Ezért fontos hazánk számára Trump és Putyin mai megbeszélése
Donald Trump és Vlagyimir Putyin keddi telefonbeszélgetése sorsdöntő lehet Magyarország számára is és közel sem csupán az ukrajnai háború jövője szempontjából – emeli ki az esemény fontosságát a Mandiner.
Az USA optimista, a Kreml visszafogott, Kijev garanciákról beszél
Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás számos elemében már sikerült megegyeznie orosz kollégájával, noha a Fehér Ház optimizmusa ellenére a Kreml eddig visszafogottabb kijelentéseket tett. Dmitrij Peszkov szóvivő például egy ízben úgy fogalmazott: „nem mennek az események elébe”.
A világ figyelme azonban tagadhatatlanul a megbeszélésre szegeződik, amely nemcsak a háború végét, de újabb feszültségek kirobbanását is elhozhatja.
A béketárgyalások árnyékában Oroszország ugyanis bejelentette, hogy erői előrenyomultak Dél-Ukrajnában, áttörve az ukrán védelmi vonalat Zaporizzsja közelében.
Ez pedig már csak azért is jelentős fejlemény, mert a frontvonalon zajló események komolyan befolyásolhatják a tárgyalásokat, hiszen Putyin számára kulcsfontosságú, hogy a tűzszünet ne Ukrajna katonai előnyét szolgálja.
Ennek tudható be az is, hogy az orosz elnök több garanciát is követelt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna ne használhassa fel a harcok szüneteltetését erőinek átcsoportosítására. De emlékezetes:
Putyin főbb követelései között szerepel Ukrajna NATO-csatlakozásának végleges elutasítása, a Moszkva elleni nemzetközi szankciók feloldása és az Oroszország által annektált területek hivatalos elismerése is.
Oroszország álláspontja szerint ezek a kérdések „a konfliktus gyökerei”, amelyek rendezése nélkül tartós béke nem képzelhető el. Ezzel szemben Ukrajna továbbra is ragaszkodik területi integritásához, és nem hajlandó elismerni a megszállt területek elvesztését.
Ukrajna elfogadta az amerikai fegyverszüneti javaslatot
Ukrajna már korábban elfogadta az Egyesült Államok által javasolt 30 napos fegyverszüneti tervét, amely magában foglalná a harci cselekmények teljes leállítását. Kijev azonban biztonsági garanciákat vár, hogy Oroszország a tűzszünetet ne újabb támadások előkészítésére használja fel.
Zelenszkij szerint Putyin időhúzásra játszik, és minden egyes elhúzott nap újabb emberéleteket követel a fronton.
Ukrajna számára különösen fontos a fogolycsere és a háború során Oroszországba hurcolt gyermekek visszatérése.
Trump a beszélgetés kapcsán utalt arra, hogy területi kérdésekről és az ukrán energetikai infrastruktúráról is szó eshet. Az amerikai elnök szerint már folynak tárgyalások az „eszközök megosztásáról”, ami arra utalhat, hogy egy esetleges megállapodás az elfoglalt területek és stratégiai létesítmények státuszának rendezésére is kiterjedhet.
Donald Trump amerikai elnök sajtóhírek szerint azt is mérlegeli, hogy elismerje a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó, ám 2014 óta Oroszország által megszállt Krím-félszigetet Oroszország részeként.
A kérdés az, hogy Ukrajna és Oroszország hajlandó-e engedményeket tenni egy hosszabb távú békerendezés érdekében, vagy a tárgyalások végül újabb diplomáciai zsákutcába futnak.
Milyen szempontból érinti mindez a hazánkat?
- Geopolitikai helyzet és biztonságpolitika
Ha a tárgyalások eredményeként Oroszország és Ukrajna között tartós tűzszünet vagy akár békemegállapodás jön létre, az csökkentheti a térség instabilitását, ami Magyarország biztonsági helyzetére is kedvezően hathat.
- Gazdasági és energetikai következmények
Ha a béketárgyalások során az Oroszország elleni szankciók részleges feloldása is szóba kerül, az jelentős hatással lehet az európai energiapiacra.
Magyarország hosszú távon profitálhat abból, ha stabilabb és olcsóbb orosz energiaforrásokhoz juthat,
noha közben ellentétbe kerülhet az EU szankciós politikájával, ami újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel.
-
Magyarország külpolitikai mozgástere
A telefonhívás és a későbbi diplomáciai fejlemények meghatározhatják az Egyesült Államok és Oroszország viszonyát, ami közvetetten befolyásolja Magyarország lehetőségeit is.
Ha a nyugati és a keleti hatalmak között enyhül a feszültség, Budapestnek nagyobb mozgástere lehet kiegyensúlyozottabb külpolitikát folytatni,
míg egy elhúzódó konfliktus tovább növelheti a nyomást a magyar diplomácián, hogy egyértelműbben állást foglaljon a felek között.
Egy dologról azonban nem tesz említést a Mandiner ebben az anyagában, mégpedig Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság helyzetéről, illetve Ukrajna kisebbségekkel szemben jelenleg is folytatott elnyomó, sőt népirtó politikájáról. Leginkább annak fényében, hogy az ukrán külügyminiszter a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség ügyét egy mesterséges problémának minősítette. Erről számolt be közösségi oldalán megosztott videójában Szijjártó Péter külügyminiszter.
Egy dologgal tisztában kell lennünk – ami kiérződött a külügyminiszterünk értékeléséből is -, addig, amíg ez a banderista hatalom uralkodik az ukránokon és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeken, addig béke nem lesz.
Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet a háttérhatalom arra használ ki, hogy minél kedvezőbb lehetőséget találjon magának Oroszország szétcibálásához és az orosz erőforrások megszerzéséhez. Ez majdnem sikerült is nekik a részeges Jelcin idején a kilencvenes években, azonban az alkoholista egyszercsak kijózanodott és rájött, hogy kifosztják hazáját. Valóban a végóráiban adta át hatalmát az energikus és kiváló KGB kiképzést kapott Vlagyimir Putyinnak. Ennek köszönheti Oroszország, hogy talpon maradt, megerősödött és visszakapaszkodott a szuperállamok szintére gazdaságilag és katonailag egyaránt.
Kiemelt kép: Archív / Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozója Hamburgban, 2017. július 7-én. Fotó: Stephen Crowley/The New York Times
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
