Kun Miklós: Kádár 1964-ben visszautasította Beregszászt
Kun Miklós Mátrafüreden osztotta meg álláspontját közép-európai történelemtanárok körében. Az ottani konferencia fő témája: a rendszerváltozás. A történeti kutatások alapján a Kádár-korszak alatt jócskán voltak eddig nem közismert, kihasználatlan lehetőségei hazánknak. 1964-ben Hruscsov felkínálta Beregszászt Magyarországnak, de Kádár János nem fogadta el – derítette ki Kun Miklós.
A történész elmondása alapján Kádár cinikusan meg is jegyezte a szovjet államfőnek, hogy inkább Baskíriát adja át nekünk. Pedig Hruscsov úgy fogalmazott: „Beregszász olyan szegény járás, nekünk igazán nem is kell. Tartsunk a hovatartozásról népszavazást, az ott lakók úgyis megszavazzák”. Már a rendszerváltás után, a magyar-ukrán alapszerződés aláírásakor is lehetett volna élelmesebb a magyar külpolitika – jegyezte meg Kun Miklós. Akkor is elő tudták volna készíteni Kárpátalja önállósítását, így begyógyulhatott volna egy trianoni seb.
A Szovjetunió hanyatlását több példával is szemléltette a kremlinológus: az 1968-as csehszlovákiai bevonulásnál például feljegyezték: a Vörös Hadsereg katonáinak készletei 1952-ben gyártott konzervekből és cigarettából álltak. A „Birodalomban” Moszkván és Leningrádon – tehát a „kirakatvárosokon” kívül az üzletek polcain többnyire papírmaséból készített műélelmiszereket lehetett fellelni.
– A Zsivkov, Honecker, Husák, Jaruzelski és Csernyenko „fémjelezte” gerontokrata vezetői körben még talán Kádár János volt a legokosabb – jelentette ki Kun Miklós. Az elöregedett irányítókra újdonságként hatott Gorbacsov feltűnése, bár a történész szerint Gorbacsov ténykedése körül jóval több volt a dicshimnusz, mint a valódi teljesítmény. Az orosz rendszerváltás során lényegében átmentődött a régi rendszer, a birodalmi szemlélettel, a titkosszolgálatok befolyásával, és az oligarchák gazdasági hatalmának megerősödésével együtt – zárta előadását Kun Miklós.
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Ez bizony igazán súlyos hiba volt Kádár részéről. Hiába, voltak/vannak olyan politikusaink, akik nem is értik a magyarság érdekeit, egészen egyszerűen pancser módon vezették/vezetik az országot.
Lenhardtné
Kun Miklós „csak” 1,6 milliót kap
Népszava-információ|2011. márc 04. 05:18
„Szívből jövő hálával köszönöm meg levelét, amely mindenoldalú áttekintést adott a Kun Béla megítélésében tapasztalható nehézségek történelmi okairól. Valóban nagy elkeseredettségemben fordultam Önhöz, hiszen a Horthy-korszak és az ún. ötvenes évek téves és elterjedt értékítéletei mellett éppen az elmúlt 6-8 évben kezd kialakulni egy újabb fajta hamis tudat, részben régi alapokon, de leginkább új tartalommal” – írta Kádár Jánosnak 1984 elején Kun Miklós.
hirdetés
A most közpénzből a kommunizmus áldozatairól konferenciázó történész évtizedeken át „nagy hálával és elvtársi tisztelettel” váltott leveleket a politikai vezetővel.
Mint megírtuk: négy hónapra kötött szerződéseket Zugló fideszes vezetésű önkormányzata a „Polgárosodás Modernkori Kutatóközpont” létrehozásában való közreműködésre, valamint a kommunizmus áldozatairól szóló konferenciák szervezésére. A volt elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc irányította kerület Kun Béla unokájával havi 400 ezer, munkatársaival pedig havi 250, illetve 350 ezer forintban állapodott meg erre a feladatra. Kun Miklós felesége lapunkat megkereste és azt tudatta, hogy férje nem kapott 4 millió forintot. (Valójában ezt az összeget munkatársaival együtt kapja – a szerk). A történészt korábban lapunk többször próbálta elérni, sikertelenül.
