Izrael szerint Iránnak évekig nem lesz atombombája a beavatkozásuknak köszönhetően

„Rendkívül fontos az a tény, hogy megsemmisítettük ezeket az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést” – mondta Szaár. „Nem állunk le addig, amíg nem tettünk meg mindent, amit csak tudtunk, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.

Az izraeli hadsereg szombaton arról számolt be, hogy újabb légicsapásokat mért „Irán középső részén lévő rakétatároló és kilövő létesítményre”.

A Farsz iráni hírügynökség ezzel egy időben azt közölte, hogy robbanásról számoltak be Iszfahánban, az ország középső részén fekvő nagyvárosban, amelyet már pénteken is érték izraeli bombatámadások.

Donald Trump amerikai elnök, aki két hetet hagyott arra, hogy döntsön egy esetleges katonai beavatkozásról Izrael oldalán, pénteken hangsúlyozta, hogy ez a határidő a maximum, korábban is meghozhatja döntését.

Az iráni Forradalmi Gárda a hivatalos IRNA helyi hírügynökség által szombaton ismertetett nyilatkozatában közölte, az éjszaka folyamán több századnyi Sahíd drónt és rakétát indított, egyben bejelentette, hogy folytatja a „kombinált drón- és rakétahadműveleteket”.

Az izraeli katasztrófavédelem egy közép-izraeli épület tetején keletkezett tűzről számolt be, amely nem követelt áldozatokat.

A tűzoltóságot idéző média szerint a lángok azután csaptak fel az épületben, hogy a légvédelmi rendszer által elfogott iráni rakéta törmelékei lezuhantak.

Az amerikai székhelyű Human Rights Activists News Agency (HRANA) nevű civil szervezet szerint Izrael több száz katonai és nukleáris létesítményt támadott meg Irán területén, legalább 657 ember meghalt és kétezer megsebesült.

Teherán cáfolja, hogy atomfegyvereket akarna építeni, de védelmezi a polgári célú nukleáris program fejlesztéséhez való jogát.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Eyal Zamir altábornagy péntek délután értékelést adott a háború jelenlegi szakaszáról, különös tekintettel az Irán ellen végrehajtott rakétacsapásokra – írja a The Jerusalem Post.

Zamir elmondta: Izrael a növekvő fenyegetés miatt kényszerült megelőző hadműveletre.

„Amikor elindítottuk ezt a kampányt, Iránnak körülbelül 2500 föld-föld rakétája volt, és ezeket gyors ütemben gyártotta. Becslések szerint két éven belül ez a szám elérte volna a 8000-et” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris program, a fejlett fegyverrendszerek és a rakétatechnológia együttes fenyegetése tette szükségessé a katonai fellépést. „Ez a fenyegetéskombináció kényszerített bennünket arra, hogy megelőző csapást mérjünk. Az IDF nem hagyhatja figyelmen kívül a fejlődő veszélyeket.”

Zamir szerint a hadművelet végrehajtása időzítési kérdés is volt: „A hadműveletet az tette lehetővé, hogy bizonyos stratégiai és operatív feltételek egy időben álltak fenn – ezek egy része átmeneti volt. Ha tovább vártunk volna, elveszíthettük volna ezeket a feltételeket, és a jövőben hátrányból kellett volna belépnünk egy fegyveres konfliktusba.”

A vezérkari főnök külön kitért az izraeli hátország szerepére is: „Ellenségeink nem értik meg, hogy az izraeli hátország az IDF erejének forrása, nem a gyengesége.” Elmondása szerint több becsapódási helyszínt is meglátogatott, és saját szemével látta a pusztítás nyomait. „Szívből együtt érzek az áldozatok hozzátartozóival és a sebesültekkel.”

A háború több fronton zajlik, figyelmeztetett. „A gázai hadműveletek tovább folynak, és sajnos ezen a héten is súlyos veszteségeket szenvedtünk el katonáink körében.”

Zamir megerősítette, hogy 53 túszt továbbra is fogva tart a Hamász, és hazahozataluk nemzeti és erkölcsi kötelesség. „A mostani iráni hadműveleteink ehhez a célhoz is hozzájárulnak.”

A vezérkari főnök zárásként hangsúlyozta: „A kampánynak még nincs vége. Bár jelentős eredményeket értünk el, nehéz napok még előttünk állnak. Ébernek és egységesnek kell maradnunk, amíg a küldetés be nem teljesül. Biztos vagyok benne, hogy együtt végül Izrael erősen és győztesen zárja ezt a háborút.”