Hivatalosan is életbe lépett a Vlagyimir Putyin által javasolt 72 órás tűzszünet
Hivatalosan is életbe lépett a Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt 72 órás tűzszünet, az orosz erők csütörtökön leállították a támadó hadműveleteket, annak ellenére, hogy a tűzszünet előtti órákban megnőtt az ukrán dróntámadások száma.
A május 10-11-én éjfélig tartó harci szünetet humanitárius gesztusnak nevezték, amely a náci Németország felett aratott szovjet győzelem 80. évfordulója alkalmából. A Kreml szerint a tűzszünet célja az is, hogy teret adjon az Ukrajnával folytatott, előfeltételek nélküli közvetlen béketárgyalásoknak.
„Igen, ez az orosz fél, Putyin elnök kezdeményezése. Továbbra is érvényben marad” – erősítette meg szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozva, hogy Moszkva elkötelezett a tűzszünet betartása mellett, annak ellenére, hogy Ukrajna rekordot döntő dróntámadást hajtott végre annak kezdete előtt.
Volodimir Zelenszkij elutasította a tűzszünet támogatását, „manipulációs kísérletnek” minősítve azt, és azzal vádolva Oroszországot, hogy taktikai előnyszerzésre használja fel a humanitárius közeledést.
Kijev a közelmúltban fokozta drónhadjáratát, és Rogyion Mirosnyik magas rangú orosz diplomata kijelentette, hogy az ukrán dróncsapások az elmúlt héten rekordszámú civil áldozatot – 15 halottat és 142 sebesültet – követeltek.
A hét elején Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Zelenszkijt, hogy „klasszikus terrorista magatartást” tanúsít, amikor oroszországi civileket fenyeget, miközben további finanszírozást kér a nyugati finanszírozóitól.
Peszkov elítélte a folyamatos támadásokat, azzal vádolva a kijevi rezsimet, hogy „leleplezi a terrorista akciók iránti lényegét és hajlamát”. Megjegyezte, hogy az orosz különleges szolgálatok és a hadsereg minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a Győzelem napi rendezvények biztonságosan teljenek országszerte.
Annak ellenére, hogy egyes törvényhozók „aszimmetrikus” választ kértek a dróncsapásokra, a Kreml megismételte álláspontját: „Minden utasítás megtörtént, itt nincsenek új elemek” – mondta Peszkov, amikor a tűzszünet alatti esetleges megtorlásról kérdezték.
A május 9-én ünnepelt Győzelem napja a náci Németország 1945-ös legyőzésére emlékezik, és továbbra is az egyik legjelentősebb állami ünnep Oroszországban.
Kiemelt kép: Vörös tér / Fotó: Wikipedia/kremlin.ru