A Fidesz-KDNP-vel szoros kapcsolatot ápoló Kun a rendszerváltás előtt vélhetően még tiltakozott volna a kommunizmus áldozatai kifejezés ellen is. Ez feltételezhető legalábbis abból, hogy évtizedeken át rendszeresen váltott leveleket Kádár Jánossal, 1976-ban például azt írta, nagyanyja, „Kun Béláné mindig kommunistához méltó optimizmusra nevelt bennünket.” A történész három évvel később, 1979-ben ismét Kádárhoz fordult, mert felháborította, hogy az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársa, Borsányi György monográfiájában kritikával illette nagyapját. Levelei hatására később leállították a könyv terjesztését, majd a Politikai Bizottság szigorú határozatban ítélte el Borsányi művét, mint amely „álobjektív módon deheroizálja” Kun Béla alakját.
Mara Tomi
Az alábbi hsz csak véletlenül került ide mintha az Ön beírására lenne reagálás, nem az. Az viszont igen, hogy ezt a légből kapott marhaságot készpénznek veszi..
Nem tudom van-e olyan ökörség _ az eddigi csúcs szaniszló feri a Takony tévében előadott meséje, a vörös iszap gát robbantásának a NATO nyakába varrásán túl.._amit nem hisz el valaki.
Mara Tomi
Remélhetjük-e Öntől, Mara Tomi, hogy Kun Miklóst szembesíti ezzel a kijelentéssel, hogy Kádár Jánosról szóló állítása légből kapott hazugság?
Mert feltétlenül meg kellene ezt tennie, ha rendelkezik Ön alapos bizonyítékokkal.
Kun Miklós választott kutatási területe nagyon figyelemre méltó és elgondolkodtató: ő csak a szovjet rendszerrel foglalkozik „kremlinológus”. Veszélyes és vállalhatatlan terület lenne számára ugyanez a korszak magyar területre vonatkozóan, ebben igazat adhatunk az előbbi hozzászólónak…
Ám ha Kun Miklóst – nem bírálva rokoni érintettségét hazánk sorsának tragikus alakulásában – elfogadjuk a SZOVJETÚNIÓBELI történések ismerőjének, kutatójának, akkor meglehet, hogy a kremlinológus is tudhat bizonyítékkal szolgálni.
A.T.
Mari!
Ideje lenne megújulni mindig ua.a duma.
“Nálam a hazafiság a Szovjetunióhoz való hűséget jelenti.”
(kádár(csermanek)jános)
H.B.
Kun Miklós történész derítette ki?! Tudtuk, tudjuk, mi civilek is, hogy háromszor lett visszaajánlva Kárpátalja, de nem kellett az akkori „magyar” vezetőknek, mi több, ’90 körül is elegáns kézmodulattal lett a téma lesöpörve!
Anna
Tévedés, semmilyen dokumentum nem találtatott eddig..olyan mese mi szerint Kádár papot hívott, hogy meggyónjon. Ezt is simán beveszi a szenzáció éhes pletyka közvélemény..
Mara Tomi
Az önök köreiben bizonyára így van „Mara Tomi”! De mielőtt beírja a hülyeségeit, tegye meg azt, hogy legalább az internet böngészőjében nézzen utána a dologoknak. Világos?
Igen kedves Anna akkor egy másik „magyar hazafi” antalljózsef nem élt a lehetőséggel.
…ha kell a magyaroknak Kárpátalja hát vigyék” – hát nem kellett a nyakunkra ültetett zsidó antallnak.
H.B.
Nincsenek félig magyar, magyar, magyarabb, legmagyarabb magyarok, mert a magyar szónak nincs fokozása. Vagy magyar valaki vére, szíve, lelke szerint, vagy nem az. Mert a magyarság vér és lélek, hagyomány és hivatás, érzés és tudat, hitvallás és cselekvés. Mindez együttesen jelenti a magyar fajt és a magyar népet s a rajtuk épülő nemzetet.”(Hóman Bálint)
H.B.
