Európai gazdaságpolitikai fordulatra van szükség – Orbán Viktor véleménye

A miniszterelnök szerint eddig egyetlen olyan érv sem hangzott el a magyar gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban – így az új jegybanktörvényt illetően sem -, amely miatt a parlamentnek e törvények közül bármelyiket is módosítania kellene. A kormány azonban minden véleményre, meglátásra nyitott. „Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak” – rögzítette Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában, amelyben kitért arra is, hogy válaszolt az amerikai külügyminiszter levelére. A kormányfő közölte azt is, nem lát okot kormányátalakításra.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, az egyetlen szempont a kormány számára Magyarország érdeke. Ugyanakkor minden javaslatot mérlegelnek, és ha úgy látják, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat „magukévá tenni”, „mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása”. Arra a kérdésre, hogy ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, meddig hajlandóak elmenni, azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott, de egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt…

Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) az új jegybanktörvényhez érkezett, ám a jogszabályba végül be nem épített, a monetáris tanács tagjainak és az alelnökök számához kapcsolódó javaslatairól is készek-e a tárgyalni, azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, s ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította.

A kormányfő szerint azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban – amelynek elfogadása előtt az EKB 15 javaslatából 13 bekerült a jogszabályba – mert 2004-ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EU-nak, megnövelték a monetáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az EKB akkor sem értett ezzel egyet, az Európai Bizottság nem tiltakozott. „Egyetlen uniós tagállamot sem szabad kettős mércével mérni: kíváncsiak vagyunk, hogy mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt” – jegyezte meg.

A miniszterelnök megerősítette: mivel az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy intézményi átalakítással nem lehet személycserét végrehajtani a nemzeti bank élén, a kormány nem fog élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására vonatkozó lehetőséggel mindaddig, amíg a jelenlegi jegybankelnök mandátuma le nem jár.

Orbán Viktor közölte: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint a tárca nélküli miniszter minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát, vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem „megerősít bennünket a piacokon”. „Ezért mondjuk azt, hogy mi az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek” – mondta.

Megjegyezte, jobban örülne, ha Magyarország a nemzetközi piacokon nem hitelfelvevőként jelenne meg, és reméli, meg is éli, hogy az ország egyszer majd nem hitelfelvevő, hanem hitelnyújtó lesz.

Fellegi Tamás azt is egyértelműsítheti a tárgyalásokon – folytatta -, hogy Magyarország készen áll arra, hogy az IMF-fel egyeztetve hajtsa végre azt a programot, amelyben megállapodnak. Természetesnek tartja ugyanis, hogy az IMF olyan gazdaságpolitikát akar látni Magyarországon, amely garancia arra, hogy visszakapja a pénzét.

A főtárgyaló meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást is, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz – közölte a miniszterelnök.

„Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak, azok során minden olyan kérdés megvitatható, amelyet a tárgyalófelek szükségesnek tartanak” – rögzítette Fellegi Tamás mandátumának negyedik pontját.

Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy mivel befejeződött az ország megújításának egy rendkívül fontos szakasza, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály, vagyis „mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak”.

Arra, hogy az ország akkor is megáll-e a lábán – mint ahogy azt korábban mondta -, ha nem születik megállapodás az IMF-fel és az EU-val, azt válaszolta: minden feltétel adott a gyors megállapodás megszületéséhez, és Magyarország is ebben érdekelt, de világossá kell tenni, hogy az ország és a kormány célja nem csupán a válság elkerülése, hanem a növekedési terv sikerre vitele. Ezért a kormány gazdaságpolitikája három európai alapelvre épül: a tehermegosztásra, a rosszul működő, az adósságot újra- és újratermelő rendszerek átszervezésére, valamint a felerősítésre, amely alatt „mi a munkából élő és gyermeket nevelő középosztály megerősítését értjük. Mi ebben az értelemben a nyugdíjasokat is ide soroljuk, hiszen egy egész életen át dolgoztak és gyermeket neveltek”.

