KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Győztes csapaton ne változtass!

Avagy: Üresedés a (politikai) osztályon csak kihalásos alapon

Annak idején az Orbán Viktor által is kitüntetett Vlagyimir Bukovszkij aposztrofálta úgy a nagyságos és fényességes Európai Uniót, mint méltó utódát az egykori Szovjetuniónak, sőt, egyenesen Szovjetunió 2-nek nevezte. És lám, most megképződni látszik. A közös falanszter-akolban nincs kibúvó, együtt sírunk… Mondanám, hogy együtt is nevetünk, de az ma már napnál is világosabb, hogy nem így van. Ha egyáltalán bármiféle kedvező hatás jelentkezne is, az a rafinériával, álnok és mocskos manipulációval csatlóssá tett gyarmati országok számára bizonnyal érzékelhetetlen. Ez a privilégium, a dolgok kedvező fordulata, a nem is kicsi haszon zsebre tétele, csak és kizárólag a központi, a rendszert a perifériájáról működtetni próbáló gyarmattartó tagállamok részére engedélyezett.

E működési rendszer keretei között maga a működtetés a végletekig, az utolsó zsigerekig történő szemrebbenés nélküli kiszipolyozást jelenti.

Embertelen rendszer körvonalai vannak kibontakozóban. Mindenkit bevonnak, mindenkit érintetté tesznek, akkor is, ha semmi köze sincs hozzá, akkor is, ha nem akarja. Az is még kiszolgáltatottabbá, még függőbbé válik, aki szerencséjének, az égieknek vagy a jó ég tudja minek köszönhetően, eddig még valamelyest megúszta a külföldi fizetőeszköz árfolyamingadozásait. Ne felejtsük el, ez az az árfolyamingadozás, melyről a mindenkori „magyar” miniszterelnök sűrű szabadkozásai közepette azt tudhatjuk meg, hogy nekik, mármint a választópolgárok által állítólagosan megválasztott néphatalmi tényezőnek az égadta világon semmilyen ráhatása nincsen. Ezenkívül minden másra van, gyakorlatilag az utolsó szögig le- és beszabályoznak mindent, a padlások helyett ezúttal a bankszámlákat próbálják sátáni találékonysággal kisöpörni valamennyi magyar háztartásban, és ebbéli tevékenységük közepette nagyon úgy tűnik, hogy az a bizonyos sokat emlegetett forgács hullik ám rendesen…

A kormany.hu honlapon megjelenő hírből idézünk röviden:

Az árfolyamváltozáshoz igazodnak január elsejétől az e-matrica díjak

A tervek szerint január elsejével az euró/forint árfolyam változásához igazodva átlagosan 7,5 százalékkal emelkedik az autópálya e-matricák díja. A díjstruktúra legfontosabb újdonsága, hogy a heti (10 napos) termék fenntartása mellett megszűnik a 4 napos jogosultság a D1 kategóriában. Így a személygépkocsira váltható legolcsóbb e-matrica a két hétvégét magába foglaló heti (10 napos) lesz. Az új konstrukció igazodik a környező országok, elsősorban Ausztria útdíj-rendszeréhez. A módosítások az úthálózatok üzemeltetésével, karbantartásával járó feladatok fenntartható finanszírozása érdekében szükségesek.

Az uniós szabályozás a matricák árait a közösségi valutában határozza meg, a változással ehhez igazodnak a forintban megszabott árak.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

Kicsit olyan ez, mint a baleseti adó beépülése a kötelező felelősségbiztosítás díjába. Lehet, hogy eddig nem okoztál balesetet, de eztán még okozhatsz! Na ezt fizettetik meg most veled. A kapcsolási díj tipikus esete! A telefon feltalálása óta van kapcsolás, nélküle elképzelhetetlen a beszélgetés telefonon, hogy úgy mondjam, része a szolgáltatásnak, semmilyen plusz nem jön a képbe, csak most esett le nekik a tantusz, hogy külön pénzt kérjenek érte.

A lőtéri kutyát nem érdekli, hogy mennyit és meddig szeretnél utazni a sztrádán. Fizesd meg a tíz napra szóló esetlegesség, a valószínűség, vagy a „de utazhatnál is” árát. Ez amolyan díjbeszedési fűnyíró-elv alapján kiszabott sarc, melyet jócskán megspékeltek a túlbiztosítással, elvégre a bankok soha nem járhatnak rosszul! Legalábbis ebben az országban soha!

