Harald Kujat: Alkotmányellenes, hogy támadásra készítik fel a német haderőt

A német alkotmány szerint a szövetségi köztársaság „haderőket állít fel védelmi célokra. Ez azt jelenti, hogy a haderőnek képesnek kell lennie az ország és a szövetség védelmére is. Ha megfosztják ettől a képességétől, akkor az alkotmányt sértik. Úgy gondolom, hogy szigorúan tartanunk kell magunkat az alkotmányhoz” – így fogalmazott a Harald Kujat a Kossuth Rádióban.

A NATO Katonai Bizottságának volt elnöke arra a felvetésre reagált, miszerint Németországban egyre gyakrabban hallható „Kriegstüchtigkeit” (háborús készültség – a szerk.) kifejezés; Boris Pistorius védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy Németországnak háborúra késznek kell lenni, iskolákat és kórházakat készítenek fel.

Mire készül a Bundeswehr?

Kujat – kiemelve, hogy a német haderő fejlesztésének új koncepciója nem a területvédelem, hanem a külföldi bevetésekre történő alkalmasság – rámutatott: „A Bundeswehr tartományokra elosztott rendszerét, amelyet az alkotmányunk előír, 2011-ben egy reform keretében feladták. Ezt a reformot a Bundeswehr új irányvonalának nevezték, és kizárólag külföldi bevetésekre koncentráltak. Ennek következtében mind a fegyveres erők létszáma, mind szerkezete, mind pedig fegyverzete és felszerelése kizárólag erre a feladatra, azaz a külföldi bevetésekre, úgynevezett békefenntartásra lett kiigazítva” – mondta, hozzátéve:

„Az a párt, amely akkor kormányzott és a védelmi minisztert is kinevezte, ma ismét kormánypárt, és feltételezhető, hogy ezek a politikusok nem szívesen ismerik el, hogy Ezzel alkotmányellenesen jártak el.”

A 2026 elejétől a berlini kormány döntése kapcsán újra kötelező sorozási regisztráció és orvosi vizsgálat kapcsán Kujat emlékeztetett: „Én végeztem el a Bundeswehr utolsó reformját 2000 és 2002 között. Akkor a reformomnak köszönhetően 277 000 katona állt rendelkezésre békeidőben.”

A mai kívánt szám csak 260 ezer, tehát valamivel kevesebb. A tartalékosok száma ma 100 ezer, és 200 ezerre kellene emelkednie, de ez nem elég. Ha védelmi képességre akarunk szert tenni, akkor olyan harcképes struktúrákra van szükségünk, amelyek gyorsan fel tudják venni a kiképzett tartalékosokat, és teljes mértékben be tudják őket integrálni. Ezeknek úgynevezett hazai alakulatoknak kell lenniük. Az én időmben a hosszabb ideig szolgáló katonák pótlásának éves igénye 25 ezer fő volt, és a sorozott katonákból mindig 50-60 százalékát tudtuk fedezni ennek az igénynek.” – tette hozzá.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország megtámadja-e Németországot, Kujat úgy fogalmazott: „A kérdés, hogy Oroszország valóban támadást indít-e a NATO, illetve Németország ellen, meglehetősen megosztja a véleményeket”. Kifejtette: a fenyegetés fogalma két aspektust tartalmaz, a támadásra való képességet, és a támadás szándékát. Németországban Kujat szerint „politikusok és más, úgynevezett katonai szakértők próbálják túllicitálni egymást, hogy mikor is fog bekövetkezni egy ilyen támadás. Egyesek 2030-at, 2029-et mondanak, de van, aki már azt, hogy az oroszok akár holnap támadhatnak”.

Itt az oroszok válasza Pistorius háborús kirohanására

Irreális fenyegetés

Kujat felidézte: a hét amerikai hírszerző szolgálat évente közzétesz egy úgynevezett fenyegetés-elemzést.

Ebben az elemzésben 2024-ben, még a Biden-kormány idején is egyértelműen kijelentették, hogy Oroszországnak nincs szándéka és képessége sem a NATO-erők, sem az amerikai erők megtámadására, és ezt más szavakkal, de hasonló hangnemben megismételték az idei, március 18-i fenyegetés-elemzésében is.

Mivel az amerikai helyzetértékelés is beépül a NATO elemzésébe, mert az amerikaiak rendelkeznek a legjobb felderítési rendszerekkel, a NATO álláspontja sem lehet más – tette hozzá a NATO katonai bizottságának volt elnöke.

Az ukrán-orosz konfliktusra vonatkozó kérdések kapcsán Kujat kifejtette: miközben az orosz fegyveres erők már egy ideje lassan, de biztosan előrenyomulnak. és Pokrovszk bekerítésével „egy új csúcspontot értek el”, az ukrán emberveszteség nagyon magas, a dezertőrök száma növekszik, és lakosság támogatása egyre csökken. „A harci erők morálja is folyamatosan romlik, ami véleményem szerint riasztó a védelem szempontjából. Így csak idő kérdése, és az ukrán fegyveres erők már nem lesznek képesek összehangolt védelmet, hadműveleteket végrehajtani, hanem késleltető harcokra kényszerülnek”– fűzte hozzá.

A leszerelés lehet a kiút

A konfliktus megoldását Kujat nem a harctereken látja. Emlékeztetett: Donald Trump amerikai elnök nemrég találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és „kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína együtt fog működni a békés megoldás, a háború befejezése érdekében”.

Harald Kujat a biztató jelenségek közé sorolta, hogy „Orbán Viktor, úgy tűnik, elérte az Egyesült Államokban tett látogatása során, hogy Trump és Putyin végül mégis találkozzanak Budapesten. A találkozó időpontja még nem biztos, de hogy megvalósulhat, szerintem nagyon pozitív fejlemény”.

A NATO korábbi vezető beosztású hivatalnoka az interjúban aláhúzta a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés is, a bizalomépítő katonai intézkedések fontosságát. Ezt nevezete igazán sikeres politikának, amely évtizedeken át távol tartotta a háborút, megőrizte a békét. Ha az ellenkezőjét tesszük, mint ma, akkor természetesen növeljük annak a kockázatát, hogy valóban konfliktus alakulhat ki, és ez a kockázat jelenleg abban áll, hogy

az ukrajnai háború egy Ukrajnáért folyó háborúvá válhat, amely egész Európát magával ragadja

– mutatott rá Kujat.

Udvardy Zoltán – hirado.hu

Kiemelt képen: Harald Kujat / fotó: handelsblatt.com / AFP WOJTEK RADWANSKI