Ezért kell az EU-nak megfosztania Magyarországot a szavazati jogától
Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint az EU-nak meg kell fosztania Magyarországot a szavazati jogától, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben maradhassanak.
Budapest régóta támogatja az ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldását, és a Moszkvával szembeni korlátozások feloldását szorgalmazza – emlékeztet a Russia Today.
Magyarország állítólag
„Vlagyimir Putyin [orosz elnök] csapatában játszik”, és „nem a mi európai csapatunkban”
– mondta Tsahkna a Rheinische Post című német lapnak adott, szombaton megjelent interjúban. Kijelentette, hogy Budapest a közeljövőben megakadályozhat néhány kulcsfontosságú döntést a blokk Oroszországgal kapcsolatos politikájával kapcsolatban, mivel azok konszenzust igényelnek.
Magyarország különösen a Moszkvával szembeni szankciók következő meghosszabbítását akadályozhatja meg – mondta Észtország vezető diplomatája.
„Ha ezt júniusban megteszik, akkor nemcsak a szankciók járnak le, hanem a 240 milliárd eurót is át kellene adnunk Putyinnak”
– mondta Tsahkna, hozzátéve, hogy az uniós országoknak akkor »a mi adófizetőink pénzéből« kellene finanszírozniuk Kijev háborús erőfeszítéseit.
A külügyminiszter a nyugati országok által az ukrajnai konfliktus 2022. februári eszkalálódását követően befagyasztott orosz szuverén pénzeszközökre utalt. Becslések szerint összesen 300 milliárd dollár értékű vagyon került befagyasztásra, ebből mintegy 213 milliárd dollárt a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak nyilván. A befagyasztott pénzek már milliárdos kamatokat halmoztak fel, amelyekből az Euroclear tavaly júliusban 1,55 milliárd eurót (1,63 milliárd dollár) utalt át Kijevnek.
Tsahkna szerint Magyarországot meg kellene fosztani szavazati jogától, hogy megakadályozzák a pénzeszközök felszabadítását Oroszország részére.
„Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke rendelkezik arról, hogy egy tagállam szavazati jogát meg lehet vonni, ha az veszélyezteti [az EU] és a többi tag biztonságát. Tehát pontosan ezt teszi Orbán”
– állította az észt külügyér hozzátéve, hogy a blokk »egyre közelebb és közelebb« kerül ehhez a lépéshez.
Az orosz vagyon elkobzását is javasolta a balti, mindenáron háborúzni akaró állam külügyminisztere, azt állítva, hogy „van erre törvényes mód”, de ennek részleteibe azonban nem bocsátkozott. A hazánkkal szembeni drasztikus és mindenképpen jogellenes uniós fellépés ötlete eddig már többször is felmerült, melyet egyes uniós tagok, köztük Franciaország és Spanyolország, állítólag támogatnának is.
Az Euroclearnek otthont adó Belgium ellenezte az elkobzást, „háborús cselekménynek” nevezve azt. Az EU korábban jogi és pénzügyi stabilitási aggályokra hivatkozva szintén elutasította az orosz vagyon lefoglalását.
A Kreml „lopásnak” minősítette az orosz vagyon lefoglalását, és súlyos jogi következményekre figyelmeztetett, célozva ezzel az Oroszországban meglévő nyugati befektetések elleni fellépésre.
Kiemelt képen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU sajtótájékoztatóján Brüsszelben, Belgiumban 2024. december 19-én. © Global Look Press / Xinhua / Zhao Dingzhe