Még a nagy Ámerikában is lehúzhatják a rolót, ha annyira elszúrtak valamit, de nem úgy itt! A bank, az szent és sérthetetlen! Azért hoztam szóba a bankokat, mert végső soron odamegy a lóvé, oda kell a pénz.

Felmerül a kérdés: Nem keresünk európai béreket, ráadásul úgy nem, hogy egyedülálló módon a magyar javadalmazások nem tartalmazzák a lakhatás költségeit sem, tehát minimum kétszeres az alulfizetettségünk(!), nem is vagyunk az eurózóna tagjai, akkó’ meg mi a rossebér is? Megint csak a közös akol, az új, elődjén sok tekintetben túl tevő Szovjetunió 2, gúzsba kötő, egyenfazonírozott, uniformizált adósrabszolga társadalmi rendszere adja meg számunkra a választ. Nincs kivétel, nincs kibúvó!

A dolog erőteljesen hajazni látszik a deviza alapúnak nevezett, úri huncutságnak kevésbé, inkább ördögi szélhámosságnak tűnő hitelezési gyakorlatra. Forintban kapod az európai mértékkel is röhejesen alacsony javadalmazásodat – a német takarítónő nagy valószínűséggel hangos kacarászások és hahotázások közepette röhög ki, hogy ennyiből egyáltalán hogyan tudsz életben maradni –, forintban fizetsz mindenhol, kivéve a gyevi bíró kezelésében működő, hosszú évtizedekre koncesszióba adott, s ezzel egyúttal kivételezetten monopol helyzetbe hozott autópályatársaságot! Itt a külföldi fizetőeszköz árfolyama az, ami számít! Miért is? Hát persze, már megint ebbe a teljességgel felesleges, szükségtelen, gúzsba kötő és – példának okáért az elmaradó vámbevételekkel – óriási károkat okozó Európai Unióba ütközünk!

Ami költségként, kiadásként, az állampolgáron történő élősködésként jelentkezik, azt érdekes módon, azonnal hozzákötik valamelyik külföldi fizetőeszközhöz, s annak az állítólagosan „magyar” kormány által semmilyen ráhatással nem bíró árfolyamváltozásaihoz. Újabban szintén természetesen, számunkra csak és kizárólag kedvezőtlenül változhat ezen árfolyam! De még az is, ami itthon történik és – akkor most már így fogalmazok – látszólag az ég adta világon semmi köze sincs a külföld pénzekhez, azzal is úgy „bankolnak”, hogy nekünk minél többe, a lehető legtöbbe kerüljön.

Egyfajta átrendeződés érzékelhető. Az uniós keresztségben legújabban csak Merkozy-ként emlegetett Merkel–Sarkozy duó centralizált pénzügyek minden áron való, tűzzel-vassal óhajtott keresztülvitelét szorgalmazza összes ráérő idejében. A mára már gyakorlatilag végleg szertefoszlott ún. nemzeti szuverenitás utolsó maradékát is fel akarják számolni, hogy aztán már semmi se állhassa útját az Európai Egyesült Államoknak.

Ez is érdekelheti:  Több mint érdekes a helyzet: miközben mi megnyitunk egy sosemvolt ukrán iskolát, ők bezárják az őshonos magyarok iskoláit, betiltják a magyar nyelvet

Miközben Magyarországon a magát nemzeti ügyek kormányának nevező hatalmi berendezkedés a jómódú hitelesek számára kétségkívül hasznos végtörlesztés intézményével egyúttal le is tesztelte, hányan vannak még olyanok, akiknél akad némi apró a dunnacihában, aközben kenyéradó gazdáik a közös költségvetés rémképét meglebegtetve azokat is a szétesőfélben lévő, „közös lónak turós a háta”, semmire se jó euróhoz, és annak árfolyamingadozásaihoz kötnék, akiknek látszólag semmi közük sincs hozzá. Akik kilógnak a fogyasztók rendezett szövetéből, mert a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem adósodtak el, vettek fel hiteleket. Azoknak is bűnhődniük, akarom mondani, fizetniük kell! A többiek fizetésképtelenségét is!

