Itt van Brüsszel legújabb őrült terve: migránsgettókat akarnak Magyarországon

A brüsszeli elit szerdán reggel keresztülverte a migrációs paktumot. A tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi két napon át tartó maratoni egyeztetéseket tartottak. Magyarország a kötelező szolidaritás miatt elutasította a paktumot, de itt nem kellett egyhangú döntés. Az is benne van az új csomagban, hogy válsághelyzetben meg lehet haladni ezeket a számokat, ami gyakorlatilag létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára. Az elfogadott javaslat alapján tehát migránsgettók jönnének létre Magyarországon.

Biztos kudarc lesz a vége a szerdán elfogadott új migrációs brüsszeli paktumnak – jelentette ki a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg az Unió nem szánja rá magát, hogy kimondja, amit Magyarország, hogy aki akármilyen jogcímen a területére akar jönni, annak először kérelmeznie kell ezt, a döntésre pedig a határain kívül kell várakoznia, addig akármilyen csomagokat alkot, mindig kudarc lesz a vége.Hegyek vajúdnak és egér fog születni, és az se kifelé szalad az Unióból, hanem befelé – közölte.

Karácsonyi ajándék?

„Nem éppen ilyen karácsonyi ajándékra számítottunk” – ezt pedig már Dömötör Csaba reagálta a migrációs paktum elfogadására. Az államtitkár leszögezte: ez a csomag elemeiben és egészében is teljesen ellentétes azzal, amit a magyar kormány képvisel. Dömötör elmondta: benne van a csomagban a régóta vitatott elosztási kvóta, tehát meghatározzák, hogy egy-egy tagállamnak hány migránst kell befogadni. De ezen is túlmennek, mert az is benne van az új csomagban, hogy válsághelyzetben meg lehet haladni ezeket a számokat, ami gyakorlatilag létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára  – mondta az államtitkár.

Dömötör szerint az új csomag felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat is. Az egésznek az lenne a következménye, hogy Magyarországon is migránsgettók jönnének létre – hangsúlyozta. Szerinte azért siettek az új szabályok elfogadásával, mert közeledik az EP-választás, és tartanak attól, hogy a választás után már nem lenne meg a szükséges többség.

Növekvő nyomás

Az elmúlt időszak tendenciái, valamint a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve – ezeket a megállapításokat pedig már az Országgyűlési Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített titkosszolgálati dokumentum tartalmazza. A migráció elleni magyarországi védekezés három lábon áll: fizikai, élőerős és jogi alapokon. Ebből Brüsszel legújabb terveivel a harmadikat fenyegeti.

Egy migrációs paktumot erőszakolna Magyarországra, amely kötelezővé tenné a migránsok elosztását.

Az illegális migrációról szóló legújabb nemzetbiztonsági jelentés szerint:

A nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és szisztematikusan kihasználják. A magyar hatóságok szerint az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult magyar védekezési gyakorlatot.

Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége áttevődhet a peremországokra is.

Ez alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.

2023. október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán.

Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson.

Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet.

Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő,

az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg:

• A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja (vagyis áttelepítése) az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.
• Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása.
• Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a Tanács hagyja jóvá.

Vargha Márk, a Migrációkutató Központ vezető elemzője korábban a Magyar Nemzetnek az új paktum egy másik fontos eleméről nyilatkozva elmondta:

A kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az Unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az Unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az Unióban.

Mivel Magyarország teljes egészében elutasítja a legújabb uniós migrációs paktumot, hazánkra nézve külön fontos tény, hogy annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért, vagy alternatív szolidaritási lehetőséget kellene nyújtania a kiszabott értékben.

A magyar választók immár több szavazáson és 2016 októberében is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre.

3 362 224 állampolgár utasította el a népszavazáson a kvótajavaslatot, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott ilyen sok szavazatot a választásokon. Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. október 13-án a közrádióban arról beszélt:

Ma olyan szabályokat alkotnak Brüsszelben, amelyben bennünket is arra akarnak kényszeríteni, ez a következő hónapok nagy csatája lesz, hogy azokat az embereket, azokat a migránsokat, akik Magyarország déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen, ezeket az embereket mi engedjük be Magyarország területére. Tehát ők azt akarják, hogy mi is osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amelyektől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt.

A miniszterelnök szerint az Unió úgy döntött, hogy szétosztja az illegálisan Európába érkező menekülteket. Nekünk is kéne fogadni jó néhány ezret.

Nekünk is fel kéne építeni – az Unió mostani döntése szerint – egy tízezer fő környéki méretű menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kéne tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne engednünk. Tehát egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni.

Orbán Viktor világossá tette, hogy „most egy jogi erőszakot alkalmaztak, a korábban megkötött, írásos politikai megállapodást félretolták, és ránk erőszakolnak jogszabályokat.

Nekünk ez ellen védekeznünk kell, újra – most más eszközökkel – meg kell védeni magunkat.

Nem nagyon látok más eszközt, minthogy politikailag kell védekeznünk. Persze nem hajtunk végre semmit, ami a magyarok biztonságát veszélyeztetné, de ez kevés lesz – írta a Magyar Nemzet.

Brüsszelben el kell érnünk egy politikai változást. A mostani vezetőknek távozniuk kell.

