Korrupciós botrány a NATO-ban

A rendőrség több országban is letartóztatásokat és házkutatásokat hajtott végre a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökség (NSPA) jelenlegi és korábbi alkalmazottait érintő korrupciós nyomozás során.

Az Eurojust – az EU büntetőjogi ügynöksége – által koordinált razziákra Luxemburgban, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban került sor. A szövetség szerdán a Luxembourg Timesnak azt mondta, hogy az NSPA főhadiszállása a nagyhercegségben kezdeményezte a vizsgálatot.

„A NATO – beleértve az NSPA-t is – szorosan együttműködik a bűnüldöző szervekkel annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák”

– mondta Allison Hart szóvivő.

„Aktívan javítjuk a kockázatok mérséklésére és a visszaélések kiszűrésére irányuló képességeinket”

– tette hozzá.

Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában újságíróknak azt mondta, hogy a katonai blokk együttműködik a hatóságokkal.

„A gyökerekig akarunk eljutni”

– jelentette ki Rutte.

A luxemburgi ügyészség közölte, hogy olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyek arra a gyanúra vonatkoznak, hogy az NSPA munkatársai „pozíciójukat saját meggazdagodásukra használták”.

Belgiumban két embert tartóztattak le, Hollandiában pedig hármat – közölték a tisztviselők. A belga ügyészek közölték, hogy a nyomozás középpontjában „a NATO számára katonai felszerelések, például lőszerek és drónok beszerzésére irányuló, védelmi vállalkozókkal kötött szerződések odaítélésének lehetséges szabálytalanságai állnak”. A vizsgálat kiterjed az NSPA alkalmazottai által a védelmi vállalatokkal való esetleges bizalmas információk megosztására és pénzmosásra is.

A holland hatóságok közölték, hogy hétfőn az amszterdami Schiphol repülőtéren letartóztatták a holland védelmi minisztérium egy korábbi tisztviselőjét. A volt köztisztviselőt azzal gyanúsítják, hogy 2023-ban védelmi szerződések odaítélésével kapcsolatban fogadott el kenőpénzt.

A nyomozásra akkor kerül sor, amikor a NATO-tagállamok arra keresik a lehetőségeket, miként erősíthetnék meg saját védelmüket, és hogyan gyárthatnának több fegyvert, amelyet Ukrajnának szállíthatnának. Márciusban az Európai Bizottság bemutatott egy tervet, amely 800 milliárd euró (896 milliárd dollár) előteremtésére irányul az EU „újrafegyverzésére”.