A középosztály megerősítésének egy fontos eszköze – jelentette ki – az is, hogy a stabilitási törvénybe való bekerülésének köszönhetően komoly közjogi védelmet kapott a munkát és a gyermekvállalást elismerő, támogató arányos adórendszer. „A kormány nem csinál titkot abból, hogy a középosztályt Magyarország vezető társadalmi erejévé kívánja tenni” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy „az euróválság hazánkra gyakorolt hatásainak kivédése érdekében végzett munka során se adjuk fel céljainkat”. Komoly változások történnek más területeken is, hiszen egy új diákhitelrendszer bevezetésével megteremtik annak lehetőségét, hogy mindenki tanulhasson, aki elég tehetséges és szorgalmas, a fiataloknak megteremtik a rendszeres sportolás lehetőségét. Az Erkel Színház újranyitásával kinyitják a kultúra kapuit azok előtt is, akik számára korábban egy opera-előadás meghallgatása is elérhetetlen álomnak tűnt. Az év végén felszámolták azt az áldatlan állapotot, hogy az állam hónapokon keresztül adósa volt a neki szolgáltatóknak, így nagyrészt rendezték a kórházak adósságait, és konzultációt kezdtek az egészségügyben a bérek emeléséről is – sorolta.

Arra a kérdésre, hogyan látja, „kitart-e” az idei költségvetés az év végéig, a kormányfő azt mondta, jó esély van rá, mert jelentős tartalékok vannak a büdzsében, a forint és a bankrendszer stabilitásáért pedig a kabinet mindent megtett, amit megtehetett. Utóbbival kapcsolatban minden további eszköz a forint értékének és a bankrendszer stabilitásának megőrzéséért felelős MNB kezében van – mutatott rá, hozzátéve: a jegybanki függetlenség alatt éppen azt érti, hogy ezeket az eszközöket senki nem veheti el az MNB-től. Mindezek miatt állapodtak meg abban Simor András jegybankelnökkel, hogy „amíg a forint magára nem talál”, addig az MNB vezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter naponta egyeztet majd a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében – idézte fel a pénteki megbeszélést.

Ismét szólt arról, hogy álláspontja szerint a forint értékét jelenleg nem a magyar gazdaság valós teljesítménye, hanem spekulációs támadássorozatok befolyásolják, amelyek elhárítása szintén együttműködést igényel az MNB és a kormány között. Ezen támadásoknak való kitettség mértéke pedig az államadósság nagyságától függ, ezért is követtek el súlyos bűnt a szocialista kormányok, amelyek a végletekig eladósították Magyarországot, hiszen 2002 és 2010 között mintegy 60 százalékával növelték az államadósságot úgy, hogy annak nagy részét devizában vették fel.

Hozzátette ugyanakkor, nemcsak Magyarország van össztűz alatt – bár „kedvelt célpontja a spekulánsoknak” -, hanem az „egész hajóraj”, vagyis az eurózóna és az egész Európai Unió. Arra a kérdésre, hogy ezek a spekulációk honnan indulhatnak ki, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy nem véletlenül hívják ezeket a spekulánsokat globális szereplőknek, hiszen nincs hazájuk, és mindenütt otthon érzik magukat.

„Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat, európai gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami már el is indult azzal, hogy az eurózónához tartozó tagállamok komoly lépéseket tesznek a szoros költségvetési együttműködés irányába” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez meghozza majd a kívánt eredményt, és bár az idei első félévben a recesszió elkerülése lesz a legfontosabb feladat, a második félévtől megindul a növekedés, a magyar gazdaságpolitika pedig ennek felgyorsítását határozza meg célként.

Szólt arról is, hogy most még a „leértékelések szezonja” van egész Európában. „Jut nekünk is, most már mindenki leminősített minket” – utalt arra, hogy pénteken a Fitch Ratings is bejelentette: megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. A miniszterelnök azonban úgy látja, hogy bár „most a leminősítések időszakát éljük, el fog jönni a felértékelések szezonja is”.

A magánszemélyek bankbetétjeiről szóló hírekre reagálva kijelentette: a kormány ezeket olyan magánszerződéseknek tekinti, amelyekben „nincs keresnivalója a közhatalomnak”. A betétekről szóló találgatások rémhírterjesztések, amelyek a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak, ezért „mindenkit arra intek, jól fontolja meg, részt vesz-e ezekben a rémhírterjesztési akciókban” – mondta.

