Légvédelmi rendszereket telepítenek Magyarország északkeleti részébe
Légvédelmi rendszereket telepítenek az ország északkeleti részébe – jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: az orosz–ukrán háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, miután az ukránok engedélyt kaptak a nyugati hatalmaktól, hogy mélységben támadhassák Oroszország területét. Hangsúlyozta: a honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak, hogy minden eszközzel megvédjék Magyarország biztonságát.
Orbán Viktor azután, hogy szerdán összehívta a Védelmi Tanácsot, elmondta: Donald Trump győzelmével kézzelfogható közelségbe került a béke, de az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal lőttek orosz területeket, az oroszok pedig válaszul szigorúbb nukleáris doktrínát fogadtak el.
„A következő hetekben, hónapokban Magyarország minden tudására, eszközére, minden diplomáciai tapasztalatainkra szükség lesz, hogy ebből a háborúból továbbra is kimaradjunk. Mert hogy Magyarországnak ebből a háborúból továbbra is ki kell maradnia” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
A honvédelmi miniszter a közösségi oldalán már be is jelentette: elrendelte az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközök és az ezekre épített képességek északkeleti országrészbe telepítését. Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte: továbbra is bíznak abban, hogy mihamarabb béke lesz, de minden eshetőségre fel kell készülni.
„Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk növelni a légtérellenőrzés terén az észlelés pontosságát, és lerövidíthetjük a reagáláshoz szükséges időt. A Magyar Honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak. Minden erőnkkel, minden eszközünkkel védjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát”
– mondta a honvédelmi miniszter.
Joe Biden még hivatalban lévő amerikai elnök úgy adott engedélyt a nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump többször egyértelművé tette: véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak.
Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és az Eurázsia Központ szakértője az M1-en arról beszélt, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek komoly következményekkel járhatnak, ami remélhetőleg nem az atomfegyverek bevetése lesz. Hozzátette: most arra lehet számítani, hogy fokozódnak az orosz csapások az ukrán energetikai rendszer ellen.
„Oroszország ténylegesen csökkentette a küszöbét annak, hogy mikor és milyen körülmények mellett vetheti be nukleáris arzenálját, bár abban azért bízunk, hogy ez nem következik be, ugyanakkor arra fel lehet készülni, hogy az orosz csapások megerősödhetnek Ukrajna területén” – fogalmazott Seremet Sándor.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc a Kossuth Rádióban értékelte a kialakult helyzetet, azt mondta: orosz közlés szerint az ukránok hat rakétát indítottak, ebből ötöt még a levegőben megsemmisítettek. Kaiser Ferenc hozzátette: feltehetően ezekből a rakétákból nem kapott sokat Kijev, ezért csak a legfontosabb katonai célpontok, például repülőterek és lőszerraktárak ellen vetik be.
A Magyar Nemzet közben orosz hírügynökségi információkra alapozva azt írja: az oroszok a Pentagon költségvetési dokumentumait elemezve azt állapították meg, hogy Amerika az Ukrajnának adott rakétákat 2016-ban újította fel, hogy azok még további tíz évig használhatók legyenek, vagyis hamarosan használhatatlanná válnak. A lap úgy fogalmaz: az Egyesült Államok gyakorlatilag a saját hadseregét modernizálja az Ukrajnának nyújtott segítség ürügyén.
hirado.hu
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
