon íródott levelében feltüntetett jogszabályra vonatkozóan csak egyetlen módon lehet reagálni az Alkotmány 54.§. értelmében sérti az élethez és az emberi méltósághoz  való jogokat. Külön tekintettel arra vonatkozóan, hogy a „deviza alapú” hitelezéssel kapcsolatos mára kialakult helyzetet előre vetítette az Állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2004 májusában írt jelentése, ajánlom figyelmébe az alábbi linken: http://www.obh.hu/allam/jelentes/200304999.rtf.

Miután még szorult belém némi emberség eltekintek attól, hogy levelét a gyászoló özvegynek és az árván maradt gyermekeknek bemutassam. Viszont jelen levéllel együtt mellékelem Erminia Mazzoni Elnök asszony részére beküldött Petíciónkhoz, valamint elküldöm az Európai Unió Emberi Jogok Bizottságához .

Budapest, 2011-07-24

Tisztelettel:

 …………………………..

magyar állampolgár

——————————-

Ma reggelre ennyi.

És most még egyszer kérdezem azt, hogy

„Lesz-e még a nemzet olyan, hogy halált nem érdemel?”

Siófokon 2011. július 28. napján.

Léhmann György

Mellékletek:

1.)    Amerikai magyarokhoz

2.)    EU képviselő magyar módra

Nemzeti InternetFigyelő