Kísértet járja be Erdélyt és a Székelyföldet…

„Ha egy egész nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet.” (HVK)

Kísértet járja be Erdélyt és a Székelyföldet, az Igazság Kísértete, mert feltámadt a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatainak Szelleme!

És reszket az egész korrupt társadalom „felső tízezre”, a lakáj-média is hűségesen csahol a reszketéshez, hűségesen hallgat – mint a halott a sírban – a sötét árnyról, mely fölé tornyosul, s a megsemmisüléssel fenyegeti. Az oly régóta jól működő kondér melegségének és telítettségének elvesztése förtelmes riadalomra ok, mert minden porba hullhat, amit 25 éven át oly alaposan, jól kifundáltak, s amelynek langyos pocsolyájában mostanig oly nyugodtan dagonyázhattak!

Ezért nem olvashatta a kedves olvasó a Csíksomlyói Kiáltványt mostanig, mert elhallgatni valamit, az a leghatásosabb fegyver: az gyakorlatilag nincs is! Így hiszi még mindig a Dagonya Úri Népe. Csakhogy egy Cukorhegyi nevű (úri)ember föltalált (azaz felvásárolt) egy szuperfegyvert, az FB-t (a Facebook-ot), s azóta mit sem ér az igazságelhallgatásra szakosodott meg manipulálással és félrevezetéssel megbízott, s ezért a szennymunkáért bőkezűen megfizetett-megvásárolt nyomtatott sajtó, s az azt kiszolgáló gerinctelen újságírók hadserege!

Itt és most ígérjük: több emberhez eljuttatjuk a közeljövőben az Igazságot, mint a romániai magyar lakájmédia összpéldányszáma szorozva (minden példány még: +) 2-3 olvasóval!!! (És ez nem több százezernél!) Mi ennél több székelyhez eljuttatjuk a hírt nagyon-nagyon hamarosan arról. hogy mit hallgattak el és miként hazudnak a magukat hírlapnak nevező hazugságmédiumok!

Az egyetlen lap, amely folyamatosan megjelenik 1990. januárjától, tehát több, mint 25 éve és senki sem pénzelte és pénzeli most sem, azok mi vagyunk (Európai Idő, most: Székely Idő!). Jelentkezzen, ha még van egyetlenegy, legalább 2000 példányban megjelenő lap a Kárpát-medencében, amelyik ezt elmondhatja magáról!

Kísértet járja be Erdélyt és a Székelyföldet, az Igazság Kísértete, mert feltámadt a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatainak Szelleme!

Mikor és honnan is indult ez a Kísértet?

„Új esztendő, új hit” címen jelent meg az Európai Idő (a Székely Idő elődje) 2002/1-es számában Csiby Károly vezércikke (lásd teljes terjedelemben újra: a 9, oldalon!.

S ebben ilyen gondolatok láttak akkor napvilágot:

„Lássuk akkor tehát, kinek a kezében van az erdélyi magyar nemzeti közösség jogi és politikai képviselete és az valóban magyar érdeket szolgál-e?”

„az RMDSZ-nek nevezett torzszüleményt azonban a menetrend szerint sikerült gyorsan létrehozatni az arra kiszemelt megbízottakkal. A vitorlából észrevétlenül szelet kifogó, trójai falónak szánt álcaszervezet azonban kimutathatóan soha nem képviselte tömegbázisa, az ösztönösen egy nyájba tartozni akaró erdélyi magyarság érdekeit, azokért soha nem állt ki igazán, csak látszólag, imitt-amott úgynevezett dicsérendő, „kompromisszumos” látszateredményeket lobogtatva, amolyan „vakulj, magyar!” módra. A hatalmát manipuláltan fenntartó vezetőség „erős emberei” mind a mai napig az egykori Ceausescu-lakájok és Ceausescuné-bikák, a „neptunosok”, a lopók és a bárkit kiszolgáló, simanyelvű megélhetési politikusok.”