Ilyenkor értjük csak meg igazán, miért tartózkodnak közéletünk egén mintegy az állócsillagokat is megszégyenítő tartóssággal hosszú-hosszú évtizedeken át olyan többször is levitézlett, megbukott és láthatóan hozzá nem értő emberek, akiket szinte az egész ország egy emberként kíván a történelem szemétdombjára. Az Index írásából idézünk:

Lesz-e kétharmados Occupy Párt?

Két út van, a fegyveres forradalom és a játékszabályok betartása. A Szolidaritás úgy tűnik, hogy döntött. Tamás Gáspár Miklós szerint lehet még életet lehelni a kiégett parlamenti keretekbe. Csak nehogy megjelenjen egy szocialista politikus a mozgalomban.

Tamás Gáspár Miklósra jó idők járnak mostanában. Miután régóta a fennálló rendszer megdöntéséről értekezik újságcikkekben és tanulmányokban, az utóbbi időben személyesen is találkozott az Occupy Wall Street mozgalom tagjaival egy amerikai előadóútján, és beszélt tüntetőkkel Londonban, Belgrádban és Bukarestben is. Ahogy ő mondja, az ellenzék az egész világon jól áll most, és lehet, hogy kicsit naivak, de inkább azok legyenek, mint cinikusak.

Közben itthon is figyelheti a parlamenten kívüli ellenzék mozgolódását – már-már úgy tűnik, minden álma megvalósul. Igaz, közben arról is beszélt, minden hónapban félve várja a gázszámlát.

(…)

Ha olyan erősek a baloldali mozgalmak, miért dominál továbbra is a jobboldal Európában? – kérdezték TGM-től. Szerinte ez azért lehetséges, mert a rendszer kritikusai a korrupt, lejáratódott szociáldemokratákat ugyanúgy gyűlölik, mint a jobboldalt. Az Occupy mozgalomnak szerinte egyelőre nincs politikai képviselete.

(…)

Amúgy is van ok azért a rosszkedvre is, ez TGM szerint nem is kérdés, tömeges elbocsátások, az IMF által diktált brutális megszorítás és nehéz időszak jön. Nem értett egyet azokkal, akik örültek a kormány kudarcának: ő ugyan nem kíván sikereket Orbán Viktornak, de az IMF visszatérése az országnak sem jó. Ezért nem ért egyet azokkal sem, akik civil megfigyelőt küldenének a tárgyalásokra, mert szerinte a civileknek nem lenne szabad legitimiálni ezt.

Forrás: Index

Mintha csak valamiféle láthatatlan kesztyűs kéz tologatná ide-oda a figurákat a politikai sakktáblán. Kuncze a médiában tengeti tovább szürke munkás hétköznapjait. TGM-et időről-időre újra a reflektorok és a kamrák kereszttüzében találjuk, ebbéli tevékenységében csak az államalkotó kisebbség kezébe kerülő szamurájkardok okoznak pillanatnyi zavart.

Miért nem tűnnek el? Miért nem tűnhetnek el? Pont ők, akikről ma már mindenki tudja, hova gazsuláltak, hova voltak (és kétségkívül vannak ma is!) bekötve, és kinek az érdekei szerint cselekedtek. Sponsored by Mark Palmer from USA.

Miért nem jönnek, miért nem jöhetnek újak?

Mikor lesz már vége annak, hogy döntéshozó pozíciókba csak olyanok kerülhetnek, akik foghatók, zsarolhatók? És mikor kerülnek végre olyanok döntéshozói helyzetbe, akik aztán olyanokat neveznek ki döntéshozóknak, akik már nem azért kerülnek oda, mert a félelem által irányíthatók, hanem azért, mert ténylegesen a Hazáért, a népért, a Nemzetért akarnak és tudnak is cselekedni?

Ha TGM maga mondja ki, hogy utálják őket, mint a kukoricagölődint, akkor mi a rossebér nem takarodnak el végre a politikai életből, s úgy szintén a közéletből? Meddig rontják, meddig mételyezik még itt a levegőt hihetetlen károkozásukkal?

Nos, addig egészen biztosan, amíg kis hazánk a világ feletti hatalmat gyakorló láthatatlan, gondosan a háttérben maradó think-tank-ek szellemi műhelyei által kiizzadt és hatalmas erőfeszítések árán életben tartott Európai Unió tagja.

