„Láttam a Sátánt: mint villám bukott le az égből.” – Levél a túlvilágra Ronald Reagennek

LEVÉL A TÚLVILÁGRA – Címzett: President Ronald Reagen

Igen tisztelt Elnök úr!

Emlékszem egykori mondatára: a Szovjetunió a gonosz birodalma. És azokban az időkben így is lehetett. De Önnek sikerült világpolitikájával kiűzni a gonoszt, és ebben segítségére volt Margaret Thatcher brit miniszterelnök, akit egy szovjet újságíró „Vaslady”-nek nevezett el. Azonban az Ön elvhű, igaz amerikai keresztény-konzervatív birodalmát halála után lassan, majd fel-felgyorsulva, átvették a sátáni Szovjetunió megszégyenült ördögfiókái. Tárt karokkal várták őket az addig lapuló alvóügynökök.

Mára a magyar honban született spekuláns segítségével frigyre lépett a neomarxizmus a liberálisnak mondott, szivárványszínbe öltözött, morálisan elviselhetetlen viselkedésformával. A „násznagy” bőségesen kistafírungozta a házasulandókat. NGO-knak nevezett ügynökei behálózzák az egész világot. Heródes törvénye nyomán akarnak cselekedni, azon is túlmenve, mely szerint a megfogant magzat kilenc hónapig meggyilkolható. A híradások szerint a kufár az Egyesült Államokban hetvenöt ügyészt vásárolt meg.

Hogy valami biztatót is írjak: Orbán Viktor, a térképen alig látható Magyar-hon szülötte, nyitóbeszédet mondott Dallasban, a CPAC-konzervatív konferencián, nemrégiben. Nagy tapsot kapott, mikor kijelentette: az anya nő, az apa férfi, a gyermekeinket pedig hagyják békén. Ő is, mint Elnök Úr, vidéki fiúként nevelkedett, és lett már-már világpolitikát befolyásoló személyiség. Pályája kezdetén el-eltévedt, míg megtalálta az egyetlen igaz utat, mely felett az Isten-Haza-Család hármas egysége lebeg. Megfogadta Robert Schumann intelmét. „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.

Szünetet tartok a levélírásban, és hallgatom a diófa alatt a madarak őszt köszöntő kórusát. A szemem be-be csukódik, és elszenderedem. Álmomban látom a római Colosseumot, melyben nagy a hangzavar. A lelátón különböző csoportok mást-mást skandálnak. Fekete körben, A betűs zászlóval a kézben, anarchisták bibliákat és rózsafüzéreket gyújtanak fel, széles vigyorral fizimiskájukon. A szivárványos zászlók alatt megkülönböztethetetlen neműek iskolai katedrát követelnek. Nagyon sok zászlón a 666-os szám virít. Egy csoport az európai egyesült államokat élteti, míg a mellettük állók világkormányt akarnak. A lelátón a ravasz nyerészkedő kezében megafon. Mellette – mint régen a sporteseményeken, Kalap a fruttiárus – egy szolga áll, két kezével ölel egy nagy, nyakába kötött tálcát. Mikor az NGO-k kórusa fáradni hallik, a spekuláns egy zsákból pénzt rak a tálcára. A kiosztás után felerősödik a szurkolás. Véres kötényben, szikével hadonászva szervkereskedők „hidegsebészei” az illegális migrációt éltetik. Öltönyös bankárok az orosz-ukrán (amerikai) háború folytatását követelik az ukránok utolsó csepp véréig. Hatalmas zászlón: Ukrajna legyen az USA zászlóján az 51. csillag. Harsányan felhangzik a „káoszt akarunk” ritmus.

A küzdőtéren keresztények, az üldözöttek, halkan imádkoznak. Hiszen velük együtt kipusztulna a normalitás, a konzervatív eszme, a nemzetállam és az értéket képviselő kultúra, kereszténységünk, és minden nemzeti örökségünk. A meggyilkolt gyermekek jaj-kórusa száll az ég felé.

Az oroszlánketrecek mellett fizetett álhírterjesztő médiamunkások sokasága szurkálja, bőszíti a vadállatokat. A habzószájú fenevadak már a rács ajtaját emelgetik. Ekkor a Colosseum felett elsötétül az ég, majd villám hasítja fekete kárpitját; a nagy égdörgéstől megremeg a föld, melytől felriadok.

Jézus szavai jutnak eszembe, amiket a visszatérő hetvenkét tanítványnak mondott: Láttam a Sátánt: mint villám bukott le az égből. Fölnézek, viharnak nyoma sincs. Felettem ragyognak a csillagok. Keresem azt a fényeset, mely elvezette a három királyt a betlehemi jászolhoz. Nem látom, de valójában nem is ott kell legyen, inkább a lelkükben világítson, mert most minden rajtunk múlik.

Tisztelt President, elnézését kérem, hogy zavartam a feltámadásra várás örökkévalóságában. Egy Reményik Sándor vers záró szakaszával búcsúzom:

 

„A koldusnak, a páriának, / A jöttmentnek is van joga / Istenéhez apái módján / És nyelvén fohászkodnia. / Csak nektek ajánlgatják templomul /Az útszélét s az égbolt sátorát? / Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!”

Maradok tisztelettel:

 v. Ország György

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)