Kétségbeesésem okából

Naponta érkeznek hozzám az írásom végére másolt olyan a tájékoztatások, hogy az elmúlt hetekben az általam gyalázatosnak tartott törvényalkotási és egyéb kormányzati tevékenységek termésének mocskos begyűjtése a bankok által megindult.

Tájékoztatják arról a hiteladósokat, hogy például  az

„UniCredit Bank Hungary Zrt mint hiteladós …… és B…..M….., mint zálogkötelezett között 2007………napján létrejött jelzáloghitel szerződés biztosítékául szolgáló alábbi ingatlant a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV.tv. alapján a 2012. II. negyedéves kényszerértékesítési kvótában kényszerértékesítésre kijelölte:”,

majd következik felhívásban az adósok lakóingatlanának a bankok általi pontos megjelölése.

A termésnek begyűjtése pedig ezek után a következő jogszabályhely alapján fog történni:…

12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet

a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól

„1. § (1)bek: E rendeletet kell alkalmazni, ha a zálogtárgyat a Ptk. 257. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti megállapodás alapján a zálogjogosult vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: jogosult) bírósági végrehajtás mellőzésével értékesítheti (a továbbiakban: értékesítés).

3. § (2)bek: A zálogkötelezett köteles a jogosult számára lehetővé tenni, hogy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően a zálogtárgyat birtokba vegye – ingóság esetén azt elszállítsa –, és azon a zálogszerződés szerinti jogait gyakorolja. A zálogkötelezett köteles továbbá a jogosultat olyan helyzetbe hozni, hogy az a zálogtárgyat a vele kötött megállapodásban, illetve az e rendeletben foglaltak szerint értékesíthesse, és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jogosultat e jogainak gyakorlásában akadályozza.”

Magyarra fordítva tehát a banki értesítés után elegendő jogszabályi háttérrel jöhet a bank, vagy ennek megbízottja az adós lakásához, ennek a kormányrendeletnek, valamint a

„devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszertékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény”– nek

alábbi rendelkezésének:

„8. §³⁰ (1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez.

(2)³¹ A kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan kényszerértékesítését a hitelezőnek a tárgynegyedév végéig kezdeményeznie kell, kivéve, ha a hitelező pénzügyi intézmény a lakáshitel fedezetéül szolgáló lakóingatlan tulajdonjogának – a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti – átruházásához hozzájárult.

(3) Ha a fedezeti ingatlan kényszerértékesítésére vagy kényszerértékesítésének kezdeményezésére utóbb a lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás megszűnése miatt nem kerül sor, a hitelező ehelyett – az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő – másik fedezeti ingatlant jelölhet ki kényszerértékesítésre a kényszerértékesítési kvótát meghaladóan.”

alapján azért, hogy az adóst eltávolítsa a saját házából, illetve a tulajdonjog átruházási szerződést az adós helyett ingatlan nyilvántartási bejegyzéshez aláírják olyan személlyel, akit a bank választ ki.

Nem engednek vitát arról, hogy valóban tartozik-e az adós, vagy arról, hogy mennyivel,

a bíróságnak még csak a közelébe sem juthat el az adós azért, hogy undorító körülmények között létrejött kölcsönszerződése után az indokolatlan banki kifosztását szóvá tegye,

a Kormány és Bankszövetség közötti decemberi paktumra tekintettel az ez évben már módosított elmúlt évi törvényhozás folytán a bankok illetve megbízottaik akár rendőrségi segítséggel is kikergethetik jogszerűséget színlelve az adósokat a saját házukból.

—————————–

Tudva azt a korábban már közreadott részletes jogi elemzéseim alapján, hogy az így kialakult jogi állapotot a köznyelv JUSZTIZMORD-nak nevezi, valamint

tudva azt, hogy hazánkban nincs semmiféle kormányzati, vagy államhatalmi szándék arra, hogy az általuk létrehozott„joghalál” állapotot megszüntesse, a

becsapott, tönkretett, tisztességes honfitársaim sorsa miatti kétségbeesésemben természetesen igyekszem a világnak tisztességes jogi berendezkedésű országaihoz azért fordulni, hogy

tekintsék ezt az állapotot közvetlenül előidéző magyar kormánytagokat, illetve magyar országgyűlési képviselőket persona non grata-nak.

Arra tekintettel, mert az a kormánytag,  illetve az a magyar országgyűlési képviselő, aki előidézi, vagy eltűri elsősorban egyéni haszonszerzése érdekében azt, hogy ez a jogtalan, törvénytelen állapot a  magyar honfitársainak ezreit ily módon tegye földönfutóvá, annak a tisztességes emberek között nincs helye.

Az ilyen magatartásra nincs magyarázat, nincs indok, saját nevemben pedig azt kívánom ezeknek, hogy soha ne legyen egyetlen örömteli percük sem az így szerzett előnyök folytán.

—————————–

Fenti iratomnak részletesebb jogi, illetve ez esetben jogtalansági hátterét pedig az EU Alapjogi Biztosának címezve kérelemként készítem,

illetve természetesen

ismertetem az érintett adósok számára lehetőséget nyujtó jogi megoldásokat is.

Siófokon 2012. április 29.napján.

Dr. Léhmann György

Nemzeti InternetFigyelő