Hazánk szégyene – avagy: Mit kell még tenni a korrupciós lista utolsó helyéért?

Siófok Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő Balaton-parti Kft ügyvezető igazgatójának 2010. augusztus 16-i határozatából tudható meg az, hogy

„A Balaton-parti Kft. 2009-ben vissza nem térítendő támogatást nyert el Európai Uniós pályázaton a Siófoki Nagystrand fejlesztése céljára. A tervezett beruházáshoz szükséges 50 % önerőt a tulajdonos önkormányzat biztosította tartaléktőke emelés formájában.”

Az iratnak további részeit megtekintve ez annyit jelent, hogy 50.000.-Ft híján 324 millió forintnak fele részét – 162 millió forintot – Uniós támogatásként kapott Siófok, míg a másik 162 millió forintot a Siófoki Nagystrand fejlesztése céljára az Önkormányzat tartaléktőke terhére biztosította.

Ennek a fejlesztésnek megvalósítása érdekében az építési beruházás kivitelezőjének kiválasztása céljából kezdeményezett közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ügyvezető igazgató a Balaton-parti Kft. közbeszerzési szabályzatára hivatkozott, majd az ajánlatok elbírálásával kapcsolatosan a következőket írta:…

„Az ajánlatok elbírálásának előkészítésére létrehozott Bíráló Bizottság megállapította, hogy a közbeszerzési értesítőben megjelölt ajánlattételi határidőig, 2010. augusztus 9-én 10.00 óráig kettő ajánlat érkezett.

Mindkét ajánlat hiányos volt, ezért az ajánlatkérő az ajánlattevőket hiánypótlásra szólította fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidőt a Bíráló Bizottság 2010. augusztus 13-án 12.00 órában határozta meg.

A kettő ajánlattevő közül a bizottság által előírt hiánypótlást az ADLER-SIÓ Kft és STRABAG MML Kft. Konzorcium maradéktalanul teljesítette, ennélfogva a Konzorcium ajánlata érvényes.

A Bizottság által előírt hiánypótlást a Főkert Parkfenntartó Kft. Ajánlattevő a megjelölt határidőig nem teljesítette, ezért ajánlata érvénytelen.

A Bíráló Bizottság 2010. augusztus 13-án tartott ülésén egyhangúlag azt az álláspontot alakította ki, hogy az ADLER-SIÓ Kft. és a STRABAG MML Kft. Konzorcium ajánlata érvényes, ezért az eljárást a bizottság javasolja eredményesnek nyilvánítani.”

Világos. Az építési beruházások végzésére az ajánlattételi határidőig két ajánlat érkezett, de mivel mindkettő hiányos volt az írásból meg nem állapítható hiányok okából, és a hiánypótlásra megadott négy napos határidő alatt csak az egyik ajánlattevő pótolta a hiányokat, ezért ennek az egyedül maradt ajánlattevőnek az ajánlatát javasolta a Bíráló Bizottság eredményesnek nyilvánítani.

Ehhez a döntéshez szükséges képviselőtestületi határozat miatti ülésen ellenben bizonytalankodás volt a képviselőtestületi tagok között abban, hogy eredménytelen-e a közbeszerzési eljárás az egyedül maradt pályázóra tekintettel a 2003. évi CXXIX. Tv. 92. § 2. bek-ben írtak figyelembevételével, vagy ezt a jogszabályhelyet figyelmen kívül lehet hagyni.

A Siófoki Képviselőtestületi tagoknak ehhez a problémához mindösszesen az ajánlattételi dokumentáció első oldalán látható „Nemzeti értékhatárt elérő, általános, egyszerű közbeszerzési eljárás” fogalmat kellett volna megnézniük azért, hogy a törvény 250. § 3. bek. g. pontja alapján eldönthessék azt, hogy egyetlen állva maradt ajánlattevő esetén is lehetséges érvényességet megállapítani,  de a dokumentáció első oldalán olvasható egyéb adatokból azt is láthatták volna, hogy az ajánlattételi felhívás hirdetményének megjelenése – 2010. július 19. – és az ajánlattételi határidőnek megjelölt 2010. augusztus 9-e között a közbeszerzési törvényben irt 25 napos határidő nem telt le, és így az eredményessé nyilvánításnak mégis csak lehetnek problémái.

Ezek szerint tehát vitatkozott Siófok Képviselőtestülete 2010. augusztus 17-i rendes ülésen, majd ezt követő augusztus 18-i rendkívüli ülésen is arról, amiről fölösleges volt vitatkozni, de arról, amiről pedig illet volna szót ejteni – hallgatott.

