Kúriai precedensítélet: a magyargyalázásért mégis felelni kell!

A Kúria mai napon írásbeli közlés útján kihirdetett Pfv.IV.20.199/2020/7. számú precedensértékű ítéletével megállapította, hogy a hvg.hu portál kiadójának felelősségét a Tóta W. Árpád által a HVG online oldalán elkövetett durva magyargyalázásért és – hatályon kívül helyezve a Fővárosi Ítélőtábla ellentétes, keresetet elutasító ítéletét – helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt, magyarságában megsértett és emiatt személyiségi pert indító két felperes dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László keresetének helyt adott. A Kúria emellett 434 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG Kiadó Zrt-t.

2019. május 30-án precedensértékű, elsőfokú ítéletével (részletek: itt) a Fővárosi Törvényszék (dr. Bene Lajos bíró) helyt adott a felperesek keresetének és megállapította, hogy Tóta W. Árpád publicista a hvg.hu oldalon 2018. novemberben közölt, sokak felháborodását kiváltó, honbiztosító hadjáratokat vívó őseinkre a „büdös magyar migráns” és „magyar bandita” gyalázkodó kifejezéseket használó, “Magyar ember nem lop, csak kalandozik” botrányos cikke megsértette a magyar nemzet és ezáltal a nemzethez tartozó két felperes emberi méltóságát. A jogsértő cikk a hazai nyomozó hatóságokat és a kormányt kritizálta, hazánk EU általi megregulázása iránti vágyat fejezett ki és ennek körében az említett jelzőkkel gyalázta a magyarságot.

Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések ilyen öncélú használata, mondta ki az elsőfokú bíróság. A két felperes javára személyenként 200-200 ezer forint sérelemdíj, valamint 152 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG kiadóját. Ezen túlmenően kötelezte a liberális porált, hogy távolítsa el a cikkből a magyarságot gyalázó kifejezéseket és kérjen közleményben elnézést a jogsértésért.

2019. október 4-én azonban a Fővárosi Ítélőtábla dr. Kisbán Tamás bíró által vezetett tanácsa (további tagjai: dr. Kovaliczky Ágota és Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin) szakmai berkekben is megütközést keltő döntést hozott a HVG Kiadó Zrt. alperes fellebbezése alapján másodfokon. Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és teljes mértékben elutasította a két felperes kollektív személyiségi peres keresetét és közel 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őket. Az ítélőtábla a liberális német joggyakorlatban alkalmazott ún. átsugárzási elvre hivatkozva azt mondta ki az indokolásában, hogy a sértő jelzők nem érintik a magyar nemzeti közösséget, azok „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak”, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót. Ezzel az Ítélőtábla önkényesen átlépett az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése által minden nemzet, így a magyar nemzet méltóságát védő, vélemény-nyilvánítás szabadságát jogszerűen korlátozó rendelkezéseken és idegen állam egyébként is aggályos joggyakorlatával próbálta legalizálni a magyarellenes gyűlöletkeltést.

Fordult a kocka az Ítélőtáblán, de még nincs vége: írtuk akkor és igazunk lett.

A jogerős ítélet ellen a felperes fordultak felülvizsgálati kérelemmel és kérték jogi képviselőjük útján az elsőfokú ítélet szerinti eldöntését a jogvitának, amelynek a Kúria eleget tett. A felülvizsgálati eljárásban 2021. februrár 24-én tartott tárgyaláson dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a felperesek képviseletében hivatkozott az Alkotmánybíróság 6/2021 számú határozatára, amely az Alaptörvénynek a nemzeti és keresztény közösség méltóságát védő IX. cikke (4) és (5) bekezdéseinek adott értelmezést és a jelen ügyben is alkalmazandó szempontokat határozott meg. Ebben az abortusztablettával „áldoztató” kereszténygyalázás miatti indult ügyben a taláros testület kimondta, hogy nem biztosítható védelem az olyan véleménynek, amelynek a célja pusztán a megalázás, bántó, sértő kifejezések használata.

A HVG alperes jogi képviselője, dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd szerint a cikkbeli jelzők az irónia eszközei voltak, nem voltak öncélúak, azok tekintetében magasabb tűrési küszöböt kell alkalmazni, illetve a migrációt mint pozitív demográfiai mozgás jelenségét a kormány helyezte amúgy is negatív értelmezésbe, és erre akart görbe tükröt mutatni a cikk.

