Irán tagadja, hogy részt vett volna a Trump elleni gyilkossági kísérletben
Irán szerint a CNN állításainak rosszindulatú politikai céljai vannak
Irán cáfolta azokat a híreket, melyek szerint merényletet tervezne a republikánus elnökjelölt, Donald Trump ellen, de kitartott amellett, hogy továbbra is felelnie kell Teherán egyik vezető tábornokának meggyilkolásáért.
A CNN forrásokra hivatkozva kedden arról számolt be, hogy az amerikai hatóságok információkat kaptak arról, hogy Teherán állítólag merényletet tervez Trump ellen, ami arra sarkallta a titkosszolgálatot, hogy megerősítse a biztonságot a volt elnök körül.
Ez azonban nem akadályozta meg, hogy egy később Thomas Matthew Crooksként azonosított, 20 éves fegyveres szombaton tüzet nyisson Trumpra a pennsylvaniai nagygyűlésen. A republikánus vezető csak hajszál híján élte túl a merénylet-kísérletet, amely során egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült. A támadóval Trump biztonsági emberei végeztek.
Szerdán Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő visszautasította a híresztelést Irán erőszakos terveiről, mondván, Teherán „határozottan elutasítja a Trump elleni közelmúltbeli fegyveres támadásban való bármilyen részvételt, illetve az Irán ilyen akcióra irányuló szándékára vonatkozó állításokat”, és hozzátette, hogy „az ilyen állításokat célzottan rosszindulatú politikai indítékúnak” tartja.
Kanaani ugyanakkor kijelentette, hogy Irán „eltökélt szándéka, hogy jogi lépéseket tegyen Trump ellen a Qassem Soleimani tábornok meggyilkolásában játszott közvetlen szerepe miatt” 2020-ban. Soleimani a Qudsz Erők parancsnoka volt, amely az Iszlám Forradalmi Gárda elit alakulatának titkos műveletek végrehajtásáért felelős hadosztálya.
Hivatali ideje alatt Trump azt állította, hogy ő rendelte el Soleimani megölését, mivel az „amerikai diplomaták és katonai személyzet elleni fenyegető és baljós merényleteket tervez”. A magas rangú iráni parancsnok elleni csapás jelentősen kiélezte a Washington és Teherán közötti, amúgy is feszült viszonyt, mivel az utóbbi a támadást „nemzetközi terrorcselekményként” értékelte, és megtorlást helyezett kilátásba.
Trump már régóta ismert az Iránnal kapcsolatos harcias álláspontjáról. 2018-ban a kezdeményezője volt annak, hogy Washington egyoldalúan kilépjen a Teheránnal és több világhatalommal kötött atomalkuból, azzal az indokkal, hogy a mérföldkőnek számító megállapodás nem teljesítette azt a célt, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. Teherán továbbra is fenntartja azt az álláspontot, hogy nem törekszik atomfegyverek előállítására, és kitart az atomenergia békés célú felhasználása mellett.
Kiemelt képen: Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaani sajtótájékoztatót tart Teheránban 2022. július 13-án. © ATTA KENARE / AFP