Kitöltötte a három évet Budaházy börtönben, jogerős ítélet nélkül fogva tartva
2009 június közepén vették először őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba Budaházy Györgyöt, akkor még terrorcselekmény és emberölés előkészülete gyanújával. Kétszer engedték ki és háromszor ültették le eddig ugyanazon ügyből kifolyólag, kényszerintézkedés elrendelésére, vagyis jogerős bírósági ítélet nélkül. A minap a radikális jobboldal ikonikus alakja a fontos évfordulót is a rácsok mögött töltötte: azt a napot, amikor a harmadik évet is letöltötte egy büntetés-végrehajtási intézetben. A magyar jogszabályok szerint ennyi időre zárhatnak el valakit jogerős ítélet nélkül, ha fennállnak vele szemben a kényszerintézkedés feltételei. A harmadik év elteltével, ha nincs jogerős ítélet, a terheltet, vádlottat szabadon kell engedni, kivéve akkor, ha elsőfokú ítélet már született és abban kizárták a kedvezményekből, mint a reintegrációs őrizet vagy a feltételes szabadlábra helyezés.
Budaházy György a 2002-es hídblokádtól fogva a baloldali hatalom célkeresztjében volt. Szinte valamennyi megszólalása, demonstráción való szereplése, megjelent írása után indítottak ellene valamilyen büntetőeljárást, amelyek 2009-ig rendre eredmény nélkül maradtak. A radikális civil közszereplőt ugyanakkor nem tartották vissza a gyurcsányi politikával szembeni fellépésekben. Gyanúsították alkotmányos rend erőszakos megdöntésének előkészületével, gyülekezési jog megsértésével, hivatalos személy elleni erőszakkal… Éveken át legfeljebb pénzbüntetést sikerült rá mérni. Az eljárásokat vagy megszüntették, vagy a bíróság mentette fel végül. A Hunnia-perig…
Emlékezetes pillanat, több fotó, videó örökítette meg, ahogy 2009. március 15-én a Március 15. téren rendőrök brutálisan járnak el vele, földre viszik, a fejére térdelve bilincselik meg – ez volt az az eset, ami után még őt gyanúsították hivatalos személy elleni erőszakkal. Évekbe telt, mire végül úgy szüntették meg a büntetőeljárást, hogy „nem történt bűncselekmény”. 2006 őszétől 2007 tavaszáig tartó bujkálásának idején írt cikkei miatt alkotmányos rend erőszakos megdöntésének előkészületével vádolták. A Fővárosi Bíróság 2009 januárjában felmentette. Az ügyészség fellebbezett; a Fővárosi Ítélőtábla új elsőfokú tárgyalást rendelt el, amelynek végén 2009. szeptember 16-án felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá. További három év telt el a végső ítéletig. 2012-ben a Kúria bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette.
De ekkor már zajlott a Budaházy György által mindvégig koncepciósnak tartott terrorvád. 2009 nyarán, amikor már Gyurcsányék is érezték, hatalmuk végnapjait élik, sebességre kapcsoltak a radikálisok vezéralakjával szemben. A 2010-es választásoknak – amely a baloldal végérvényes bukását hozta – már úgy indultunk neki, hogy Budaházy György nem jelentett veszélyt… Előzetes letartóztatásban, börtönben ült.
Miért ennyire veszélyes elem Budaházy György a baloldal számára? Az ellenállás vezére – ahogy magát nevezi – minden tette, megmozdulása a gyurcsányi terror megdöntésére és Gyurcsányék hatalomtól való végérvényes eltávolítására, elszámoltatásukra irányult. Ennek a Gyurcsány-ellenességnek, a gyurcsányi rendszerrel szembeni állampolgári fellépésnek a szimbolikus alakja ő – aki százszor összeverve is újra és újra a tiltakozók, demonstrálók élére állt.
