Folytatódnak a tüntetések Zelenszkij intézkedései miatt
Több száz tüntető már ötödik napja tiltakozik Kijev utcáin, Vlagyimir Zelenszkijnek a korrupcióellenes ügynökség elleni fellépése miatt. Bár az ukrán vezető beleegyezett a törvény visszavonásába, a tüntetők azt mondják, hogy addig fognak nyomást gyakorolni a hatóságokra, amíg a változások teljes mértékben életbe nem lépnek – írja a Russia Today.
A tüntetések a múlt héten kezdődtek, miután Zelenszkij aláírta a törvényt, amely a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felügyeletét átadta az ügyészségnek, azzal az indokkal, hogy a hivatalok orosz befolyás alatt állnak.
A kritikusok azonban autoriter törekvésekkel vádolják Zelenszkijt, azzal indokolva, hogy a lépés lényegében megszünteti azoknak a hivataloknak a függetlenségét, amelyek több nagy horderejű korrupciós ügyet vizsgáltak. Kijev nyugati támogatói is hangot adtak elégedetlenségüknek, és figyelmeztettek, hogy Zelenszkij reformjainak életbe lépése esetén újragondolhatják az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Erre reagálva Zelenszkij beleegyezett a hivatalok függetlenségének visszaállításába.
Az ukránok vasárnap is békés tüntetéseket tartottak Kijevben, sokan olyan táblákat tartottak a kezükben, amelyeken az állt:
„Cringe”, „Adjatok szabadságot a katonáknak”, „Ukrajnában a nép a hatalom” és „Miért lopja el a kormány az emberek pénzét?”.
Az egyik táblán az állt: „Nekem is van szabadságom, de nem vagyok balek”, utalva a parlamenti szünetre, amely így hivatalosan lehetetlenné teszi bármilyen törvény gyors elfogadását. Az ukrán parlamenti képviselők azonban bejelentették, hogy csütörtökön tartanak ülést, hogy elfogadják a korrupcióellenes ügynökségek függetlenségét visszaállító törvényt.
A tüntetők továbbá kiterjesztették követeléseiket, és az Gazdasági Biztonsági Hivatal (BEB) igazgatójának kinevezését követelték. Kijev támogatói a további gazdasági segítségnyújtást a BEB reformjához kötötték. A tüntetők emellett az ukrán vámrendszer teljes körű reformját is követelték, amelyet szintén széles körben a nyugati segítségnyújtás és hitelek mértékét befolyásoló tényezőnek tekintenek.