FT: Az EU nem akarja növelni Ukrajna katonai támogatásának mértékét
Az EU-tagállamok nem akarják növelni az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt – nyilatkozta állítólag a Financial Timesnak a blokk egyik magas rangú tisztviselője.
A brit lap európai szerkesztője, Ben Hall egy hétfőn megjelent véleménycikkében „szerencsejátéknak” minősítette az oroszországi Kurszki területre való folyamatos ukrán betörést, amelyet az a félelem váltott ki, hogy Donald Trumpot novemberben amerikai elnökké választják, ami Kijev számára kedvezőtlen helyzetet teremtő rendezést kényszeríthet ki.
Az ukrán kormány azért vállalja a kockázatot, mert a nyugati támogatás jelenlegi szintjét és a már rendelkezésre álló erőforrásokat tekintve nincs lehetősége a katonai győzelemre
– jegyezte meg Hall.
Van egy „felismerés”, miszerint a nyugat-európai államoknak több fegyvert kellene küldeniük Ukrajnának, de „nincs érdemi vita a lehetséges opciókról”
– mondta a lapnak egy magas rangú európai tisztviselő.
Hall megjegyzi, hogy Kijev céljai a kurszki offenzívával túlnyomórészt politikaiak: megmutatni a nyugati támogatóknak, hogy nem hajlik a megadás irányába, növelni a morált az országban, és megpróbál minél több területet elfoglalni a béketárgyalások során történő esetleges csere érdekében.
Figyelembe véve egy esetleges amerikai Trump-elnökség lehetőségét, Hall rámutat, hogy a földterületek elcserélése „olyan üzlet, amely mögé egy ingatlanfejlesztőből lett elnök is beállhat”. Trump kijelentette, hogy megválasztása esetén 24 órán belül véget tudna vetni az ellenségeskedéseknek.
Nyugati tisztviselők azt állították, hogy Kijev nem tájékoztatta őket a Kurszki területre való behatolása előtt, bár a támadást a Nyugat azóta széles körben ünnepelte. Josep Borrell uniós külügyi vezető kedden az X-en (korábban Twitter) azt hangoztatta, hogy Oroszországot „most arra kényszerítik, hogy vonuljon vissza [orosz] területen belül”.
A Donbassz térségében lévő ukrán védelmi állásokra nehezedő nyomást a jelek szerint nem befolyásolta a behatolás, naponta érkeznek jelentések az oroszok előrehaladásáról. Eközben Kijevnek ez a lépése a hírek szerint a legtapasztaltabb katonái egy részének életébe és értékes, nyugati adományokból származó fegyvereibe került.
Kedden az orosz védelmi minisztérium több mint 2000 áldozatra, 35 harckocsira és számos más nehézfegyverre becsülte az ukrán veszteségeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban felajánlotta, hogy tűzszünetet rendel el, ha Kijev cserébe lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről és kivonja csapatait a Moszkva által követelt területekről. A héten azonban a Kurszki területen az orosz civilek ellen elkövetett ukrán támadások miatt, már kizárta a béketárgyalásokat.