Szerinte a szerző napjaink stigmatizáló politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet akként, hogy az iróniával élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot. Szerinte az a felperesi és elsőfokú bírói érvelés sem megalapozott, hogy a magyar katonákat és vezetőket feltétlen tisztelet kell, hogy övezze, mert a haza érdekében hősi tetteket hajtottak végre. Ez szerinte szintén „olyan leszűkítő értelmezést engedne csak meg, amely egyébként ellentétes volna nem csak a véleménynyilvánítási joggal, de az Alaptörvényben fogalt önkényuralmi rendszerekkel szemben megfogalmazott ellenvetéssel is.” A magyar történelemben ugyanis „voltak olyan katonai alakulatok, vagy akár csak egyéni katonai akciók, amelyek közel sem mondhatók sem jó szándékúnak, sem hősiesnek, vagy tiszteletre méltónak.”

A Kúria indokolása szerint a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:54 § (5) bekezdését megsértve mellőzte-e a személyiségi jogsértés megállapítását és utasította el a keresetet. Ennek megítéléséhez a Ptk. 2:54. § (5) bekezdését kellett értelmeznie összhangban az Alaptörvény II. cikkével, valamint a IX. cikk (1) és (4)-(5) bekezdéseivel, figyelemmel az Alkotmánybíróság által ezeknek az alapjogoknak az értelmezése tárgyában kialakított gyakorlatára és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti jogsértés megítélésekor figyelembe veendő szempontokra.

A véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltóság, illetve ezzel összefüggésben a „közösségek méltóságának” védelme ütközése esetén az érdekmérlegelés során a Kúria megítélése szerint – a jogerős ítélet indokolásával szemben – a jogsértés megállapításához nem a sérelmezett közlésnek a közösségről az egyénre sugárzó jellegét kell elsődlegesen vizsgálni, helyette azt szükséges előtérbe helyezni, hogy a cikkben kifogásolt kifejezések a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá tartoznak-e.

A jogsértés megítélése szempontjából jelentősége van a közlés céljának, hogy annak kifejtésére közéleti vita keretében került sor, továbbá, hogy a véleménynyilvánítót megilleti a stílusválasztás szabadsága. A sérelmezett közlés tartalmának és formájának megítéléséhez szükséges a cikk mondanivalójának és az adott közlés szövegösszefüggésben való vizsgálata.

A Kúria végül a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bíróság azon megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.

Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2019-ben indította el a “Tégy a magyargyűlölet ellen!” akciót Ennek lényege, hogy arra kérünk minden felelősen gondolkodó, tettre kész magyar embert, hogy kísérjék figyelemmel a hazai és külföldi sajtó, illetve közélet magyarsággal, kereszténységgel kapcsolatos megnyilvánulásait. Ha pedig a magyar nemzet méltóságát és/vagy kereszténységet súlyosan sértő, gyalázkodó írást, megszólalást észlelnek, jelentsék be haladéktalanul a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak (njsz@nemzetijogvedo.hu) a forrás megjelölésével. Ha úgy ítéljük, hogy az Alaptörvény és a Ptk. alapján un. kollektív személyiségi per eséllyel indítható, akkor a jogsértéstől számított 30 napon belül nagyszámú hazafi felperes bevonásával benyújtjuk a keresetet a jogsértés megállapítása, a jogsértő kitétel eltávolítása, a további jogsértésektől való eltiltás, elégtételi közlemény kiadatása és jelentős összegű sérelemdíj iránt.

Ezzel az üggyel és a mostani precedensértékű kúriai ítélettel hatalmas csapást tudtunk mérni egy többszörös visszaeső magyargyalázóra és az írásainak nyilvánosságot adó liberális portálra, amely ítélet reményeink szerint a joggyakorlatra iránymutató és egyúttal a sajtó és közélet számára visszatartó, korlátozó erővel is bírhat. A HVG kiadójának és minden balliberális sajtóterméknek, közszereplőnek és a hazai bíróságoknak tudomásul kell vennie, hogy a közösségi személyiségi védelem kiterjed a magyar nemzethez tartozók és keresztény hitűek méltóságának védelmére is, ezt a kettős mércés balliberális tényezőknek is el kell fogadnia.

Ne bántsd a magyart ! Védjük meg együtt keresztény és nemzeti értékeinket ! Merítsünk erőt a harcos egyház egykori legendás alakjainak és az áldozatra kész kereszteslovagok kiállásából ! Ennek szellemében folytatjuk honvédő, nemzeti jogvédő küzdelmünket. Számítunk ebben nemzeti elkötelezettségű honfitársaink cselekvő hazafiságára, szolidaritására, együttműködésére és támogatására. Megújított nemzeti jogvédő honlapunkon minden ehhez szükséges tájékoztatás és adat megtalálható.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Adószám: 19334684-1-05

Telefon: (36)-30-549-4167Bankszámlaszám: 11600006-00000000-29912821

Kiadta: Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető,kelt: Budapest, 2021. március 24.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)