A mellékletben olvasható, rendkívüli ülésről felvett augusztus 18-i jegyzőkönyv 3. oldalán került szóba az, hogy a közbeszerzési eljárásban felkért közbeszerzési szakértő annak ellenére nem írta alá az írásbeli anyagot, hogy nevét ott feltüntették, majd a jegyzőkönyv következő oldalán olvasható polgármesteri nyilatkozatból látható az, hogy a polgármesternek egyszer csak elege lett a vitából, és az alábbi bekezdés szerint indította hozzászólását:

„Dr. Balázs Árpád polgármester:

Elvileg, s nem is gyakorlatilag, hogy hol a bizalom, és a nem bizalom határa, álláspontja az, hogy ott, hogy végig nézzék a dokumentumokat a bizottság tagjai és felelősséggel mondják, hogy a dokumentumok alapján azokat nyilván ha nem manipulálta valaki, akkor az eljárásban nem találtak csontot, ez a bizottság kötelezettsége, ha nem tud ilyen véleményt mondani, akkor ne mondjon véleményt, és nagyon jól tette a bizottság, hogy ezt így tette.”

Természetesen hálás lennék akkor, ha valaki nekem ezt a valamiféle csont találásával is kapcsolatos polgármesteri nyilatkozatot elmagyarázná, míg az ekként kezdett polgármesteri nyilatkozatnak alábbi befejező része megértéséhez már nem szükséges szakértőt igénybe vennem:

„Amit nem tud elképzelni, hogy a Főkert siófoki vállalkozókkal együttdolgozna, mert nem ilyenek a tapasztalatai, sőt éppen ellenkező, azt kell mondja, hogy nagyjából erre lőtték be az árat, ez a megbecsült ár alatt van, és kettő közül egyébként ha lepontozásra kerül mindkettő nagy valószínűséggel, akkor is ugyanez az árajánlat lett volna első helyen, a változás annyi, hogyha nem zárják ki, vagy tudja a hiányokat pótolni akkor a második helyre neveztük volna meg, ha az első valamilyen oknál fogva nem köt szerződést. Azért így egy kicsit megnyugtatóbb a helyzet, mert még mindig fenn áll a gyanú, hogy azért zárták ki, mert jobb ajánlatot tett és a drágább így tud nyerni. Itt úgy tűnik nem így történt.”

Mondja ezt tehát az a siófoki polgármester, aki három oldallal korábban a lap alján olvashatóan még ezt közli:

        „Kiegészítésként elmondja még – Dr. Balázs Árpád polgármester – hogy ebben az eljárásban nem vett részt.”

Ahhoz képest, hogy eszerinti mondata alapján az eljárásban nem vett részt, a csont találásával kezdődő ismertetésének végén már elég pontosan meghatározta a következőket:

–          nagy valószínűséggel pontozás esetén is az ADLER SIÓ Kft. és STRABAG MML Kft lett volna első helyen,

–          még akkor csak a második helyre nevezték volna a Főkert Parkfenntartó Kft-t, ha az ADLER SIÓ Kft és STRABAG MML Kft nem köt szerződést.

Illetve helyesbítek. Nem „nevezték” szóval élt Siófok Város Polgármestere, hanem „neveztük” szót használt akkor, amikor azt mondta, hogy „második helyre neveztük volna meg”.

Ebből következően Polgármester úr elárulhatná a választópolgároknak azt, hogy kikkel is beszélte meg azt a képviselőtestületi döntés előtt, hogy a második helyre kit neveznének meg?

Valamint azt is elárulhatná, hogy kitől és miért tudta azt, hogy a bíráló bizottság nagy valószínűséggel miként pontozott volna. És azt, hogy egyáltalán ez miért is érdekelte Siófok Polgármesterét?

És végül azt is elmondhatná, hogy ha a közbeszerzések elbírálásánál, képviselőtestületi döntéshozatalnál mindez a Siófoki Képviselőtestületnél így van, akkor a Siófok Polgármestere által tett feljelentés alapján indult, ellenem folyamatban volt Szekszárdi Városi Bíróság előtti eljárásban három hónappal később miért a következő tanúvallomást tette?

Elárulhatná

Elmondhatná azt, hogy tanúként miért nem mondott igazat.

Visszatérve a képviselőtestületi rendkívüli, 2010. augusztus 18-i ülésre tehát ilyen polgármesteri hozzáállás után 10 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett természetesen a Siófok Marosi u. 13. szám alatti székhelyű Adler-Sió Kft és társa lett a közbeszerzési eljárás nyertese.