Így igaz kedves H.B.! Ő nem proli módra, hanem elegáns kézmozdulattal söpörte le a „témát”. Üdv. Anna
Kun Miklós is rendszert váltott, amikor egy viszonylag elfogulatlan, könyv jelent volna meg a kedves nagypapájáról, mindent bevetett a család a könyv megjelenése ellen…:
„1979-ben levéllel fordult Kádár Jánoshoz, mert Borsányi György történész akkor megjelent monográfiájában a korábbiaknál sokkal árnyaltabban foglalkozott Kun Béla személyiségével és történelmi szerepével. Kun Miklós a Komintern által elítélt frakciós tevékenység, illetve Horthy kurzusának hatásait vélte felfedezni a műben, amit ennek nyomán az MSZMP Politikai Bizottsága határozata nyomán visszavontak és zúzdába küldtek”
Más vélemény szerint a neofiták sorsa őt is elérte:
„Kun Miklós jelenleg Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Számos marhasága közül kiemelkedő, mikor felkutatta, hogy „Kádár 1964-ben visszautasította Beregszászt”
Kun Miklós életrajzát rendre 1969-es diplomaszerzésével indítja. Nem véletlen, ugyanis nagyapja nem más mint Kun Béla, az 1919-es Tanácsköztársaság vezetője. Az emigrációt követően Miklós és családja csak 1959-ben települt Magyarországra.
Miklós 1979-ben már az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársa. Emlékezetes cselekedete, mikor Kun Miklós panaszos levélben fordult közvetlen Kádár Jánoshoz, mert Borsányi György monográfiát írt Kun Béláról, aki akkoriban szokatlanul nyílt hangvétellel és kritizálta is a Tanácsköztársaság vezetőjét, elsősorban a kommunista mozgalomon belül játszott későbbi szerepe miatt.
Az unoka fellépésének köszönhetően 1979. május 29-én vissza is vonták a terjesztésből a könyvet, a Politikai Bizottság pedig szigorú határozatban ítélte el Borsányi György művét.
Kun Miklós Kun Béla születésének centenáriuma (1986) előtt újabb levélben fordult Kádár Jánoshoz a méltó ünneplés érdekében.
Az 1994-es parlamenti választások éjszakáján ugyan még valahogy beküzdötte magát a Köztársaság téri MSZP-székházba, ám hiába próbált meg elvegyülni az ünneplő tömegben, nyilvánvalóvá tették számára, hogy jelenléte felettébb indokolatlan. forrás
A rendszerváltás nyomán munkássága főleg a Szovjetunió és a kommunizmus történetének negatív vonatkozásai felé fordult. Tanulmányozta az 1848-as forradalmak emigrációjának történetét, a 19. és 20. századi európai és orosz történelem összefüggéseit, az 1930-as évek ukrajnai éhínségét, a sztálinizmus természetrajzát, a Molotov–Ribbentrop-paktumot, George Orwell életútját, a hidegháború és az 1968-as prágai tavasz történetét. Nagy szerepet játszott A kommunizmus fekete könyve magyarországi kiadásában.
Részt vett a Terror Háza múzeum létrehozásában.
”
Mara Tomi
Mégis mit várt kun elvtárs egy prosti anyától származó fattyútól? csermanek jobban gyűlölte a Magyarokat mint az ellenségeink! Lánc reakciót indíthatott volna el ha vissza kapjuk Felvidék keleti részét, ettől jobban rettegtek mintha vissza jöttek volna Szálasiék!
kató rudi
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Kedvenc oldalam lett ez a NyIF!
Tisztelt : A.T.!
