Irán: Gazdasági tüntetésektől a nemzetközi válságig – mi történik most?
Az iráni tüntetések halálos áldozatainak száma meghaladta az 500-at
Miért kezdődtek a tüntetések?
Az iráni tiltakozási hullám 2025. december 28-án robbant ki eredetileg a gazdasági nehézségek – elsősorban az emelkedő árak és a valuta összeomlása – miatt. Ezek a gazdasági gondok gyorsan politikai elégedetlenséggé szélesedtek, és országszerte több nagyvárosban is több tízezres tüntetések alakultak ki a rendszer elleni, szélesebb követelésekkel. Az internet- és telefonkapcsolatot a kormány részben leállította, ami megnehezíti a független tájékoztatást.
Erőszak és elnyomás
A hatóságok keményen léptek fel a demonstrálók ellen; több száz ember halt meg és több tízezer embert vettek őrizetbe az elmúlt két hétben. A pontos számok eltérnek a források szerint, de aktivista csoportok legalább 500 feletti halálesetről számoltak be január közepére.
A biztonsági erők fellépése erőszakos, és több helyen – köztük Fardis városában – olyan incidensekről érkeztek jelentések, amelyek akár több tucat tüntető halálához vezettek.
Politikai követelések és nemzetközi reakciók
A tüntetések gyorsan túlmutattak az gazdasági ügyeken, és rendszerváltási követelésekbe torkolltak, ami komoly kihívást jelent a 1979 óta hatalmon lévő vallási-politikai vezetésnek. A kormány tagadja a valós számokat, és az ellenzéket „terroristáknak” minősíti. A világszerte zajló szolidaritási tüntetések kiegészítik a belső feszültségeket, miközben nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ főtitkára – visszafogott, jogokat tiszteletben tartó fellépést követeltek.
Veszélyes nemzetközi feszültség
A krízist tovább bonyolítja az Irán és az Egyesült Államok között növekvő feszültség. Az amerikai elnök, Donald Trump, többször is figyelmeztette Irán vezetését, hogy ne használjon erőszakot a tüntetők ellen, és jelezte, hogy az USA „készen áll segíteni” – beleértve akár katonai, kibertámadási vagy szankciós lehetőségeket is.
Irán vezetői viszont nyilvánosan fenyegették meg az USA-t és Izraelt: ha bármilyen amerikai támadás történne, Irán legitim célpontként kezelné az izraeli területeket és a regionális amerikai katonai létesítményeket. Ez a megfogalmazás növeli a regionális konfliktus esélyét.
Mire lehet számítani?
Jelenleg nehéz pontosan megjósolni a következő lépéseket. A tüntetések tovább folynak, a kormány erőszakos fellépése marad, és a nemzetközi közösség – beleértve az ENSZ-t és regionális szereplőket – egyre aggódóbb a helyzet miatt. Elemzők szerint a tiltakozások nem feltétlenül vezetnek azonnali rendszerváltáshoz, de hosszú távon gyengíthetik az iráni vezetést.
Készítette a Reuters információi nyomán:
Kiemelt kép: Tüntetések Iránban 2026. januárjában / fotó: screenshot
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
