Július 1-étől Cselovszki Zoltán lesz a KÖH új elnöke

Cselovszki Zoltán építész váltja július 1-jétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) élén a posztról lemondott Tamási Juditot – jelentette be L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára egy csütörtöki perkátai útátadási ünnepségen.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter egy kipróbált szakembert talált a posztra, aki jelenleg a fővárosi V. kerület főépítésze.

„Az az elvárásunk a KÖH új elnökével szemben, hogy dinamizálja a hivatalt, szorosabb együttműködést alakítson ki a minisztériummal és az örökségvédelem szempontjai semmikor ne sérüljenek. A népi építészettől a régészeti feltárásig mindenre oda kell figyelnie, de fontos, hogy hatékony kapcsolatot építsen ki a gazdaság szereplőivel. Összefoglalva: az örökségvédelem nem lehet a fejlődés akadálya, de azt sem tehetjük meg, hogy a fejlődés érdekében kidobjuk a múltunkat” – fogalmazott L. Simon László…

Reményét fejezte ki, hogy Cselovszki Zoltán az egyik legfontosabb háttérintézményt úgy fogja vezetni, hogy azzal a múzeumi és örökségvédelmi szakemberek, valamint a gazdasági élet szereplői is elégedettek lesznek.

Cselovszki Zoltán 2000 és 2002 között már vezette a KÖH-öt, illetve az elődjének számító Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.

Cselovszki Zoltán kinevezése azért vált szükségessé, mert az építésügyi engedélyezési eljárásban bekövetkező változások miatt június 19-én bejelentette lemondását Tamási Judit, a KÖH eddigi elnöke. A KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák július 1-jével elveszítik építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben.

Az új elnök legsürgősebb feladatai között említette, hogy a jelenleg futó kormányzati beruházásokat áttekintse, valamint hogy bekapcsolódjon az örökségvédelmet érintő aktuális törvénymódosításokba, rendeletalkotásba.

Az új elnök kitért a Tamási Judit lemondásához vezető törvénymódosításra is. Mint elmondta: először azt kell megvizsgálni, hogy a szakhatósági jogkör elegendő-e ahhoz a felügyeleti tevékenységhez, amely a műemlékvédelem számára elengedhetetlenül szükséges. Nemzetközi példát mindkét verzióra lehet hozni, ma Magyarországon azonban nincsenek veszélyben a kulturális örökség elemei (Valóban? Akkor nem is kell a KÖH! Fölösleges pénzkidobás. Vagy mégis? Azért megérne egy tanulmányt, hány értékes régi épületet tesznek
tönkre évente, és egyáltalán mekkora értékrombolás folyik a kultúra területén is! – NIF szerk. megj.), ezért különösebb erősítésre, mindenféle szankcionáló és tiltó hatáskörökre nincsen szükség, annál inkább anyagi forrásokra és nagyobb figyelemre – vélekedett.

„Azzal, hogy a hatósági szerepünk kicsit csökken, az együttműködési képességünket arányosan növelni kell. Ne egy defenzív hivatal legyünk, amely már kész tényekről próbál dönteni, hanem azt szeretném, ha már az előkészítésben, a stratégiai tervezésben részt vehetnénk és akkor mindenki együttműködőnek fog minket látni. Egy olyan hivatalban gondolkodom, amelyet megszeretnek az emberek” – fejtette ki koncepcióját. (Ez aztán a porhintés! Negédes dumával akarja leplezni a szabad rombolást! Miért kellene egy ilyen hivatalnak együttműködőnek lenni, és miért kellene szeretnie azt az embereknek? Egy adott dolog vagy védelemre szorul – és akkor nincs alku -, vagy nem! Akkor pedig nem együttműködni kell, hanem engedélyezni! – NIF szerk. megj.)

Cselovszki Zoltán beszámolója szerint a kultúráért felelős államtitkárság megkezdte az új kulturális örökségvédelmi stratégia előkészítését, ebben a munkában várhatóan a KÖH partnerként vesz részt.

Az elmúlt hat évben az V. kerület főépítészeként dolgozó szakember rámutatott: az építési hatósági jogkörnél fontosabb az, hogy az örökségvédelmet már a helyi építési szabályozási tervek készítésébe bevonják, mert az építési engedélyezési eljárás már csak követi ezeket. „Ott kell odafigyelni, ahol keletkezik a jog” – hangsúlyozta.

A KÖH vezetője nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az állam gazdasági eszközökkel is ösztönözze a beruházókat az örökségvédelemben való részvételre. Mint emlékeztetett, erre különböző gyakorlatok léteznek Nyugat-Európában, így érdemes megvizsgálni, hogy Magyarországon melyik lenne leginkább alkalmazható.

„Úgy látom, hogy a kormánynak szándéka felgyorsítani az EU-s projekteket, ezek sok helyen érintenek örökségvédelmi helyszíneket, így speciális munkahelyeket kívánnak. A kulturális örökség gazdasági erőforrásként betöltött szerepét stratégiai szinten nagyon erősen be kell vinni a gondolkodásba, erre a Nemzetgazdasági Minisztérium is nyitott” – jegyezte meg Cselovszki, hozzáfűzve: a 2013-as költségvetés is éppen a beruházás-élénkítő stratégián alapul.

Forrás: Népszabadság Online

Egy kiegészítő vélemény:

„Döbbenten, szinte ájultan állunk a hír előtt: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új elnöke Cselovszki Zoltán, a Bécsi utcába korábban tervezett örökségromboló Zeppelin beruházás élharcosa lett. Egyelőre nem találjuk a szavakat… 

A mai bejelentésen egyben az is elhangzott, hogy „az örökségvédelem nem lehet a fejlődés akadálya”, ill. „a gazdasági élet szereplői is elégedettek lesznek”.  

A Váralja Szövetség pénteki rendkívüli ülésén dönt a fejleményekről. 

Számítunk Önökre a nemzeti kultúra védelmében! 

Tisztelettel:
Váralja Szövetség”

Nemzeti InternetFigyelő