- 2001-től vonult be a politikatörténetbe, amikor is irredenta szervezetet alapított, és utcai figyelemfelhívó demonstrációkat szerveztek a trianoni békeszerződés ellen.
- 2002-ben az Erzsébet híd blokádjánál az az évi országgyűlési választások szavazólapjainak megsemmisítése ellen demonstrált.
- 2003-tól a Szabadság téri szovjet emlékmű lebontását követelte.
- 2006 őszétől, a balatonőszödi beszéd kiszivárgását követő tüntetések emblematikus figurája, vezéralakja.
- 2006. szeptember 18-án – az MTV-székház ostroma közben – részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű vörös csillagos címerének eltávolításában.
- 2009-ben többek között ő robbantotta ki a sukorói kaszinóbotrányt.
2009 nyara: kattan a bilincs, majd a zárka ajtaja is
Budaházy György elmondása szerint 2009. június 17-én egy tüntetéssel kapcsolatos egyeztetésre hivatkozva a Teve utcai rendőrpalotába hívták. Ott azonban szó nem volt semmilyen egyeztetésről… A Nemzeti nyomozó Iroda különleges nyomozói elfogták, majd kétrendbeli terrorcselekmény elkövetésének és szintén kétrendbeli emberölés előkészületének gyanújával őrizetbe vették.
A terrorvád alatt (akkor még csak gyanúsítás hatálya alatt) 2009. június 19-én került először rács mögé, úgymond előzetesbe. Megjárta a szombathelyi, a váci és a fővárosi bv-intézetet. Első alkalommal 2 év 3 hónapot ült. 2011. szeptember végén engedték ki előbb házi őrizetbe, majd 2014 júniusában minden kényszerintézkedést megszüntettek.
Csaknem öt évbe telt, mire megszületett az elsőfokú ítélet. 2016. augusztus 29-én a Fővárosi Törvényszék első fokon – társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítésbűntettében, mindezt bűnszervezetben elkövetve 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Szökés, elrejtőzés veszélyére való hivatkozással a törvényszék ismét elrendelte a kényszerintézkedést; ekkor még csak házi őrizetet, amit másodfokon előzetes letartóztatásra súlyosbítottak. Így került vissza Budaházy újfent a rács mögé, jogerős ítélet nélkül 2016 októberétől egészen 2017 februárjáig, ami pontosan öt hónap.
Súlyosan megalapozatlan eljárás, négy év nyugalom és a szabadság csalfa reménye
2018-at írunk, mire megszületik a másodfokú ítélet: a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet súlyos megalapozatlanság és egyéb eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bírósági eljárás számtalan anomáliájára, egészen abszurd részleteire is fény derült, többek között arra, hogy az ítélet szövegezését nem az a bíró végezte, vagy legalábbis nem az egészet az írta, aki ellenjegyezte. Az ügyben még büntetőeljárás is indult, aminek persze nem lett eredménye – vagyis legalább annyi, hogy Budaházyék új esélyt kaptak egy másik tárgyaláson, amelynek tisztaságában maga Budaházy is sokáig bízott.
Négy év telik el így, a szabadság reményével. Budaházy a korábbiakhoz képest sokkal higgadtabb, nyugodtabb életet élt, családja körében, vidéki otthonában. Közéleti tevékenysége főként a 2006-os események, a rendőrterror kivizsgálására, az abban részt vevők elszámoltatására, igazságtételre irányult, továbbá a keresztény konzervatív értékeket és normalitást veszélyeztető liberális eszmék erőszakos terjesztése ellen lépett fel, mint az LMBTQ-érzékenyítés oktatásba, oktatási intézményekbe való becsempészésének kísérlete, vagy a Pride, több esetben sikerrel. Közben mindvégig saját ügyét is analizálva, elemezve készült tárgyalásról tárgyalásra, hogy megdöntsék az állítása szerint koholt vádakat és több esetben – szintén Budaházy állítása szerint – manipulált bizonyítékokat.
