Ki ülhet Szent Péter trónjára? – Ferenc pápa lehetséges utódait találgatják világszerte

A hagyományok és az egyházi előírások értelmében a pápa temetését a lehető leghamarabb meg kell tartani, testét pedig a lelki alázatosságot jelképező ciprusfából készült koporsóba helyezik.

A világot most a gyász fájdalma járja át.

Ferenc pápa temetése a novemdiales elnevezésű, kilenc napos gyászidőszak letelte, vagyis május elseje, vagy az után várható.

Ezt követően azonban a katolikusok figyelme már az utód, az új pápa megválasztása felé fordul.

Ekkor válik főszereplővé a konklávé.

Az Universi dominici gregis kezdetű konstitúció szerint a konklávé tanácskozását legkorábban az Apostoli Szék megüresedésétől, vagyis a mi esetünkben Ferenc pápa április 21-én bekövetkezett halálától számított 15 nap múlva, de legkésőbb 20 napon belül meg kell kezdeni. Eszerint a szentatyát legkésőbb május 5-éig el kell temetni, a konklávénak pedig 6-a és 11-e között kell összeülnie.

Hagyományosan a Sixtus-kápolna ad otthont a tanácskozásnak. A világegyház bíborosaira a tanácskozás idejére rázárják az ajtót. Fontos szabályként meg kell említeni egy római közmondást, mely szerint „aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan”.

Maga a konklávé úgy zajlik, hogy a bíborosok délelőttönként és délután kétszer szavaznak.

Az első harminc forduló kétharmados többséget igényel, utána viszont már csak feles többség kell.

A szavazólap felirata: „Eligo in Summum Pontificem”, vagyis „Legfőbb püspökké választom”. A cédulákat középen kettéhajtva kell bedobni a Cecco Bonanotte olasz szobrászművész által készített urnába. A szavazás végén a neveket hangosan felolvassák.

Az eredménytelen fordulók szavazócéduláit tűvel átfűzik, majd nedves szalmával együtt elégetik. Ilyenkor fekete színű füst keletkezik, amit a Szent Péter Bazilika előtti téren gyülekező tömeg is lát. Ha azonban a konklávé egyezségre tud jutni az új egyházfő személyéről, akkor azt fehér füst jelzi Róma, rajta keresztül pedig a világegyház hívei felé. Ilyenkor az érvényes szavazatot kapó bíborosnak először nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a pápai tisztet, majd bejelenti, hogy milyen névvel kíván Szent Péter trónjára lépni. Ezt követően felölti magára a szentatyák hófehér reverendáját. A camerlengo, vagyis a szertartást irányító bíboros ekkor kilép a Szent Péter Bazilika erkélyére és az ott gyülekező hívek tudomására hozza: „Gaudum magnum! Habemus papam!” – vagyis Örvendjetek! Új pápánk van. Ezt követően az új pápa lép ki az erkélyre és beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldást ad Rómának és az egész világnak.

Mi, magyarok háromszor kerültünk közel ahhoz, hogy pápát adjunk a világnak, de mindháromszor „bíborosként jöttünk ki onnan”. Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó névvel vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben Gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.

Kik az előttünk álló konklávé esélyes jelöltjei?

Senki sem tudhatja, hogy Szent Péter trónjára kik az esélyes jelöltek, hiszen a sajtó által felkapott nevek említése leginkább csak találgatásokon alapulnak. Az igazság azonban előbb-utóbb kiderül. János evangélista szerint Jézus egy ízben azt mondta, hogy akik kitartanak, azok idővel „megismerik az igazságot, és az igazság szabaddá tesz” (János 8:32), vagyis „Veritas vos liberabit”.

Nos, az igazság pillanata a szertartásmesternek, vagyis a camerlengonak a Szent Péter Bazilika erkélyén tett bejelentésekor jő el, amikor is a világ tudtára adja: „Gaudum magnum! Habemus papam!” – vagyis Örvendjetek! Új pápánk van.