A miniszterelnök kérdésre közölte azt is: válaszolt Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek, aki még karácsony előtt küldött levelet neki, nyomatékosan kérve őt néhány kérdés megfontolására. Orbán Viktor kifejtette: válaszában kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezetten transzatlanti meggyőződésű. A levelet pedig csak akkor hozhatja nyilvánosságra a magyar külügy, ha a levélváltást indító Hillary Clinton úgy dönt. „Ez elemi civilizációs és diplomáciai norma” – tette hozzá.

A külföldi sajtó bírálatait firtató felvetésre úgy reagált: „öreg katona vagyok, nem először szagolok lőporfüstöt, ugyanilyeneket írtak 2001-2002-ben is, pedig akkor még kétharmadunk sem volt. Érdekesnek tartom ezeket a véleményeket, de fontos tudni, hogy minden egyes cikk egy ember, egy újságíró véleménye. Az internet-forradalom óta pedig egyszerre sok ezer ember véleményét ismerhetjük meg”.

A magyarországi demokrácia megszűnését vélelmező álláspontokra azt mondta, hogy nincs új a Nap alatt, hiszen megszokhattuk, hogy amikor nem baloldali kormánya van az országnak, akkor az ellenzék szerint rendre megszűnik a demokrácia, és a nemzetközi politikai élet pártalapon való szerveződése miatt a magyar szocialisták ezen a szinten is képesek híveket felsorakoztatni e véleményük mellé. „Ezzel ellentétben mi akkor is demokraták vagyunk, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is demokraták voltunk, amikor mostani kritikusaink a kommunista diktatúrát védték velünk szemben” – jelentette ki. Felidézte, „élete legszebb időszakában”, az 1980-as végén és az 1990-es évek elején éppen azért harcolt a diktatúra ellen, hogy Magyarországon lehessen tüntetni, szabad választást tartani, ezért amikor ma tüntetés, kormány elleni tiltakozás zajlik, azt „a saját munkája eredményének” is tartja.

A magyar médiára kitérve Orbán Viktor úgy vélekedett, látva a mai magyar sajtó sokszínűségét, kritikai hangját, időnként „durván a kormányt támadó karakterét”, világosan kiderül, hogy az elmúlt egy évben a magyar sajtószabadságot féltő vélemények teljes mértékben megdőltek, „hiszen az EU-n belül az egyik legélénkebb, ellenzéki szemléletű és kritikus beállítottságú sajtó Magyarországon működik”.

Arra a kérdésre, tervez-e kormányátalakítást, azt válaszolta: nincs napirenden a kabinet átalakítása, de ez nem elégedettség kérdése. „Az elégedettség a mi szótárunkban nem szerepel, majd talán a memoáríráskor, nyugdíjaskorunkban. Ha nem éreznénk úgy, hogy ma jobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint tegnap, az baj lenne” – mondta.

Orbán Viktor tájékoztatott a közszféra végtörleszteni szándékozó dolgozóinak nyújtandó kormányzati segítségről is, közölve, hogy Matolcsy György a napokban minden olyan bankkal tárgyal, amelynél nagy számban vettek fel devizahitelt közszolgálati dolgozók, és egy nekik nyújtandó forinthitel kialakításáról egyeztet e pénzintézetekkel. Megjegyezte, a közszféra több mint 40 ezer munkavállalója jelezte, hogy élni kíván a végtörlesztés lehetőségével.

A főváros által a BKV működéséhez kért állami támogatásról szólva a kormányfő azt mondta, a kabinet a budapestiek oldalán áll, de hosszabb távon szerinte fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége ne tudja a szegényebb országrészektől való forráselvonás nélkül megszervezni a tömegközlekedését. Meg kell oldania a fővárosnak, hogy a kormány támogatása nélkül is működjön a tömegközlekedése, azonban mivel az csak fokozatosan történhet meg, a kormány addig is „szívesen társul” olyan programhoz, amely a BKV hosszú távú fenntartásáról szól, ráadásul várható, hogy a közösségi közlekedés kérdését az IMF is napirendre akarja venni – jelezte.

Orbán Viktor végül 2012-vel kapcsolatban azt mondta: „most a konszolidációs időszak jön, amikor megszilárdítjuk, megerősítjük a most már alkotmányos védelem alá helyezett versenyképes gazdasági és társadalmi rendszert, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét és számítását”.

mti, fotók: mti,

Szigetváry Zsolt

Forrás: orbánviktor.hu

(Nemzeti InternetFigyelő)