Most csak 323.950.000.-Ft. közpénzből finanszírozott közbeszerzést nyert meg ily módon az Adler – Sió Kft, ami a Siófoki Könyvtárnál megszabott jóval több mint egymilliárd forintos, vagy a Siófoki Jókai Parkkal kapcsolatos egy milliárd forintos pályázat elnyerésekhez képest sok más egyéb pályázat elnyerése mellett nem túl jelentős összegű az Adler-Sió Kft-nél, de biztos úgy vannak a közbeszerzési pályázatelnyerésekkel, hogy aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.

Arról az Adler Sió Kft-ről beszélek, melyről a már említett büntető ügyemben tanúként Dr. Balázs Árpád siófoki polgármester a következőket is mondta:

Tetszik érteni?

Dr. Balázs Árpád tanú vallomása szerint tehát azt követően, hogy a lakóházánál az Adler-Sió Kft a bontást elvégezte, falazatot és a koszorút (födémekkel együtt) elkészítette, azért nem vehetett részt Dr. Balázs Árpád kizárólagos tulajdonában lévő lakóházának tetőszerkezete építésében, mert a tetőszerkezetnek Adler-Sió Kft általi elkészítése esetén már összeférhetetlen lett volna az, hogy akár 2010. augusztus 18-án az alig több mint háromszáz millió forint értékű, akár a többi milliárd forint feletti, illetve alatti, elmúlt 10-15 év alatt Adler-Sió Kft által elnyert pályázatokat megnyerje.

Olyan körülmények között, mint ahogy a most ismertetett 2010. augusztus 18-i képviselőtestületi ülés példázza.

Mit mondjak erre. Ez az ember szerintem nemcsak engem, hanem az egész nemzetet hülyének tartja.

Sőt az EU-t is.

II.

A Balaton-parti Kft által lebonyolított, Siófok Képviselőtestülete által 2010. augusztus 18-án elbírált  közbeszerzési eljárás folytán lehetséges építési beruházást a Balaton-parti Fenntartó és Hasznosító Kft. A SIÓFOKI NAGYSTRAND FUNKCIÓBŐVÍTŐ FEJLESZTÉSE” néven reklámozza és így többek között a következő oldalán látható felső felvétellel mutatta meg korábban azt, hogy a parti sétány a fejlesztés megkezdésének időszakában feltöredezett és felbontott betonfelületű parti sétánnyal rendelkezett.

A probléma ezzel kapcsolatosan az, hogy a nevezett fejlesztésre vonatkozó ajánlattételi dokumentáció költségvetési kiírásában a 3. sorszám alatti „Burkolatépítési munkák” között mindösszesen 2 m szélességű sétány építési munkák láthatók, míg az alsó fényképfelvételen látható 5 m szélességű parti sétány kiépítésére vonatkozó burkolatépítési adatok a költségvetésben nem láthatók.

 

A probléma tehát az, hogy ha az előző oldal felső fényképfelvételén nincs mészkőburkolattal ellátott parti sétány a munkák megkezdésének időpontjára utalva, akkor miért nem szerepel költségvetési tételként a parti sétánynak megfelelő felület burkolása.

Ezt a problémát látszik megoldani az ajánlattételi dokumentációban fellelhető alábbi metszet. Ugyanis ebből egyértelműen megállapítható az, hogy az 5 m szélességű parti sétány mészkőből kirakva már a strandfelujítás előtt elkészült, és mindösszesen ennek megerősítésére kellett a felújítás során sort keríteni a költségvetési kiírás 3.9. pontjában írtak szerint:

„C-16 min. 20-20 cm-es vasbetongerenda beépítése meglévő mészkő burkolatú             605 m

 út védelmére, 4. db. 10-es betonacél beépítésével, 40 cm-ként a meglévő                                     25 m3

aljzathoz dübelezve, hegesztéssel rögzítve.”

A költségvetési tételnél olvasható 605 m-ből pedig az következik, hogy összesen 3025 m2 mészkőburkolat fedte már a strandfelújítás megkezdése előtt a parti sétányt, majd ezt a burkolatot a fényképfelvétel szerint feltörték, és újból ugyanilyen burkolatot létesítettek a strandfelújítás során.

7-10.000 Ft/m2 árral számolva 21-30 millió forint tűnhetett el szükségtelenül valahonnan valahová. Gondolom futja erre is az EU-s pénzből, vagy a hárommilliárd forint kötvénykibocsátás miatt eladósodott Önkormányzat által begyűjtött adóforintokból. Arról pedig, hogy a feltört, korábbi mészkőburkolat hova került a parti sétányról, szerintem csak nagyon kevesen tudnak. Talán csak azok, akik a 600 méter hosszan korábban elhelyezett, és időközben nyomtalanul eltűnt lámpatestek sorsáról is tudnak.

Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor évekkel ezelőtt Siófok Fő terét teljes egészében díszkő burkolattal látták el, majd fél évvel később a díszkő burkolatot teljes egészében felszedték azért, hogy a szabad ég alatt a díszkő burkolatot fűtő fűtési rendszert alakítsanak ki.

Emlékeim szerint akkor is a Siófok Polgármestere házának tetőszerkezetét nem építő Adler – Sió Kft végzett  közbeszerzési eljárás elnyerése utáni közpénzből finanszírozott munkát.

—————————-

Egyébként pedig természetesen áttekintettem az ajánlattételi dokumentációban fellelhető „Nagystrand belső hálózat fejlesztés, Tér és díszvilágítás kiépítése” című kiviteli tervet is, melyben feltűnt azt, hogy akár földkábelről, akár gerinckábelről, akár más kábelről tesz említést a terv, kizárólag rézkábelt említ.

Annak ellenére, hogy ugyanerre a célra megfelelő módon a rézkábel árának töredékéért beszerezhető alumínium kábel is elhelyezhető. Gondolva a polgármesteri ház tetőszerkezetét meg nem építő cég nyertességéből fakadó erkölcsiségre, ennél a villamossági kivitelezésnél sem elvetendő gondolat tőlem talán az, hogy a Nagystrand területén a most felállított villamossági szekrényekbe nem ártana bepillantani.

Hátha látunk alumínium vezetékkel történő bekötéseket is arra utalva, hogy néhány millió forint az EU-s és önkormányzati pénzből nem vezetékvásárlásra lett fordítva annak ellenére, hogy erre lett kifizetve.

=====================

Az Ajánlattételi dokumentációban szintén fellelhető, következő oldalon látható „KIVÁGANDÓ FÁK JEGYZÉKE” cím alatt olvasható „Térszerkezet miatt kivágandó” megjelölések mellett balra felsorolt fák jegyzéke olvasásakor átélt szívszorító érzésen pedig nehezen tudom túltenni magam.

Sehol egy környezetvédelmi, vagy más engedélyt, vagy erre utaló jelzést nem látok az iratok között, de összesen 32 db egészséges, ebből 31 db., 32 cm és 80 cm közötti átmérőjű platánfát ezek szerint azért vágattak ki bárki megkérdezése nélkül, mert a fák nem illettek a térszerkezetbe.

Hihetetlen és megdöbbentő. Már az előbb utaltam rá, hogy ott ahol a polgármesteri ház tetőszerkezetét meg nem építő cég nyeri sorozatban a közbeszerzéseket, ott még a villamos szekrényekbe is indokolt betekinteni, de a 32 db. egészséges, több évtizedes életkorban lévő platánfának ilyen indokkal történt kiirtása után rá kell jöjjek arra, hogy elsősorban nem azokkal van bajom, akik Warrenné módjára élik életüket.

Ők olyan szintre jutottak, hogy már megváltozhatatlanul ilyenek, és azért nincs különösebben dolgom velük, mert egyszerűen megvetem őket.

Hanem azokkal van bajom, akik nem ilyenek, de mindezt tudomásul véve igyekeznek a Warrrennék módjára élőknek minden emberi értéket pusztító szintjére lesüllyedve beletörődni sorsukba.

Katona Tamás történész mondta egyszer azt, hogy a nagy magyarok valamennyien a föld alatt vannak.

Csatlakozom véleményéhez azzal, hogy az értékszintet mára akár lejjebb is vihetjük, mégsincs a föld felett egy sem.

———————————-

Amennyiben pedig ezek után azt gondolja valaki, hogy az írásomban feltárt okoknál fogva büntető eljárás megindításához bőven elegendő tények alapján feljelentéssel élek, téved.

Nem kívánom megadni a bűnüldöző hatóságoknak azt a lehetőséget, hogy ugyanúgy tudassák velem azt, hogy semmibe vesznek, mint ahogy a két évvel ezelőtti DRV-s feljelentésem megtétele óta tartó nyomozás során folyamatosan  jelzik a mai napig ezt a tényt.

De azt sem akarom, hogy saját magukat tegyék nevetségessé mondjuk egy olyan nyomozást megszüntető határozattal, mint amilyet a Gyurcsány Ferenc vagyonával kapcsolatos feljelentésem után hoztak.

Siófokon 2011. május 29. napján.

Léhmann György

Nemzeti InternetFigyelő