Erre nem volt példa eddig Magyarországon

Egyre többféle fegyverrel és veszélyes eszközzel támadnak a migránsok és az embercsempészek a határvédőkre – mondta még október 5-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a Parlamentben. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy nemrégen Mórahalom térségében gépfegyverrel támadtak a migránsok, szerencsére személyi sérülés nem történt.Eddig erre nem volt példa Magyarországon, és egyre nagyobb a tét az embercsempészek körében is.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy idén 18 esetben támadtak rendőrökre és határvadászokra. 119 esetben a rendőrök járműveit támadták meg – tette hozzá.147 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg idén eddig a határvédők, és ez a szám nagyobb, mint a teljes 2021-es évben. 

A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre jövedelmezőbb az embercsempészet is, és több ezer eurót fizetnek a migránsok ezeknek a szervezett hálózatoknak.A számok nagyon magasak, és mindez indokolja a migrációs veszélyhelyzet fenntartását.

Brüsszel tovább erőlteti a migrációs paktumot

„A valóság azonban sajnos nem tántorítja el Brüsszelt a tervétől, és továbbra is erőlteti a legújabb migrációs paktumát, mely az elosztási kvótát és a migránsgettókat tartalmazza” – fogalmazott korábban Hollik István, megjegyezve, hogy ebben a kérdésben a kormánynak nemcsak Brüsszellel van vitája, hanem a magyarországi „dollárbaloldallal” is. Hangsúlyozta, hogy a migrációs paktumot az Európai Parlamentben Gyurcsányéktól a Jobbikig mindenki megszavazta. Hollik István szerint igent mondott rá többek között Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára; Donáth Anna; Cseh Katalin és a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton is. Úgy folytatta, annak ellenére cselekedtek így az ellenzéki politikusok, hogy a magyarok többször kijelentették, nem kérnek sem a migrációból, sem a terrorból.

Ezért a politikus szerint ezt a vitát csak úgy lehet dűlőre vinni, ha a magyar emberek ismét egyértelművé teszik, veszélyesnek tartják-e a bevándorlás támogatását vagy sem; egyértelművé teszik, egyetértenek-e azzal, hogy a brüsszeli migrációs paktum a terrorveszélyt akarja szétteríteni Európában.Arra biztatnak ezért mindenkit, töltse ki a nemzeti konzultációt, és mutassa meg Brüsszelnek és a dollárbaloldalnak is, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, és nem kér a terrorkvótából sem – fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Tálib hatalomátvétel a határon

Az EU elhibázott migránspolitikája miatt már a tálib titkosszolgálat, kormány és az afgán embercsempészek döntik el, ki léphet Európába 

– erről már Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. A szakember elmondta: 2015 óta nyilvánvaló, hogy összefüggés van az illegális migráció és a terrorizmus között. Az ellenőrizetlen bevándorlással könnyebben jöhetnek az Unióba terrorcselekményekre készülő személyek, akiknek a már hosszabb ideje uniós országokban élő migráns hátterű, nagyobb létszámú népcsoportok adhatnak támogatást, segíthetnek nekik elrejtőzni. Egyes országokban már a teljes népesség több mint tíz százaléka migráns hátterű, ott a folyamatok már valószínűleg visszafordíthatatlanok és kezelhetetlenek – jelezte. Magyarországon éppen azért nincs terrorveszély, mert itt nincs olyan népcsoport, amely a terroristákat támogatná – fűzte hozzá.

Bakondi azt is hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja az, hogy csak érvényes úti okmányokkal és hatósági engedéllyel rendelkező személy lépheti át az Unió határait, hiszen így garantálható az emberek biztonsága.Az EU migrációs politikája súlyos biztonsági kockázatot jelent; a 24. órában vagyunk, hogy változtassunk. Ezért fontos a nemzeti konzultáció, ahol politikai felhatalmazást adhatnak az emberek a magyar kormánynak arra, hogy továbbra is akadályozza meg az illegális bevándorlást – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Politikai egység és erő

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a nemzeti konzultáció politikai egységet teremt, és erőt biztosít a brüsszeli vitákban. Orbán Viktor 2005-ben hirdette meg azt a politikai vezérelvet, amely két választás között is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok aktív csoportjai fontos kérdésekben véleményt formálhassanak. „A nemzeti konzultáció azóta valódi hungarikummá nőtte ki magát, amely az egyes kormányzati intézkedések legitimációját növeli”, sőt, egyetértési pontokat is képes kialakítani – írták.

Meglátásuk szerint a soron következő, tizenharmadik egyeztetés lehet az utóbbi évek legfontosabb véleménynyilvánítási lehetősége. A nemzeti konzultáció erősítheti a kormány érveit, és mindenkinek jelezheti, hogy „a magyarok egyetértenek az általa képviselt irányvonallal” – írták. A konzultáció a brüsszeli vitákban erősítheti meg a kormány legitimációját: a tét ugyanis nagy, hiszen olyan kérdések szerepelnek az uniós tárgyalóasztalon, mint a migráció és a „vele kéz a kézben járó” terrorizmus ügye, a háború, illetve az abból következő gazdasági válságra adott nemzeti válaszok, köztük a rezsicsökkentés, a kamatstopok, illetve a bankok extraprofitadója – jelezték.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága november 2-án hozta nyilvánosságra a titkosszolgálatok jelentését a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte, hogy a szerb–magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, az Al-Kaida és a Hamász. Hozzátette, egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségből.

„A tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét. Rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy ezért minden eszközzel fel kell lépni a terrorizmus ellen!Az Uniónak támogatnia kell a magyar határvédelmet! Új migrációs politika kell Brüsszelben!– szögezte le.

Origo

Kiemelt kép: illusztráció / Fotó: AFP/Alessandro Serrano