Képtelen ötlettel állt elő Magyar Péter
A jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer jól követhetővé és ellenőrizhetővé teszi a vagyonosodást – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, miután Magyar Péter a hazai szabályozást támadta. A szakértő szerint a Tisza Párt elnökének a javaslata számtalan jogszabályt sérthet, a vagyoni transzparencia iránti követelést pedig az Európai Parlamentnek kellene címezni.
– A hazai alkotmányos gyakorlat fényében a felvetés nem csupán az alkotmányos kereteket feszíti szét, de teljes mértékben komolytalan is – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter új vagyonnyilatkozati rendszert és vagyonosodási vizsgálatot vezetne be a politikusok és hozzátartozóik esetében. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója jelezte, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata kimondja, hogy a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog ugyan nem abszolút, de annak kiszolgáltatását csak törvény és csak kivételes esetekben írhatja elő.
Ismertette, hogy az ilyen adatok védelméről rendelkezik az Országgyűlésről szóló törvény, amely kimondja, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni, és ezekbe az adatokba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be.
– A Tisza Párt elnökének felvetése szerint ha a politikusok nem tudnak elszámolni a tényleges gazdagodásuk forrásával, akkor a különbözetet adóhiányként be fogják fizetni az államkasszába. Ha nem fizetik be, akkor a végrehajtók behajtják rajtuk. Az adóhiány megállapítása és behajtása külön eljárásokat igényel az adóhatóság részéről, amelyek szigorú eljárásjogi szabályokhoz kötöttek, és amely szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. Az „elszámolatlan vagyon” meghatározása és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek önkényes megállapítása önmagában számtalan jogszabályt sérthet, és még a normavilágosság kérdéskörét vagy a visszaható hatályt nem érintettük – jegyezte meg a szakértő.
Szerinte Magyar Péter javaslata önmagában megkérdőjelezhető, ugyanis a jelenlegi hazai vagyonnyilatkozati rendszer jól követhetővé és ellenőrizhetővé teszi a vagyonosodást, mivel kellően szigorú elvárásokra épül az adatszolgáltatásnál, a vagyonelemek összetett rendszerezése alapján reális és pontos képet ad a képviselők és egyéb döntéshozók vagyonáról.
A vagyoni transzparencia iránti követelést inkább az Európai Parlament (EP) irányában kellene megfogalmazniuk, hiszen a brüsszeli vagyonnyilatkozati rendszerben csak jövedelmi sávok szerepelnek, így például a magyarországi baloldali (Demokratikus Koalíció, Tisza Párt) EP-képviselőknek sem szükséges konkrét összegeket feltüntetniük a vagyonnyilatkozataikban
– tette hozzá.
Mint ismert, 2022 nyarán a magyar Országgyűlés elfogadta, hogy átveszik az Európai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert. A döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, a kormány pedig eleget kívánt tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak. Az Európa-szerte elismert és minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban az európai uniós integráció erősítése húzódott meg. Aztán később ugyanezzel az indokkal – némi módosításokkal – visszavezették a régi szabályokat. Így az Európai Parlamentben alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszerről a korábbi magyarra, Európa legszigorúbb szabályozására álltak vissza.
Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Magyar Péter 2024. június 9-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Mementó 2006 emlékmű
Azért azt meg kellene vizsgálni, hogy a Magyar platón fellépések milyen pénzből voltak fizetve, és azokat nem csak nyilvánosságra hozni, hanem meg is adóztatni, sőt birságolni, ha nem volt legális.