Kína is érezteti az Egyesült Államokkal, mit jelent fenyegetve lenni

Kínai hadihajók megjelenésével Alaszka partjainál új szakaszába lépett Kína és az Egyesült Államok katonai szembenállása. Kína már nem hagyja viszonzatlanul, hogy az amerikai flotta kavarja partjainál a vizeket, hanem jelezte, hogy változnak az erőviszonyok, és az amerikai hadvezetésnek többé már nem csak a hiperszonikus rakétákat hordozó orosz hajókkal kell számolnia Florida partjainál, hanem kínai flottaegységekkel is a Bering-tengeren – adott hírt pénteki jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.

A négy kínai hajó nemzetközi vizeken tartózkodott az Aleut-szigeteknél július közepén, de az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetében, amely 200 tengeri mérföldre húzódik az Egyesült Államok partjaitól. Az amerikaiak „incidensről” beszélnek, hallgatnak arról, hogy évek, évtizedek óta ugyanezt művelik Kínával szemben.

Hadihajóinak számát tekintve Kína a világ legnagyobb haditengerészetével rendelkezik: többek között két repülőgép-hordozóval, 36 rombolóval és 30 fregattal. Az elmúlt 15 évben Kína 131 olyan hajót épített, amely képes a távoli vizeken is tevékenykedni.

Kína az elmúlt évtizedben erős gazdasági és diplomáciai kapcsolatot alakított ki a csendes-óceáni szigetországokkal. Júliusban megállapodást kötött a Salamon-szigetekkel “a bűnüldözési és biztonsági ügyekben folytatott együttműködés fokozása érdekében”.

Tavaly augusztusban orosz és kínai flottagyakorlatot tartottak Alaszka partjainál.

Az orosz flotta egységei, köztük egy hiperszonikus rakétahordozó júniusban Florida partjainál gyakorlatoztak, majd behajóztak a havannai kikötőbe. Július végén az orosz balti-tengeri flotta egységei tettek „rutin látogatást” Havannában.

Nyugati szakértők szerint nem kizárt, hogy az orosz flotta tartós jelenlétre készül berendezkedni a térségben.

 

New York, 2024. augusztus 1. csütörtök (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

 

Kiemelt kép: a térkép a kínai hadihajók útját mutatja Alaszka partjainál 2024. július közepén