Kitiltás – meglepetés, mely bárkit érhet a jelenlegi magyar-ukrán határon!

Kedves valamennyi ránk hiába váró és emiatt csalódott Kárpátalján élő magyar Testvéreink!

Új élménnyel találkoztunk az”ukrán-magyar” gúnyhatáron, Beregszászra és Szolyvára készülve. Ezeket az élményeinket már megszokhattuk az antivilágban, a kondukátor vezette „Romániában”, de az Európához  csatlakozott és magyar nemzeti közösségeink emberi és szabadság jogait már új minőségében is lábbal taposó Romániában is gyakran tapasztaljuk, az ellenvélemények kitiltással megoldott távol tartását.

Kárpátalján, szétrabolt országunk sokadik ideiglenes birtokosa, Ukrajna, még eddig nem élt a kitiltással egy valóban nemzeti radikális értékeket felvállaló civil ember ellen, aki ráadásul egy köztiszteletben álló egyházi személyiség minden ezzel ellenkező hír dacára/ az tudható hogy Kovács Béla és Gyöngyösi Márton nemzeti radikális politikusokat már kitiltották. Most ezt is keserűen megtapasztalhattuk, mi, akik meghívottként szerettünk volna fejet hajtani magyar Testvéreink ártatlan mártír tízezreinek emlékére, a jelenleg még Ukrajnához tartozó Szolyván és egy konferencián megvonni az áldozatok tanulságait Beregszászon.

Idén kora tavasszal a Gaudi Nagy Tamás és Morvai Krisztina nemzeti jogvédő jeleseink kezdeményezésére, sikeres nagy hatású tömegtüntetést szerveztünk a külügyminisztérium épülete előtt, ahol természetesen többek között Hegedűs Lóránt is felszólalt, aki a -sajnos már közülünk eltávozott- főtiszteletű püspök édesapja örökségét átvéve, a nemzet egyesítés útját követve, nagyhatású beszédet tartott.  Ez a beszéd természetesen magyar nemzetünk önrendelkezései lehetséges megoldásairól szólt és tiltakozott a „pártunk és kormányunk” sajátos politikáját megjelenítő magyar külügyérek súlyos megfelelni akaró befekvéses politikája ellen.

Az együttes civil akció részben sikeres volt, mert a Martonyi-Németh kettős távozni kényszerült a külpolitika éléről, igaz nem sokkal jobbakat kaptunk helyettük!

Hogy ez mennyire így van, álljon itt az érdeklődő újságíró kérdéseire adott „hivatalos válasz”, a magyar külügy tájékoztatója. (Természetesen fölvetődő kérdés, hogy az általam azonnal telefonon megkeresett beregszászi főkonzulunk és intézkedésére a segítségünkre siető két őt helyettesítő munkatársa, miért nem tudott munkaadójuk által közölt tényekről, ha pedig tudtak erről, miért nem tájékoztatták az érintetteket ott a határon, személyesen?)

„Minden állam, így Ukrajna” szuverén önrendelkezési joga annak meghatározása,  hogy a területére történő be- és kiutazási, valamint tartózkodási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat, illetve azok korlátozására vonatkozó rendelkezéseket meghatározza.
 
Az ukrán jog alapján a beutazási és tartózkodási szabályokat a külföldi  állampolgárok jogállásáról szóló 2011/9/22 3773-6 törvényük szabályozza.
 
A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályait, a fent hivatkozott ukrán jogszabály 13.§-a tartalmazza.
 
A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének okairól az érintett kérhet tájékoztatást az ukrán hatóságoktól /ezek szenzitív adatok!/
 
Nemzetközi kötelezettsége az érintett állampolgársága szerinti ország hatóságainak e tekintetben nincs.”

Ennyi tehát a „megújult külügyünk” hivatalos állást foglaló tájékoztatója. Lefordítva a jogban kevésbé járatos jószándékú és nemzeti érzelmű, jelenlegi határainkon belül élő honfitársaink számára. /Ugyan, ki másokat érdekelne a Kárpátalján élő magyarság sorsa!/ Ha hű magyarként hírt és reményt vinni készülsz csoportosan Kárpátaljára, bármikor megtudhatod, hogy ki vagy tiltva, a hazád hivatalos szerveitől ne várj és ne remélj segítséget, sem ott az ukrán hatóságok ellened hozott intézkedései közben, sem utólag, már megalázott visszafordítottként.

Ha netán az árvíz újra pusztít és Te önzetlen segítséget vinnél magyar és ruszin Testvéreidnek, bármikor készülhetsz a meglepetésre, nem kívánatos személy vagy Ukrajnában és fordulhatsz segítségeddel vissza!

Ha a kormánypártok által  álságosan súgalt nemzeti összetartozás gondolatát véletlenül komolyan vennéd és testvér iskolai ,testvér települési gondolatokkal a tarsolyodban odautazol, vagy csak az annyira agyontámogatott testvér iskolai osztályok kirándulásaira gondolnál bármelyik pillanatban, az ukrán nemzeti önrendelkezés magyar áldozataként meglepődhetsz a mai ukrán gúnyhatáron, amikor közlik veled a hatóságok, hogy nem kívánatos személyként ott nem látnak szívesen és kirekesztett vagy.

