Ezermilliárdos kárt okoztak Simorék?
JOGOTOK VAN FELHÁBORODNI, JOGOTOK VAN AZ IGAZSÁGHOZ !
Már bocsánat, de az IMF sem a deviza alapú hitelszerződéseink tartalma vagy jogi értelmezése miatt találkozott velünk,… az elkövetett és általunk feltárt súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal járó jegybanki tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatásunkkal keltettük fel az érdeklődésüket !
Többpárti konszenzus történhetett ? …. mert érdekes vagy inkább aggályos módon SENKI – a Bankcsapda csoporton kívül egy párt sem – NEM foglalkozott a 2008-as hitelmegállapodásban foglalt konkrét gazdasági kritériumok megvalósulásával, melyek a folyósítás feltételei voltak (devizakitettség, jelzálog hitelezésre vonatkozó részek) !…
Egy 6000 milliárd forint nagyságrendű ügyben a civil lakosságnak kell „észrevételezni” annak CSALÁRD és nemzetellenességét ?
Bűnért bűnhődniük kell…..
Falus Zsolt
Ezermilliárdos kárt okoztak Simorék?
Csökkenthető hazánk pénzügyi függősége
Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász.
Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A professzor szerint – a jelenlegi és közelmúltbéli kamatcsökkentések mellett – pozitív változást hozhat az is, ha a jegybank új vezetése mozgósítja az MNB devizatartalékainak felhasználható részét, és abból támogatásokat nyújt a magyar vállalkozásoknak. Lentner Csaba úgy látja, ha a kormánynak nem sikerül alapvető változásokat elérnie a monetáris politikában és a jegybank élén, akkor lezárja a nemzeti érdekű gazdaságpolitika és a pénzügyi szabadságharc folytatásának lehetőségeit.
A pénzügyi sérülékenység mérséklésének számos egyéb eszköze is szóba jöhet. Ezt a célt szolgálná például a Magyar Államkincstár betétgyűjtése is. A lakossági források bevonása (http://mno.hu/gazdasag_archiv/hatalmas-siker-1000-milliard-folott-a-lakossagi-allomany-1110941) az állami szerv rövid távú fizetőképességi problémáján segíthet.
A közgazdászt abból az alkalomból is kérdezték a várható jegybanki változások jelentőségéről, hogy szerdán mutatták be a szerkesztésében – valamint a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában – megjelent Bankmenedzsment című egyetemi szakkönyvet, amelyben külön fejezet foglalkozik a hazai monetáris politikával és az MNB függetlenségének problémás kérdéseivel. Lentner Csaba szerint a világ pénzpiacainak 2007–2008-ban bekövetkezett összeomlása után új fejezet kezdődött a tengerentúlon és Európában egyaránt. A neoliberális gazdaságpolitika csődje után a jegybankok szerepe is felülvizsgálatra szorult. Előtérbe került az a szempont, hogy e pénzügyi intézményeknek is felelősségük van a nemzeti gazdaságpolitikák sikerének alakulásában, emiatt közvetlenül is be kell avatkozniuk az adósság kezelésébe vagy a gazdasági növekedés élénkítésébe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed például kétezermilliárd dollárt „öntött” a tengerentúli piacra, és többek között ennek köszönhető, hogy a 8,3-8,4 százalékon járó infláció mostanra 7,2 százalékra mérséklődött az Egyesült Államokban. Számunkra ennél is nagyobb jelentőséggel bír ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) példája, ahol tavaly döntöttek az eladósodott – főként dél-európai – eurózóna-tagországok megsegítéséről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB jelentős mértékű vásárlásokat hajtott végre a másodlagos állampapírpiacokon. Lentner Csaba szerint ez lesz a sorsa az idén és jövőre lejáró, mintegy 2500 milliárd euró összértékű, elsősorban olasz és spanyol kötvényeknek is, mert nemigen lehet olyan befektetőket találni, akik ezeket a papírokat megvennék.
Az EKB szerepe tehát alapvetően megváltozott, ám a hazai jegybanknál ezt eddig nem vették tudomásul, és makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy az MNB feladata szinte kizárólag az infláció nyomon követéséből áll. A hazai költségvetés évente 1200 milliárd forintot fizet ki kamatokra, aminek a fele – állítja a közgazdász – megspórolható lenne, ha a jegybank vásárolna hazai állampapírt. E beavatkozás haszna nem csak a megtakarításban volna mérhető: a kiszolgáltatottságunk is csökkenne, hiszen nagyobb részt fedeznénk belülről a hazai államadósság finanszírozását.
A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
Újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a monetáris tanács. Elemzők szintén csökkentést vártak. Az utóbbi napok forintgyengülése kapcsán Saághy Pál arról beszélt, tesztelési céllal lendíthettek egyet a hazai fizetőeszközön, megnézve, hogy mit lép majd erre a jegybank monetáris tanácsa.
Forrás: MNO – KG
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Amíg a Világhatalomhoz hű, idegenszívű, hazaáruló kormányok sorra követik és váltják egymást Magyarországon, addig ez így volt, így van és így lesz. (pl. a „nemzeti” kormány lemondott az ország forint kiadási, pénznyomtatási jogáról)
Ezermilliárdos kárt okoztak??? Dehogy! Ez csak a „hab a tortán”! Ezen kívül felszámolták a teljes magyar gazdaságot, oktatást, egészségügyi ellátórendszert, valamint kilopták a jelenlegi teljes államadósság kétszeresét.
Nagy Péter
Megszűnik a magyar ingyen ebéd a pénzéhes,offsor-spekulánsnak.
Bízom benne,hogy rövidesen eljön az idő amikor örülne,ha ennyivel megúszná a féreg.
Kíváncsian várom,hogy milyen lesz a következő MNB elnök tevékenysége.
Egy dologban biztosak lehetünk Ő is zsidó lesz.
H.B.
„A szegénynek sok hiányzik, a kapzsinak minden.” [Publius Syrus].
Tessék mondani, ha X bankot meg kell segíteni egy kis pénzzel, mert csak, akkor miért nekem kell fölvenni IMF banktól és odaadni X banknak? Miért nem megy X bank közvetlenül az IMF bankhoz? Nem ismerik egymást? Miért nekem kell fölvennem a pénzt és odaadni ingyen ebédként X banknak és vállalni X bank összes hibás döntésének a következményeit? Az a bizonyos több párti megegyezés nem „történhetett”, hanem történt. A bankok működése a jelenlegi formájában egyébként is egy kormányzati eszközökkel űzött átverés.
Javasolom Varga István több előadásának meghallgatását.
eSzeL
Kedves eSzeL!
Ezzel „bankmegsegítéssel”az a fő baj,hogy arra készteti a bankokat,hogy szándékosan hozzanak hibás döntéseket.
H.B.
„Alaphelyzet: az életed a tét!
Az emberi társadalmakba beszivárgott, ott szocializálódott, majd a hatalom és tudományos élet legfelsőbb szintjeibe is belerágta magát – annak irányvonalát és igazságtartalmát eltorzította az emberszerű, de emberi értéket és alkotóképességet nem képviselő, etikátlan, moráltalan, hataloméhes nemzetközi, vagyis valójában a hontalan – zsidónépség…”