„Remélhetjük-e Öntől, Mara Tomi, hogy Kun Miklóst szembesíti ezzel a kijelentéssel, hogy Kádár Jánosról szóló állítása légből kapott hazugság? ”
Az Ön kedvéért megpróbáltam, nem sikerült, pedig 3x hagytam üzenetet, és többször kerestem ..:(
Bizonyára egyszer majd felfedi a forrását is, mert az állítást az állítónak szokás igazolnia…:), de nyilván ezt Ön is tudja.
itt található a neves kremlinológus:
Károli Gáspár Református Egyetem
Más..
„Igen kedves Anna akkor egy másik “magyar hazafi” antalljózsef nem élt a lehetőséggel.
…ha kell a magyaroknak Kárpátalja hát vigyék” – hát nem kellett a nyakunkra ültetett zsidó antallnak.”
Tisztelt A.T.!
Ott volt a bármicvóján Antallnak? Megtenné, ha már Ön is kétkedő típús mint szerénységem erre hoz bizonyítékot?
Hm????
„Mari!
Ideje lenne megújulni mindig ua.a duma.
“Nálam a hazafiság a Szovjetunióhoz való hűséget jelenti.”
(kádár(csermanek)jános)
H.B.”
Ha Önnél ez a hűség, közöm nincs hozzá Ön tudja miért?
p.s.
🙂 Tamás volnék, és nem szokásom bizalmaskodni..ha kérhetem Ön se tegye!
Köszönöm.
Kató Rudi
„Mégis mit várt kun elvtárs egy prosti anyától származó fattyútól? csermanek jobban gyűlölte a Magyarokat mint az ellenségeink! Lánc reakciót indíthatott volna el ha vissza kapjuk Felvidék keleti részét, ettől jobban rettegtek mintha vissza jöttek volna Szálasiék!
kató rudi”
Kedves Kató az Édesanyákat kihagyhatnánk ebből..pláne ha nincs erről információja, ne tán kolléganők voltak, hogy ilyen biztos benne?
Mara Tomi
Te lehet hogy társa voltál az anyjának a tengerparton mert a kikötőkben teljesített „szolgálatot” az éppen partra szálló matrózok részére. A „csermanek” név is csak adaptált mivel nem tudta, hogy ki volt a jankó apja mivel csak nevére vette a gyereket.
kató rudi
Ez a Kun,bizony annak az 1919-es zsidó Kun(Kohn)Bélának az unokája,Sólyom László unokatestvére. Ezek Magyarország gyilkosai!
Székely István
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
Típús=típus
Bocsánat!
Mara Tomi
Tisztelt Székely István!
„Ez a Kun,bizony annak az 1919-es zsidó Kun(Kohn)Bélának az unokája,Sólyom László unokatestvére. Ezek Magyarország gyilkosai!
Székely István”
Érdekes információ, honnan származik?
A szomszéd asszonytól?
Mara Tomi
p.s.
Sólyom Ferenc és Lelkes Aranka fiaként született Pécsett. Édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt, a Pénzügyigazgatóság főtanácsosaként dolgozott Sopronban, így fia is ebben a városban kezdte meg tanulmányait. Édesapját azonban később elbocsátották mint „osztályidegent”, ugyanis nem volt hajlandó belépni a pártba. Ezt követően a család visszaköltözött Pécsre, apja gépkocsi-segédvezetőként helyezkedett el, később pedig bérelszámolóként dolgozott. Sólyom László középiskolai tanulmányait 1956-ban, a korábbi pécsi főreálgimnáziumban, az akkor már Széchenyi István Gimnáziumban kezdte meg. A pécsi gimnazistákkal 1956. október 24-én a Széchenyi térre vonult tüntetni, amiről a következőt nyilatkozta: „Kincseim között őrzöm egy Rákosi-szobor darabját s egy vöröscsillagszilánkot a Nádor szálló tetejéről akkor ledobott csillagból.” Az 1960-ban kitűnő eredménnyel letett érettségi vizsgáját követően felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt zongora szakon, Bánky József tanítványa volt. A kimerítő gyakorlás miatt azonban ínhüvelygyulladást kapott, ezért zongoraművészi ambíciójáról kénytelen volt lemondani. Egyetemista korában a Liszt kórusban is énekelt. Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. Mivel későbbi felesége Pesten tanult, így ő is a fővárosba költözött és ott keresett állást. Diplomájának megszerzése után egy évig a kispesti bíróság fogalmazója volt.
Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára (akivel egykori tanára, Benedek Ferenc ismertette meg) győzte meg arról, hogy könyvtáros végzettségének a Gorkij könyvesboltban történő kamatoztatása helyett inkább maradjon a jogi pályán és 1966-ban felajánlott neki egy tanársegédi állást a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott. Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Ugyanebben az évben tért haza, itthon a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást Eörsi Gyula osztályában, valamint 1970 és 1975 között az Országgyűlési Könyvtárban is dolgozott, szintén tudományos kutatóként. 1983-ban távozott az Állam- és Jogtudományi Intézetből, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karánál (ma: Állam- és Jogtudományi Kar) kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre. 1996-ban átment a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, ahol tanszékvezetői kinevezést kapott egyetemi tanári beosztásban a magánjogi tanszékre. 2002-től az újonnan alakult Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanáraként is dolgozott. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal (Berkeley, Köln, Frankfurt am Main, Hamburg).
1975-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1981-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban (köztársasági elnöki megbízatása után három évvel) rendes tagjává. 1994 és 2001 között a genfi Nemzetközi Jogászfórum tagja, valamint 1995 és 2001 között a Berlini Tudományos Kollégium (Wissenschaftskolleg zu Berlin) tanácsadó testületének tagja volt.
Kutatási területe: a polgári jogi felelősség története és jelenkori fejlődése, az összehasonlító polgári jog, ezen belül a személyhez fűződő jogok, illetve a személyiségi jogok kérdésköre. Civilisztikai/magánjogi kutatásain kívül alkotmányjogi kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez fűződnek az adatvédelem és az információszabadság magyar jogba történő bevezetésének alapjai. Emellett általános alapjogvédelmi kérdésekkel és az alkotmánybíráskodás területével foglalkozott. Fellépett az egészséges környezethez való jog erősítése érdekében a bárki által indítható, úgynevezett actio popularis perek bevezetéséért.[1]
Közéleti tevékenysége
2006. november 17. Ivan Gasparovic (képen jobboldalt), a Szlovák Köztársaság elnöke látogatást tett a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol párbeszédet folytatott Sólyom László (képen baloldalt) magyar államfővel[2]
Az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, 1984-től a Duna Kör résztvevője volt, így a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1989-ben a Független Jogász Fórum választmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett.
Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minőségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak állandó résztvevője és szakértője volt. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
Alkotmánybíróként
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettese volt, majd Kilényi Géza ellenében megválasztották az AB első elnökévé. Alkotmánybírói időszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták Magyarország jogrendszerét. Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a halálbüntetést (ahol Sólyom párhuzamos indokolása[3] vált híressé), szilárdították meg a jogbiztonság elvét és erősítették meg az alkotmányos alapjogokat, ugyanakkor megakadályozták a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat hatálybalépését is.
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás felépítése elleni megmozdulásokon.
Köztársasági elnöki pályafutása
Sólyom László és George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke (2006)
Miután Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet nyílt levélben arra kérte a pártokat, hogy Sólyom Lászlót jelöljék utódjának. A szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi (például Eörsi István, Jankovics Marcell) támogatta aláírásával, később az MDF és a Fidesz hivatalosan is megnevezték Sólyom Lászlót köztársaságielnök-jelöltjüknek. Ellenfele Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt, akit a Magyar Szocialista Párt jelölt. Az akkori másik kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége egyik jelöltet sem támogatta, a harmadik fordulóban három képviselője azonban Szilire szavazott.
Az országgyűlési szavazásra 2005. június 6-án, illetve június 7-én került sor. A szavazások során az első fordulóban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott,[4] mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivételtől eltekintve nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak.[5] Sólyom a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal nyert, ahol elegendő volt az egyszerű többség is az első két fordulóban megkívánt kétharmados többséggel szemben. Még aznap letette hivatali esküjét. Hivatalos beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.