Ne is várj, sem a magyar állam előretolt bázisának számító konzulátusunktól eredmény esélyes segítséget, de ne is kérj gyógyírt az általad megválasztott külügybe delegált köztisztviselőinktől sem!

Ez még fokozható: hatóságaink által különleges jogokat is garantáló diplomata útlevél sem adhat adott esetben semmi nemű védelmet, az utódállamok kezelése alatt álló területeinkre lépő magyar állampolgárok részére, ahhoz pedig túl kemény a fedele, hogy a papírt intimebb testrészünk tisztítására használjuk!

Nem folytatom tovább a végtelen sort, mert elképesztőek a jogosan levonható következtetések.

Marad egy még elképesztőbb feltételezés, ha az előbbiek nem igazak, akkor ezt a hivatalos külügyi közleményt kizárólag Hegedűs Lóránt Géza részére használatosan adták ki!

Visszatérve kedves és csalódott, ránk váró, Kárpátalján élő magyar Testvéreinkhez, Hegedűs Lóránt beszéde semmiképpen nem szólt más nemzetek ellen, csupán magyar nemzetünk és a jelenlegi Kárpátalján élő nemzet részeink támogatásáról, az irántuk érzett mélységes aggodalomról és egységes nemzetünk iránti felelősségről szólt.

Ugyanakkor Hegedűs Lóránt lelkész igenis szólt beszédében a Holodomor-ról, a sztálini milliókat elpusztító ukránok elleni kiéheztetésről.

Megmutatta egyúttal egyházainknak, hogyan lehet és hogyan  kell Isten szolgálata mellett egy felelős magyar papnak szolgálnia nemzetét, magyar egyházát, szűkebben gyülekezetét!

Csak reménykedem benne, hogy meghívóink, akik szeretettel vártak ránk Beregszászban és Szolyván, megtalálják a módját, hogy nyilatkozatot adjanak ki véleményüket hangoztatva, a lelkész kirekesztettsége miatti közösszolidaritásunk okán történő távolmaradásunk kapcsán, hogy miért voltak kénytelenek koszorúinkat, melyeket a szolgálatos konzullal küldtünk el a szervezőknek, nélkülük elhelyezni nevünkben a mártírjaink emlékhelyén. /Jól tudom, ők túszként is kezelhetőek s emiatt szűkebb a mozgásterük/

A bennünket egyébként udvariasan kezelő ukrán határrendészek parancsnoka Asztélyban felajánlotta, hogy négyenszemélykocsimban Hegedűs lelkészt hátra hagyva, nyugodtan haladjunk tovább, céljainknak megfelelően.

Természetesen ez  fel sem merült bennünk lehetőségként, mert mi barátokként és harcostársakként együtt indultunk nemzetünk szolgálatában a lelkész a Hazatérés Temploma presbiteriuma és gyülekezete nevében harmadmagával, mi pedig párommal ketten a népes  Kárpátalja Baráti Köre nevében készültünk koszorúzásra.

Azonnal döntöttünk az ukrán hatóság kirekesztő határozatának ismeretében, hogy nem hagyjuk magára Testvérünket és visszafordulunk a gúnyhatárról.

Ez a döntés természetesen nem az érintettre, hanem a magyar kormány és külpolitika hathatós támogatásával, az EU integrációjába készülődő Ukrajnára vet árnyékot és megkérdőjelezi szándékaik komolyságát és hitelességét.

Kénytelen vagyok végezetül felvetni, hogy mely hazai politikai erőknek és politikai személyiségeknek állt még érdekében Hegedűs Lóránt titkolt, már fél éve történt kitiltása, az általuk birtokukban tartott Kárpátaljáról és kik működhettek együtt titokban az ukrán hatóságokkal, ha úgy tetszik tippadó súgóként, a lelkész kitiltatásában?

Okulva a mások által  elszenvedett sajtóperekből, csak jelzem, hogy a jelenlegi bel- és nemzetpolitika ismert személyiségei közül lenne tippem, hogy kik figyelik egyre sötétebb tekintettel egyik ellenségük számukra örömtelikidőlése után, annak  fia, számukra egyre kellemetlenkedőbb közéleti tevékenységét, de ezt inkább az olvasóim beleérző képességére bízom!

Megígérem olvasóimnak, hogy az ügyet többé nem hagyom és nem hagyjuk nyugvó pontra jutni és a hitelestájékoztatás és a hiteles információhoz történő jutás alapvető emberi és állampolgári szabadság jogaként kezelve, megkíséreljük a fősodratú médiákat arra kényszeríteni, hogy bűntársként ne lapuljon és hallgasson egyikük sem az ügyről, hanem igenis a létező legszélesebb körben tájékoztassák közvéleményünket, az általuk kiadott és a parlamenti képviselő feleségén keresztül neki védettséget biztosító diplomata útlevele ellenére történt kitiltásáról, melyről minden alapvető jogot sértően,  öt évre szóló kitiltásáról  csak fél évvel később, határátlépésekor értesült!

 

Budapest, 2014. november 22.

Reiner Péter

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)