De addig is, amíg tovább folytatódik ez a hazánkra jellemző sajátos financiális „kétlakiság”. Nem vagyunk bent az eurozónában, nem euróval fizetünk, de a pénzügytechnika minden más vonatkozásában hozzákötnek bennünket ehhez a rendszerhez. Az előnyeit nem élvezzük, csak a hátrányaiból részesülünk. A szuper extra profitokat biztosító kamatszivattyúk zavartalan működtetésének ez elengedhetetlen feltétele. Ehhez kellenek a szolgalelkűségben nagy gyakorlatra szert tett, a nagyhatalmak feltétlen kiszolgálásában már jól bejáratott elvtársak, legyenek bármilyen színezetűek is.

Győztes csapaton ne változtass! Unijó az unijó! (Gondoljunk a becsületes színvak esetére! – copyright by Szántai Lajos)

Nem csak én vagyok ezen a véleményen. S hogy mennyire így van ez?! Emlékeznek még Vaclav Klausra? Annak idején ő fogadta a Bandita Kohnnal felszerelkezett európai küldöttséget, ebből a beszélgetésből is idézünk egy rövid kis részletet.

Hans-Gert Pöttering (EP-elnök): Végezetül szeretnék még valamit mondani hogy jó szájízzel hagyjuk el ezt a termet. Az, hogy ön a Szovjetunióval hasonlított össze minket, több mint elfogadhatatlan… A mi célunk a szabadság és a demokrácia, az európai megbékélés…

Klaus: Nem hasonlítottam önöket a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió nevét ki sem ejtettem a számon. Azt mondtam, hogy ilyen légkörben és ilyen stílusban, mint amilyent ma átéltem, 19 éve nem volt részem a Cseh Köztársaságban. Köszönöm önöknek a lehetőséget, hogy találkozhattam önökkel mint az Európai Parlament képviselőivel. Ez az eszmecsere más jellegű volt, mint amilyeneket az EU-tagállamok elnökeivel és kormányfőivel volt szerencsém folytatni.

A totalitárius rendszerekre jellemző a diktatúra, már pedig itten diktálnak ezerrel. Ráadásul, hogy tetézzük a bajt, mindezt demokratikusnak látszó csomagolásban teszik! E szemléletmód jegyében érthető meg csak igazán, miért e kétségbeesett erőfeszítés a mesterségesen létrehozott, igazából nem az európaiak, hanem valaki egészen mások érdekeit képviselő konglomerátum, s fizetőeszközének egybentartására.

Ez is érdekelheti:  Nógrádi György: Németország számára alapvető fontosságú, hogy rendezhesse kapcsolatait Oroszországgal

Most is, mint a pénzügyi válság kirobbantásakor, oly sokszor tettenérhető az eleve eldöntött, megtervezett és gondosan kivitelezett kényszerpályára lökés jelenségrendszere. A kitekinto.hu weboldalán 2008-ban megjelent írásból idézünk:

Deutsche Mark, te csodás!

Alig több mint hat évvel a közös európai valuta bevezetése után elégedetlen a németek többsége, és régi pénzük, a jó öreg német márka (Deutsche Mark) visszaállítását támogatnák – derült ki egy felmérésből, melyet a Német Bankok Szövetsége készített az elmúlt hónapban.

A Deutsche Welle hírportál felmérése szerint sok német számára a régi márka a világháború utáni gazdasági csoda megtestesítője volt, míg az euró csak az árak emelkedéséhez vezetett. 10 évvel ezelőtt, 1998 májusában ültek össze az Európai Közösség akkori vezetői, hogy eldöntsék, mely országok vezessék be először a közös valutát. Németország egyértelmű befutónak számított, alig 6 évvel az európai érmék bevezetése után a megkérdezettek közel fele azonban úgy nyilatkozott, hogy a mai napig nem szokott hozzá az új pénzeszközhöz, sőt harmaduk, akár a márka visszaállítását is támogatná (34 százalék). A felmérésben szereplők több mint fele az elmúlt évek áremelkedéseiért egyértelműen az eurót hibáztatta. A Német Bankszövetség képviselője, Manfred Weber azonban határozottan cáfolta a téves megítéléseket:

„Az elmúlt évek áremelkedéseinek semmi köze az euró bevezetéséhez. Az élelmiszer és az energia megdrágulása miatt történt jelentős növekedés a fogyasztói árakban.” Hozzátette: „az euró segített a német gazdaság stabilizálásában és a magas életszínvonal biztosításában.”