Sólyom a szavazási eljárás alatt mindvégig független jelöltnek tartotta magát. Beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy „függetlenségét mindvégig meghagyták”.[6]
Sólyom László és Lech Kaczyński néhai lengyel köztársasági elnök
Sólyom László a Széchenyi Emlékév rendezvényén Nagycenken (2010)
Sólyom ciklusa elején kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. Az akkoriban szokatlan felfogása miatt több kritika érte, elsősorban akkor, amikor több jelöltjét nem választotta meg az Országgyűlés. A 2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, miszerint erkölcsi megtisztulásra volna szükség, valamint a „magyar politikai elittől” való erős függetlenedési szándéka helyenként éles kritikákat is kiváltott.[7]
Közéleti vitát kavart a Die Welt című német napilapnak adott 2007. július 4-ei interjúja, ahol 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Horn Gyula volt miniszterelnöknek.[8]
Köztársasági elnöki tisztsége alatt több törvényt küldött az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, illetve küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, így többek között az állami vagyonról szóló törvényt (ahol az azóta megszűnt Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjainak jogi helyzetét kifogásolta), az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt és az új polgári törvénykönyvet. 2008-ban felkérésére több neves közéleti személyiség Bölcsek Tanácsa néven a korrupció visszaszorítására és az oktatás fejlesztésére testületet alkotott, amely ajánlásokat tett közzé 2010-ben Szárny és Teher címen.
A köztársasági elnök több nyilatkozatában és beszédében is kijelentette, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.[9]
A 2009. március-áprilisi kormányválság alatt Sólyom többször is kijelentette, hogy véleménye szerint a kérdés legjobb megoldása az előrehozott választás lenne.[10]
2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezett Sólyomtól a Szlovákia területére történő belépést. Erről diplomáciai jegyzéket nyújtottak be a pozsonyi magyar nagykövetségen.[11]
2010. május 3-án, az országgyűlési választásokat követően 11 értelmiségi (Karátson Gábor, Kopp Mária, Lányi András, Majtényi László, Makovecz Imre, Mellár Tamás, Schneller István, Szabó Gellért, Tölgyessy Péter, Vida Gábor, id. Zlinszky János) nyílt levélben fordult a leendő parlamenti képviselőkhöz, melyben Sólyom újabb ciklusra való megválasztását szorgalmazták. A levélhez kapcsolódva, az abban foglaltak támogatására aláírásgyűjtés is indult.[12] 2010. június 23-án Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Sólyom helyett Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét javasolta a Fidesznek köztársasági elnöknek. 2010. június 29-én, az Országgyűlés 263 szavazattal választotta meg Schmittet, aki Sólyom hivatalát augusztus 6-án vette át.
Forrás: Wikipédia
A közismerten náci „lexikon ” ez alkalommal beismerte, hogy hazudott…törődjünk bele, az igazsághoz is hozzá lehet szokni…:)
”
Vita:Zsidók a magyar közéletben/archivum1 – Metapedia
2013. jún. 29. … Tévesen lettek zsidóként jelölve: Mádl Ferenc, Sólyom László, Bereményi Géza, Cseh Tamás, Jancsó Miklós (csak a felesége volt az), Göncz …
„
Mara Tomi, ön sajnos, rengeteg hibát vét hozzászólásaink értelmezésénél, holott magyarul és érthetően írunk ide.így a válaszaiban alaposan összekeveri, ki, mit írt.
Szereti, ha nevetségessé teheti magát?
Ha igen, csak továbbra is tartsa meg pontatlanságait, amelyekből szép kis katyvasz keletkezik.
A.T.
Solyom úr alkotmánybírói működésében súlyos hibának tartom, hogy a Zétényi-Takács javaslatára – az Országgyűlés által- elfogadott törvényjavaslat eutasitásával megakadályozta a ténylegesen bekövetkezhető „rendszerváltást”,valamint a halálbüntetés „abszölút” ELTÖLÉSÉT.
Földes Ernő