„Mindezek alapján megállapítható, hogy az RMDSZ mindent képviselt, csak magyar érdeket nem. Mi tehát akkor a teendő? Ismét a nemzeti tudatunk egyik nagyjához, Németh Lászlóhoz fordulhatunk válaszért. A Debreceni kátéban felteszi a kérdést: »Hogy állhat helyt a magyarság? – Ki kell egyenesednie és sorsa helyére kell szöknie«.

Egyenesedjünk hát ki és szökjünk a helyünkre!”

„Létre kell hozni az Erdélyi Magyar Pártot, amelynek az élére az RMDSZ-ben meglévő, tisztának megmaradt, de kiszorított tekintélyek állnának, kiegészülve a kilépett vagy eleve be sem lépett, gerinces magyar személyiségekkel. A tisztaság és hitelesség érdekében az Alapszabályban le kell szögezni, hogy az Erdélyi Magyar Párt választott tisztségviselője nem lehet az, aki a Román Kommunista Párt tagja volt, illetve azt, hogy minden újonnan megválasztott tisztségviselőnek hivatalba lépése előtt kérnie kell az átvilágítását.”

(Még jól emlékszem, milyen tágra meredt vizslató szemekkel fürkészett Gazda József a Csíkszereda felé tartó vonaton, amikor egy fülkébe keveredtünk, s megmutattam neki az írást, de egy szót sem fűzött hozzá! – H.A.)

A kovásznak szánt vezércikket szétküldözgettem minden akkoriban mértékadónak számító erdélyi magyar közéleti személyiségnek, közöttük Tőkés László (akkor még) püspök úrnak is. Gondolatébresztőnek, cselekvésre serkentőnek. A megkeresett személyek „természetesen” válaszra sem méltattak. Akkor, közel 14 évvel ezelőtt, úgy tűnt, hogy az újító mag nem hullott termékeny földbe, nem lesz változás.

És aztán mégis lőn!

Háromnegyed év sem telt el és megszületett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Tőkés László vezérletével, majd a Borsos Géza megálmodta Székely Nemzeti Tanács (amelynek alapító dokumentum-másolatait Tőkés László négybe tépve dobta be a kályhába, s kiviharzott a teremből, amikor az SZNT díszbe öltözött képviselői neki bemutatták azokat és társszervezetévé akartak lenni az EMNT-nek…).

Aztán világra jött az MPP. (Még én magam is támogattam a lapommal, aláírásommal – az alapításánál)…

És minden haladt tovább változatlanul a régi jól kitaposott úton: ugyanazon csapat, csak a B- vagy a C-válogatott színekben…

Egyetlen kivétel volt. a Székely Nemzeti Tanács, amelyik a Borsos Géza megálmodta úton haladt előre, és ígéretes jövő elé nézett – egészen 2006 márciusáig illetve júniusáig… (2006. március 15.: Udvarhelyi Székely Nagygyűlés, 2006. június 18.: DITRÓI SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS)!!!

Fölemelő pillanatok a történelemmé vált történetből: a Székely Nemzetgyűlés záróakkordjaként Gergely István kezéből az SZNT jelenlévő vezetői átvették a hosszú évszázadok óta titkos helyen őrzött Székelyek Szent Kelyhét, egyfajta új vérszerződésként ittak belőle egy-egy kortyot, és megesküdtek, hogy végrehajtják a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatait, amit aztán nyomban közfelkiáltással és kézfelemeléssel el is fogadott a Nemzetgyűlés!!!

Mi is állt ezekben a határozatokban? (Ma már felnőtt, aki akkor csak suhanc volt, s ők nem is tudhatják! Mert az árulók, akik az akkori elnök, Csapó József nyomába léptek – félrelökve őt, mindent elkövettek, hogy ez a nap, és ennek határozatai feledésbe merüljenek!)

