Háborús hiénáknak: Az új orosz nukleáris doktrína kulcspontjai
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció nukleáris elrettentéssel kapcsolatos állampolitikai alapelveinek módosításait.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is aláírta az új nemzeti nukleáris doktrínát, amely felvázolja azokat a forgatókönyveket, amelyek esetén Moszkva jogosult lenne bevetni nukleáris arzenálját. Íme, a frissített dokumentum legfontosabb pontjai, ahogyan azt a Kreml honlapján bemutatásra került.
- A nukleáris elrettentéssel kapcsolatos állami politika természeténél fogva védelmi jellegű, célja a nukleáris erők potenciáljának a nukleáris elrettentéshez elegendő szinten tartása, és garantálja az állam nemzeti szuverenitásának és területi integritásának védelmét, valamint a potenciális ellenfél elrettentését az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni agressziótól. Katonai konfliktus esetén ez a politika rendelkezik a katonai akciók eszkalációjának megelőzéséről és azok befejezéséről az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei számára elfogadható feltételek mellett.
- Az Orosz Föderáció a nukleáris fegyvereket az elrettentés eszközének tekinti, alkalmazásuk szélsőséges és kényszerű intézkedés, és minden szükséges erőfeszítést megtesz a nukleáris fenyegetés csökkentése és az államközi kapcsolatok súlyosbodásának megelőzése érdekében, amely katonai konfliktusokat – beleértve a nukleárisakat is – válthat ki.
- Az Orosz Föderáció biztosítja a nukleáris elrettentést a potenciális ellenféllel szemben, amely alatt minden olyan egyes államot vagy katonai koalíciót (blokkokat, szövetségeket) értünk, amely az Orosz Föderációt potenciális ellenfélnek tekinti, és nukleáris fegyverekkel és/vagy más tömegpusztító fegyverekkel vagy jelentős harci képességgel rendelkező hagyományos erőkkel rendelkezik. A nukleáris elrettentés érvényesül minden olyan állammal szemben is, amely az ellenőrzése alatt álló területet, légteret és/vagy tengeri teret, valamint erőforrásokat biztosít az Orosz Föderáció elleni agresszió előkészítéséhez és végrehajtásához.
- Egy katonai koalíció (tömb, szövetség) bármelyik államának az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni agressziója a koalíció (tömb, szövetség) egésze részéről történő agressziónak minősül.
- Bármely nem nukleáris államnak az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni, egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával végrehajtott támadása közös támadásnak minősül.
- Az Orosz Föderáció fenntartja magának a jogot, hogy atomfegyvereket alkalmazzon válaszul a nukleáris fegyverek és/vagy más tömegpusztító fegyverek saját maga és/vagy szövetségesei ellen történő alkalmazására, valamint az Orosz Föderáció és/vagy a Belarusz Köztársaság mint az uniós állam alkotóelemei ellen hagyományos fegyverekkel elkövetett támadás esetén, amennyiben az ilyen támadás kritikus fenyegetést jelent szuverenitásukra és/vagy területi integritásukra nézve.
- A nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntést az Orosz Föderáció elnöke hozza meg.