Franciaországban az államhatalomig épült be a Muszlim Testvériség
Május óta másodszor vitatták meg hétfőn a szélsőséges iszlamista szervezet, a Muszlim Testvériség beszivárgásának jelenségét és veszélyét Emmanuel Macron és a kormánytagok a köztársasági elnöki hivatalban, másfél hónappal azután, hogy a kormányt „új javaslatok” kidolgozására kérte a mozgalmáról szóló jelentésben ismertetett „súlyos tények” fényében.
A francia belügyminisztérium által előterjesztett javaslatok nem felelnek meg a Muszlim Testvériségről szóló jelentésben ismertetett tények súlyosságának – ezzel indokolta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, hogy újabb tanácskozást hívott össze hétfőn az Élysée-palotában. Az elnök májusban bosszúságát fejezte ki amiatt, hogy az általa megrendelt jelentés tartalma már a találkozó előtt kiszivárgott a sajtóban. Ezúttal
teljes hallgatás kísérte a hétfői tanácskozást
– legalábbis a délutáni órákig.
Fátylat az ötévesekre!
Franciaországban „azonosított” beszivárgási jelenségek figyelhetők meg „bizonyos szférákban” – erősítette meg Macron még a májusi, első védelmi tanácskozást követően. Sajtóinformációk szerint mind a regionális hivatalokba, mind az államhatalom rendszereibe megindult a világszerte aktív, egyiptomi központú, szélsőséges szervezet beáramlása.
Az 1928-ban Iszmailiában, Kairó egyik külvárosában létrejött Muszlim Testvériséghez Franciaországban immár jelentős intézményhálózat kapcsolódik – figyelmeztet a májusban kiszivárgott jelentés. Összesen 139, a franciaországi muszlimokhoz kötődő imahely tartozik a szélsőséges iszlamista szervezet közvetlen irányítása alá. Ám ez csak a jéghegy csúcsa: a hálózatszerűen működő, a mozgalomhoz közel álló mecsetek teljes látogatottsága péntekenként (a muszlim világban ez a vasárnapnak felel meg – a szerk.)
átlagosan 91 ezer hívőt tesz ki Franciaországban.
A jelentés szerint 21 tanintézményt azonosítottak közvetlenül a „Testvériség” mozgalmához kapcsolódóként, amelyek összesen 4200 diákot fogadnak az idei tanévben. A „Testvérek” rendkívüli hatást gyakorolnak a franciaországi muszlim családokra, megkövetelve például, hogy már az 5-6 esztendős kislányokat is fátyolozzák le.
Aki nincs velünk, az iszlamofób
A francia baloldal által elvakultan támogatott iszlamisták egyik kommunikációs trükkje az úgynevezett „iszlamofóbia” hangoztatása: a hátérben többek között a szalafista Muszlim Testvériség által finanszírozott tevékenység ellenzőire azonnal rásütik az „idegengyűlölő” bélyeget, és azt sulykolják, hogy csupán valamiféle jámbor vallásosságot terjesztenek, s aki ezt ellenzi, az rasszista és xenofób.
Bruno Retailleau belügyminiszter – akit azóta a baloldal felé kacsingató, mérsékelt jobbközép Köztársaságiak párt elnökévé választottak – kijelentette: foglalkozni akar az iszlamista ökoszisztémákkal. A politikus többek között egy olyan „közigazgatási ügyészség” létrehozásában gondolkodik, amely például képes lehet feloszlatások elrendelésére.
Megosztott francia pártok
Ezeket az „adminisztratív intézkedéseket” a Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen egyenesen elutasította, és
felszólított a „totalitárius ideológia felkutatására, elítélésére, elfojtására, finanszírozásának csökkentésére
és a kiadványok betiltására”.
A legutóbbi választások után a kormányalakítás igényével fellépő francia szélsőbaloldali párt, az Engedetlen Franciaország (LFI) országos koordinátora, Manuel Bompard, a TF1 televízióban viszont ismét elítélte a „franciaországi muszlimokra mutogatás” szándékát.
hirado.hu
Kiemelt kép: A „Testvérek” igazi arca, a Mohamed Murszi megbuktatott egyiptomi elnököt támogató Muszlim Testvériség egyik híve fegyverrel a kezében a Sínai-félsziget északi részén lévő el-Arisban 2013. augusztus 17-én. Újabban Európában virulens az Egyiptomból kiszorított szélsőséges szervezet (Fotó: MTI/EPA/Haled Dankil)