Nos, a gyengébb emlékezetűek (vagy azóta világra jöttek és öntudatra ébredtek kedvéért) megismételjük a lényeget:

A Ditrói Székely Nemzetgyűlés 2006. június 18-ai Határozata – a IV/3-as cikkelyében – kimondta: „amennyiben nem születik a román kormánnyal megállapodás az autonómia ügyében, össze kell hívni a Székely Nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nemzet önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról”

És aztán jött a három Bukarestbe szalajtott áruló (Izsák Balázs, Farkas Csaba és Ferencz Csaba), és siserehada (Szász Jenő MPP-ből kölcsönzött 160 zsoldosával megerősítve) és ellehetetlenítették Csapó Józsefet a terv végrehajtásában, majd két év alatt ”felépítették” Izsák Balázst (ősi lófők és szamárfők leszármazottja lenne?), mert egy ilyen ember felépítéséhez idő kell.

S aztán 2008-ban „szabályszerű csalással” megválasztották elnöknek (lásd a Székely Idő utóbbi hónapokban megjelent lapszámaiban az erre vonatkozó leleplező dokumentumokat!).

S azóta meg megy minden, mint a karikacsapás. Még cigánykereket is hánynak. Nagy-nagy Sétákat rendeznek, „átadnak is meg nem is” petíciókat, és vaklármafáznak (újabban), de állítólag megint várhatóak kimerítő Nagy Séták, s tán még vándorcirkusz is lesz…, a választások előtt meg Székelyföld határát jelző táblák felállítása (csak egy-két napra, a porhintés kedvéért, mert amúgyis leszedi ezeket az államhatalom!)

De a DITRÓI HATÁROZATOK??? Vagy valami icurka-picurka eredmény, ami az önrendelkezés felé tett pirinyó lépés lenne? Több mint kilenc év alatt? SEMMI!

Tárgyalás a román kormánnyal, és megállapodás kezdeményezése az autonómia ügyében, vagy a székely önrendelkezés ügyében??? No, NEM!!!

Nekik nem az a „dóguk”!!! Nekik egészen más a megbízatásuk, s azt híven végre is hajtják!!!

Mi több: 2011-ben sikerült eltüntetniük a székelységet! Mert azzal a kampánnyal, amit annak érdekében folytattak, HAZUGSÁGOKKAL ÉRVELVE, hogy minden székely vallja magát magyarnak, gyakorlatilag statisztikai megsemmisítését (genocídiumát) végezték el a székelységnek!

És ez már a nemzetközi jog értelmében is bűncselekmény, amiért egyszer ezek az urak, akik ebben szorgoskodtak, felelni fognak!!!

Mert miért baj az, hogy csak 1665 székely van a statisztikában a 700-800 ezer helyett???

Nos, azért, mert magyarként csak magyar kisebbség lehet a székely, aki vagy kap autonómia-alamizsnát a román hatalomtól, vagy nem, s ha kap is, bármikor vissza is veszi az autonómiáért kolduló magyar kolduskalapból azt!

De székelyként a nemzetközi törvények értelmében, amelyet az ENSZ is szentesített, a székelynek történelmi jog és nép-önrendelkezési jog alapján jár az önmagával rendelkezés szabadsága: hogy úgy döntsön saját sorsa felől, ahogyan akar!!! És ehhez nem kell a román állam kegye, kolduskalapba dobott „alamizsna-jogérméje”!!! Mert a nemzetközi jog felülírja az egyes államok nemzeti jogrendjét, a büszkén és pimaszul lobogtatott Alkotmánnyal együtt, főleg annak 1. szakaszának (1) pontjával, mely szerint „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”!

„Az ENSZ Alapokmányának 1. cikke megfogalmazta: az Egyesült Nemzetek egyik fő célja az, hogy a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog tiszteletben tartásával fejlessze.”

Az 1960. évi Nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek biztosítandó függetlenségről megállapítja, hogy „valamennyi népnek jogában áll teljes szabadságát megvalósítani, szuverenitását gyakorolni és nemzeti területét megvédeni”, illetve hogy „minden fegyveres akciót, vagy a függő népek ellen irányuló bármilyen megtorló intézkedést meg kell szüntetni”.