A konklávén résztvevő bíborosokat szigorú titoktartási kötelezettség terheli, amelyet ha valaki megszeg, akkor azt önmagától fogva automatikusan beálló kiközösítés sújtja. A titoktartást még a bíborosoknak a tanácskozás megkezdése előtt, a Sixtus-kápolnában elmondott esküje is erősíti. Eszerint: „megígérjük és esküszünk rá, hogy a legnagyobb hűséggel fogjuk őrizni mindenkivel, klerikusokkal és laikusokkal szemben egyaránt mindannak a titkát, ami bármi módon kapcsolódik a római pápa megválasztásához, ami a szavazást közvetlenül vagy közvetve érintve a választás helyszínén történik. Semmiképpen nem fogjuk megszegni e titoktartást sem a választás alatt, sem az új pápa megválasztása után, kivéve, ha arra maga a pápa kifejezetten engedélyt ad. Mindezt azért, hogy soha ne adjunk alkalmat vagy kedvezést bármilyen beleszólásnak, ellenzésnek vagy bármi más beavatkozásnak, mellyel bármilyen rendű vagy rangú világi hatóság, csoport vagy személy akarná befolyásolni a Római Pápa megválasztását.”

Nem is az esélyesek névsora a legfőbb kérdés, hanem az, hogy a következő pápa folytatja majd Ferenc reformjait, vagy inkább visszatér a teológiai konzervativizmus felé? Milyen lesz tehát a világegyház jövője?

Mindazonáltal a világsajtó most több pápa-esélyes nevét is hasábjaira tűzte, folyik a találgatás:

• Luis Antonio Tagle

A 67 éves Fülöp-szigeteki bíborost erős esélyesnek tartják Ferenc pápa progresszív programjának folytatására. Sanszát növeli, hogy Ázsia még sosem adott pápát. A bíboros a befogadás és az evangelizáció szószólója, jelentős tapasztalattal rendelkezik a Népek Evangelizációs Kongregációjának vezetésében, és Ferenc belső körének megbízható alakja volt.

• Pietro Parolin

A 70 éves olasz bíboros az egyik legtapasztaltabb vatikáni tisztviselő. 2013 óta a Vatikán külügyminisztereként jelentős szerepet játszott diplomáciai ügyekben, beleértve a Kínával és a közel-keleti kormányokkal folytatott érzékeny tárgyalásokat is. Mérsékelt teológiai jelöltnek tekintik.

• Peter Turkson

A 76 éves ghánai bíboros az Integrált Emberi Fejlődés Előmozdításáért Dikasztérium korábbi vezetőjeként az éghajlatváltozás, a szegénység és a gazdasági igazságosság terén rendelkezik komoly tapasztalattal.

• Erdő Péter

A 72 éves magyar bíboros konzervatív jelölt. Elismert kánonjogi tudós, a hagyományos katolikus tanítások szószólója. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt, és a teológiai ortodoxiát hangsúlyozta. A nemzetközi sajtó Erdő kapcsán azt emeli ki, hogy „azok számára, akik visszatérnének II. János Pál és XVI. Benedek konzervativizmusához, Erdő jelentős elmozdulást jelentene Ferenc megközelítésétől”.

• Angelo Scola

A 82 éves másik olasz bíboros régi pápa-jelölt, ugyanis már a 2013-as konklávének is az egyik favoritja volt. A nyugalmazott milánói érsek azok számára szimpatikus, akik központosítottabb és hierarchikusabb egyházat szeretnének.

• Matteo Zuppi

Bologna érseke, az olasz püspöki kar elnöke, akit lelkipásztori szemléletéért és szociális állásfoglalásaiért értékelnek.

• Robert Sarah

Az Istentiszteleti Kongregáció korábbi prefektusa, a konzervatív körök egyik vezető személyisége, aki a liturgikus hagyományhoz ragaszkodik.

• Pierbattista Pizzaballa

Jeruzsálem latin pátriárkája, a közel-keleti vallásközi párbeszédben szerzett szakértelméről híres.

Kiemelt kép: Ferenc pápa a Vatikánba akkreditált diplomáciai testület tagjait fogadta a konklávénak is helyt adó Sixtus-kápolnában 2018. január 8-án (Fotó: MTI/EPA pool/Andrew Medichini)