Hoppá! – Az izraeli titkosszolgálat alapította a robbanós csipogókat forgalmazó „magyar” céget
A The New York Times hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy a magyar székhelyű a BAC Consultingot – vagyis azt a céget, amely sajtóhírek szerint a Libanonban és Szíriában felrobbant csipogókat gyártotta – valójában az izraeli titkosszolgálat alapította – számol be az Index.
A nyugati sajtóhírek szerint a magyarországi székhelyű BAC Consulting a tajvani Gold Apollo megbízásából gyártotta a Libanonban és Szíriában felrobbant csipogókat.
A The New York Times hírszerzési információkra hivatkozva viszont szerdán azt közölte, hogy
a BAC Consulting valójában egy nagyobb céghálózatnak volt a része, amelyet az izraeli titkosszolgálat alapított.
A műveletet ismerő források azt állítják, hogy a céget kifejezetten azért hozták létre, hogy a Hezbollahot rábírják, hogy tőlük vásároljanak kommunikációs eszközöket. Elmondásuk szerint legalább két másik fedőcéget is létrehoztak, hogy elfedjék a csipogók valódi készítőinek, vagyis az izraeli hírszerző tisztek személyazonosságát.
A lap beszámolója szerint a BAC olyan ügyfeleket is vállalt, akiknek szabványos személyhívókat gyártott. De az egyetlen igazán fontos ügyfél a Hezbollah volt, és az ő csipogóik messze nem voltak szabványosak. Azok ugyanis – a hírszerző tisztek szerint – külön gyártott, robbanó pentaeritrit-tetranitráttal (PETN-nel) megspékelt elemeket tartalmaztak.
A csipogókat 2022 nyarán kezdték el kis számban szállítani Libanonba, de a gyártást hamarosan felgyorsították. A Hezbollahot már 30 éve irányító Hasszan Naszrallah ugyanis idén februárban elrendelte, hogy a radikális szervezet aktív tagjai ne kommunikáljanak mobiltelefonokon, mert azokat könnyen bemérheti az izraeli titkosszolgálat. Helyette rendeltek ötezer csipogót, vagyis személyi hívót, amelyek lekövetése sokkal bonyolultabb.
Erre válaszul az izraeli titkosszolgálatok létrehoztak egy komplex nemzetközi céghálót, hogy olyan csipogókat gyártsanak, amelyeket Jeruzsálem parancsára bármikor fel lehet robbantani. A nyáron aztán egyre több csipogószállítmány érkezett Libanonba.
Két amerikai hírszerzési tisztviselő szerint több ezret szállítottak az országba, amelyeket a Hezbollah tisztjei és szövetségeseik között osztottak szét. A Hezbollah pedig belefutott a szervezet eddigi legnagyobb biztonsági pofonjába, ugyanis – mint a sikeres merénylet is mutatja – egyetlen átvett készüléket sem ellenőriztek.
Amint arról beszámoltunk, Libanonban és Szíriában a kedd délutáni csúcsforgalomban, amikor az üzletek zsúfoltak voltak emberekkel, és az utcákon komoly forgalom hömpölygött, egyszerre szólalt meg több ezer személyi hívó. Szemtanúk szerint mintegy tíz másodpercig jelzett a készülék, majd felrobbant. Sok volt a szemsérült, mert amikor megszólalt a csipogó, többen az arcukhoz közel emelték, hogy elolvassák a szöveges üzenetet, miután megnyomták az elnémító gombot, ami szintén aktiválta a detonátort, és a személyi hívó felrobbant.
Mintegy 3000 csipogó robbant fel nagyjából egy időben Libanon Hezbollah ellenőrizte területén és Szíriában. Kilencen meghaltak, köztük egy gyermek, és több mint 2750 ember sebesült meg, közülük 170 állapota válságos. Ugyancsak megsérült az akcióban Irán libanoni nagykövete is. A Hezbollah elismerte, hogy a távirányításos támadásban nyolc emberüket vesztették el, és bosszút ígért.
A történet meglepő fordulata, hogy miután kiderült, a tajvani Gold Apollo vállalat gyárthatta azokat a személyi hívókat, amelyekből több ezer robbant fel egyszerre Libanonban és Szíriában, sajtótájékoztatót tartott a Gold Apollo vezetése. A vállalat elnöke, Hszu Csing-kuang azt mondta, nem ők gyártották a Hezbollah fegyveresei által használt AR-924-es személyi hívókat, noha néhány maradványon ott volt a céges matrica, hanem egy európai, nevezetesen budapesti székhelyű vállalkozás.
A magyar cég vezetője, Cristiana Bársony-Arcidiaco később megerősítette, hogy cége a Gold Apollóval dolgozott együtt. Amikor a személyhívókról és a robbanásokról kérdezték, azt felelte, hogy
„nem én gyártottam, én csak közvetítő vagyok”.
Szerda kora délután a magyar kormány hivatalosan is reagált az ügyre. Azt írták, „a magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon”.