Sokak számára azonban továbbra is a márka számít a „stabil valuták” legszebb képviselőjének. Egyesek a mai napig próbálkoznak euró márkára való beváltásával egyes bankokban. Magas infláció idején pedig továbbra is a német márka stabilitása és megbízhatósága jut eszébe az emberek jelentős hányadának. Nem is csoda, hiszen az idősebb korosztály a márkával együtt nőtt fel, mely meghatározta számukra, mi számít drágának és mi megfizethetőnek. A Frankfurti Egyetem egyik pszichológusa szerint csak az 1990 után születettek lehetnek az elsők, akiknek nem jut eszükbe az euró márkára való beváltása.

Így hát marad a számolgatás… A németek többsége ugyanis továbbra is átszámolja régi valutája árfolyamára a mai euróban meghatározott árakat. Ez azonban nagy hiba és alapvetően téves, hiszen 2001 óta, forgalomból való kivonása után nem változ(hat)ott a márka árfolyama. A mai termékek jelentős része pedig akkor is drágább lenne, ha nem euróban, hanem a hőn áhított Deutsche Mark-ban kellene fizetni az európai viszonylatban is magasnak számító német számlákat.

Forrás: Szabó Erika Márta – kitekinto.hu

Tudják mi az érdekes ebben a cikkben? Megint az derül ki, hogy a bankáron kívül mindenki más hülye! Hogyan lehetséges az, hogy az emberek ilyen nagy számban ellentétes álláspontra helyezkednek a szakértő bankárral, érzik, hogy a dolgok rossz irányba mennek, ő meg nem? Talán azért, mert a német márka egy jól működő pénz volt, az euró meg nem. Számolni mindenki tud, ezt mutatja az is, hogy még ennyi év elteltével is márkában gondolkodnak, átszámolják az euró összeget arra. Talán azért is, mert azt sajátjuknak, németnek érezték, a közös fizetőeszközt pedig nem. Ezért nagyon veszélyes, ha felelőtlenül játszadoznak nemzeti érzelmekkel, nemzeti szuverenitással! Ez aztán az igazi kemény dió, ehhez kell csak igazán az elvtelen, a végtelenségig szolgalelkű és a haszonért mindenre képes komprádor „elit”gárda. (Mint nálunk is érzékelhető – szerk. megj.)

De ha azt hisszük, hogy ezt már nem lehet felül (vagy alul?) múlni, akkor nagyon tévedünk! Mivel az emberek többsége tudatlan, járatlan a pénzügyi rendszerek működését illetően, a szakmaiságot manapság tévesen a megkérdőjelezhetetlen igazsággal azonosítva, s ebbe becsomagolva aztán mindent el lehet adni nekik, minden el lehet hitetni velük! Az eleve elrendeltetett, ennek mán pedig így kell lennie rémképével fenyegetőzve. És milyen érdekes, ami az egyik irányban zökkenőmentesen működött, az a másik irányba nem megy, visszacsinálhatatlan, globális méretű pusztulás és összeomlás követné! Rögtön látni fogják, az ember nem is érti, egyáltalán hogyan működhetett a világ az euró előtt, az euró nélkül. A Népszava internetes oldaláról idézünk egy 2011. augusztus 11. keltezésű hírt:

Euró helyett nem jó a márka

A német sajtó szerint az öngyilkosságba menekülést jelentené a halálfélelem elől az egykori német márka visszaállítása a nehézségekkel küszködő euró helyett. Mások megint azt állítják, a hőn szeretett DM visszatérése nem a szörnyűség vége, hanem maga lenne a vég nélküli szörnyűség.