Az ítélet 17 év fegyház, feltételes szabadságra bocsátás kizárva
Aztán elérkezett 2022. március 16-a, szabad élete utolsó napja – egy időre minden bizonnyal. Ignácz György bíró ítéletet hirdetett, majd hat órán át indokolta azt. Az ítélet Budaházy esetében 17 év fegyház, a feltételes szabadulás kizárásával… Az ítélethirdetés után Budaházyt és mindazon társait, akikre 10 év vagy annál súlyosabb büntetést róttak ki, azonnal letartóztatták. Május végén, vagyis két hónap elteltével minden társát – az ő kivételével – kiengedték a börtönből, a kényszerintézkedést enyhítve vagy eltörölve. Budaházy György esetében annak fenntartásának szükségességére a fő indok az volt, hogy az eljárás alatt újabb eljárás indult ellene, amelyben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
A Háttér Társaság jelentette fel, miután 2019 nyarán az iskolai LMBTQ-érzékenyítésről szóló programjukra Budaházy is több társa is megpróbált bejutni, hogy nemtetszésüket fejezzék ki; miután ez nem sikerült, egy molinót húztak ki a Háttér Társaság irodájának bejárata elé, azzal a felirattal, hogy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!”. A rendőrség, sőt a kerületi ügyészség is elutasította a feljelentést; végül a Háttér Társaság újabb és újabb panaszával elérte a célját, és a Fővárosi Főügyészség utasítást adott a BRFK-nak, akik végül csoportosan elkövetett közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg.
Budaházy: „Egy hat–hat és fél éves börtönbüntetést már letöltöttem”
A magyar jogszabályok szerint jogerős ítélet nélkül valakit három évig lehet fogva tartani, kivéve akkor, ha már született legalább elsőfokú ítélet az ügyben, amelyben a terheltet a kedvezményektől is megfosztották, tehát kedvezménnyel sem szabadulhat. Budaházy György újabb, 17 évi fegyházról rendelkező ítélete ilyen. Azaz Budaházy György marad a börtönben ki tudja, meddig, egy végtelennek tűnő eljárásban. Erről írt elkeseredett, mégis reményteli sorokat a börtönben a minap, amit szerkesztőségünknek is eljuttatott.
Most augusztus közepe van, így pont 5 hónapja sínylődök igaztalanul bezárva erre a poloska tanyára (már közeledek a 200 csípéshez). Viszont ez egyben egy másik évfordulót is jelent, ugyanis ezzel éppen 3 évet töltöttem már börtönben ebben az átkozott koncepciós ügyben, amely a maximális idő jelenleg Magyarországon, amit ítélet nélkül letartóztatásban lehet tölteni. Ha nem vagyok kizárva a kedvezményekből (reintegrációs őrizet, feltételes szabadlábra helyezés), akkor ezzel és a temérdek házi őrizet beszámításával kiültem már egy 6 év 6 hónapos börtön- vagy egy 5 év 8 hónapos fegyházbüntetést. A bíróság, ügyészség, rendőrség egyes ellenem mesterkedő tagjai, meg pár rosszindulatú balliberális alakot kivéve a társadalom többi tagjától kérdezem: ENNYI NEM ELÉG?
– fogalmaz a levélben. Budaházy György és több társa a köztársasági elnöknek benyújtott kegyelmi kérvénye Novák Katalin államfő elbírálására, döntésére vár. Budaházy a levelében emlékeztet, hogy augusztus dereka milyen fontos időszak a magyar történelemben.
Szent István királyunk augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ajánlotta hazánkat a Szűzanya oltalmába. Ezen túl pedig ő, majd későbbi királyaink is mindig ezekben a napokban bíráskodtak az ország ügyes-bajos dolgaiban, ha kellett, a kegyelmi jogkört is gyakorolták. Bízom benne, hogy a keresztény irgalom szellemében születik meg az ügyünkben is a kegyelmi döntés
– írja.