Az ENSZ Közgyűlésének, ugyancsak 1960.- ban elfogadott, 1541. számú határozata előírja azt a három módszert, ahogyan az önrendelkezési jogot alkalmazni lehet. Ennek megfelelően, a gyámsági vagy az önkormányzattal nem rendelkező területeknek jogukban áll új, független államot létrehozni, szabadon egyesülni független, már létező állammal, vagy szabadon integrálódni már létező államba.

A két fenti határozat révén az önrendelkezési jogot a gyarmati területeken élő népek tagadhatatlan jogaként ismerték el.

Az önrendelkezés, mint alapvető emberi jog. Az 1966-os év új fordulatot hozott. A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányában, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában az önrendelkezés valamennyi nép jogaként fogalmazódik meg: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozhatják meg politikai státusukat, és szabadon irányíthatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

Az ENSZ Közgyűlésének, 1970. évi 2625. számú határozata a fenti meghatározást megismétli és hozzáteszi, hogy az önrendelkezési jog erőszakos megtagadása esetében, a népeknek joguk van ellenállni. Ebben támogatást igényelhetnek és kaphatnak, az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban. A nyilatkozat továbbá azt is kijelenti, hogy „a népek idegen igába fogása, más népek által történő dominációja és kizsákmányolása az alapvető emberi jogokat sérti”. (Forrás: Tibori Szabó Kinga: A népek önrendelkezésének belső formája: egyéni szabadság vagy jog a kollektív autonómiához?)

Tehát: kísértet járja be Erdélyt és a Székelyföldet, az Igazság Kísértete, mert feltámadt a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatainak Szelleme!

Miért és hogyan is indult ez a Kísértet?

A Székely Önrendelkezési Tanács 2015. október 9-én Gyergyócsomafalván megtartott alakuló-alapító ülésén a jelenlévők elfogadták a Csíksomlyói Kiáltvány névre keresztelt határozat-közleményt, amely semmi mást nem akar, minthogy a székely érdekképviselet ott folytassa, ahol 2006-ban az Árulók Triumvirátusa a közdelem folytatását megakadályozta, és a 2008-ban megválasztott Gólem-elnök vezetésével mindent elkövetett, hogy a Ditrói Határozatok végrehajthatatlanok is legyenek egyszersmind oly módon (lásd 2011-es „ne valld magad székelynek!” kampányt!!!), hogy: ne legyen már székely, akire hivatkozva a székely önrendelkezési joggal élni lehessen!!!

Ezért nehezebb most a helyzet, mint amilyen az 2006. június 18-án volt!!!

Mert most már meg kell szervezni a székelyek belső népszámlálását is!

S csak azután, miután tudjuk, hogy hány székely vallja magát valóban székelynek és nem – megtévesztés és egyházi parancs hatására – magyarnak, akkor lehet összehívni a Székely Székek Szövetségét, amely majd dönt a 2006-ban már egyszer megvalósított módon a Székely Útról azáltal, hogy összehívja a Székely Nemzetgyűlést, amely kimondja majd, hogy (idézet a Csíksomlyói Kiáltványból):

„a székely nemzetnek történelmi hagyományaihoz híven össze kell sereglenie újból, hogy közképviseleti szinten, nemzetgyűlésen hallassa hangját, nyilvánítsa ki akaratát, és döntsön a saját sorsáról, azaz arról, hogy akar-e továbbra is birkatürelmű és vészesen fogyatkozó kisebbség lenni egy megszálló és beolvasztó idegen állam keretében, vagy pedig az önrendelkezés következetes útjainak valamelyikét választja.

Választanunk kell: önfeladás vagy önrendelkezés!

A végveszélybe került székely nemzetnek nincs más kiútja, mint a felemelkedés, az ébredés és az őseinkhez méltó bátor talpraállás! Menekülni csak előre lehet!

A saját sorsa fölött rendelkező, szabad Székelyföldet akarunk!”

Sepsiszentgyörgyön, 2015. október 25-én

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

A Székely Önrendelkezési Tanács alapító és később csatlakozott tagjai nevében:

Horváth Alpár