Az írások az országban egyre gyakrabban felmerülő elképzelést bírálják, amelyek szerint talán itt van az ideje megszabadulni a nem szeretett eurótól és visszatérni a jól bevált „démárkhoz”

Az N-tv német hírtelevízió internt kiadásában megjelent írásában Jan Gänger elismeri ugyan, hogy az euró Németországban „finoman szólva” nem tartozik a kedvencek közé, de….mindenki figyelmébe ajánlja: az infláció ma töredéke annak, amekkora az DM időkben volt, az euró a német gazdaság motorja és az euróövezet a világ leggazdagabb gazdasági térsége, mégpedig a Német Szövetségi Köztársaság dominanciájával. Jänger szerint már a márka bevezetésének előkészítő szakaszában totális gazdasági káoszt törne ki. Egy ilyen lépés hatásához képest a Lehman Brothers amerikai bank 2008-as összeomlása egy vásári lufi kidurranásával egyenlő.

Az eurózóna olyan országaiban, mint például Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország tömegek ostromolnák a bankjaikat a megtakarított pénzükért, amit egyelőre nehéz kitalálni, milyen árfolyamon és mire váltanának. A tőzsdék, a bankok az államkötvénypiacok egyszerűen tönkremennének. A csődbe menő bankok között előkelő helyen állnának a nagy német pénzintézetek.

Az új német valuta a pénzcsere után rendkívüli módon túlértékelt lenne, ami hatalmas csapást jelentene az exportból élő német gazdaság számára, miközben a dél-európai országokban szociális zavargásokba törnének ki. Felmérhetetlen következmények, amelyek elrendezése elképzelhetetlen pénzbe kerülne.

Ennek van alternatívája állítja Gänger: el kell érni, hogy a közös valuta, az euró működőképes legyen. Ez is sok pénzbe kerül, könnyek és jajgatás fog társulni hozzá, de mégis nagyobb elégedettséggel töltheti el a németeknek, mint egy „démárkkal” a kézben álldogálni Európa füstölgő romjai fölött.

Forrás: Népszava-információ

És tényleg nem érted, hogy az euró előtt, hogy a rossebbe működött – nem is akárhogy – a világ a „démárkkal”?

Ez is érdekelheti:  Zelenszkij elmondta, hogy miért bukott meg Kuleba

Beindult a megmondó véleményhatalom mindent elsöprő riogatása. Még csak bele se gondolj abba, hogy esetleg más megoldás is lehet! Ez az egy út van, ezen – történjék bármi – kerül, amibe kerül, de végig kell menni! Bele se gondolj abba, hogy esetleg B-terv is lehetne! Nincs semmiféle B-terv! És nem is lehet!

Győztes csapaton ne változtass! Néha rendezd át kissé az erőviszonyokat, engedd ki a gőzt, de a szelepet is a te embered kezelje, s akkor nem lesz baj!

„Szombaton este buli lesz,
ha eső nem lesz!
Ha lesz, nem lesz!”

Eddig a klasszikus. Kicsit ilyen mai világunk is.

Hamarosan jólét lesz, ha válság nem lesz. Ha lesz, nem lesz!

A gond csak az, hogy sem a szombat nem biztos, sem az, hogy lesz, sem az, hogy nem.

Jó Ha Figyelünk!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

www.johafigyelunk.hu

(Nemzeti InternetFigyelő)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Győztes csapaton ne változtass!

  1. „Beindult a megmondó véleményhatalom mindent elsöprő riogatása. Még csak bele se gondolj abba, hogy esetleg más megoldás is lehet! Ez az egy út van, ezen – történjék bármi – kerül, amibe kerül, de végig kell menni! Bele se gondolj abba, hogy esetleg B-terv is lehetne! Nincs semmiféle B-terv! És nem is lehet!”
    Miert nem lehet maskent?
    Mert jelenleg a „kivalasztottak”, avagy ” a maskepp gondolkozok”
    gondolatai szerint megy a „szeker”.De maholnap az a szeker borul.Oszinten remelem,nekunk sikerul leugralni a borulo szekerrol.Vezetoink ,”kivalasztottjaink”, „maskent gondolkodoink” meg maradjanak csak a szekeren es boruljanak-szekerrel egyutt.
    Talaltam egy kepet az egyik ilyen „maskepp gondolkozorol”.Nekem tetszik,jol nez ki.
    Az ‘Angolszász misszió’ és más disszonanciák ITT talaltam,szupi..
    http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=1
    Vajon a kepen lathato urnak,aranyszive van?
    Akarom mondani:Meg a szive is aranybol van?
    NAHAT,micsoda ERTEK !

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük