Eurasia Center: Közelinek tűnik a közel-keleti helyzet eszkalálódása

A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott. Az iráni erők közel 200 rakétát lőttek ki Izraelre október elején, míg ez utóbbi folyamatosan légicsapásokat mér Gázára, valamint megkezdte a dél-libanoni korlátozott hadműveletet a Hezbollah ellen, amely szervezet vezetőjét nemrégiben likvidálta. Mindezen események tovább fokozták a térségben jelen lévő feszültséget. Izrael már így is kétfrontos háborúval néz szembe: egyfelől a Gázai övezetben próbálja felszámolni a Hamász terrorszervezetet, másfelől Libanon déli részéről próbálja kiszorítani a Hezbollahot.

Az iráni támadás és következményei

Irán rakétatámadása váratlanul érte Izraelt, de a zsidó állam légvédelmi rendszerei, köztük a Vaskupola és a Nyíl, sikeresen hárították a legtöbb rakétát, bár így is jelentős károk keletkeztek, és civilek is megsérültek. A rakétatámadások tovább fokozták a régióban uralkodó instabilitást, hiszen Irán ezzel nyíltan támogatja a Hezbollah és más proxy szervezetek Izrael elleni támadásait.

Izrael válasza várhatóan meghatározó lesz, és számos elemző szerint a helyzet könnyen tovább eszkalálódhat. A CIA igazgatója, William Burns is figyelmeztetett arra, hogy a háború kiterjedése egyre valószínűbb, annak ellenére, hogy egy ilyen konfliktus senkinek sem érdeke. Itt még érdemes megemlíteni az arab országokat is, amelyek szintén, egyelőre csak gazdasági károkat szenvednek el az erőszak elharapózása miatt, aminek okán a háború elkerülésében érdekeltek. Erre példa Jordánia esete, amely arab állam közvetlenül is segített Izraelnek az iráni rakéták elhárításában, jelezve, hogy nem kíván részt venni egy ilyen széleskörű konfliktusban.

Izrael hadjárata a Hezbollah ellen

Libanonban Izrael célja, hogy a Hezbollahot a Litáni folyó északi partjára szorítsa vissza, ezzel biztosítva, hogy a szervezet ne tudjon közvetlenül fenyegetést jelenteni a határokra. Ennek érdekében az IDF (Izraeli Védelmi Erők) kemény légicsapásokat hajt végre Dél-Libanonban, beleértve a fővárost, Bejrútot is. Ezek a támadások hatalmas károkat okoztak, és a Hezbollah komoly veszteségeket szenvedett el.

Az izraeli hadműveletek során megölték a Hezbollah egyik legfontosabb vezetőjét, Haszan Naszrallahot, ami jelentős csapás volt a szervezet számára. A libanoni milícia emellett nem volt képes magához térni a több mint 3000 sebesültet és számos halálesetet okozó, feltehetően Izrael által végrehajtott személyi hívós merényletek okozta sokkból. A szervezet jelentősen meggyengült, és finanszírozásának, valamint fegyverutánpótlásának elvágása ugyancsak rontja működési kapacitásait.

Növekvő feszültségek a különböző frontokon

Izrael közben folytatja offenzíváját a Gázai övezetben, amelynek fő célja a Hamász infrastruktúrájának felszámolása. Az Izraeli Védelmi Erők jelentős területeket vettek ellenőrzésük alá, és számos fontos Hamász-vezetőt likvidáltak, például a szervezet politikai vezetőjét, Iszmáíl Hanijét. A harcok azonban súlyos humanitárius válságot is eredményeztek, mivel Gáza lakossága folyamatos bombázásoknak van kitéve, és az élelmiszer- és orvosi ellátás egyre nehezebben biztosítható a blokádok miatt. A harcok során már több mint 41 ezer palesztin vesztette életét.

Miközben Izrael a Hezbollah és a Hamász ellen folytat hadműveleteket, más frontokon is feszültségek tapasztalhatók. A jemeni húszi lázadók, akiket szintén Irán támogat, aktívak maradtak a régióban, időnként támadásokat hajtva végre Izrael vagy annak szövetségesei ellen. Emellett az Irán által támogatott iraki milíciák is célba vették Izraelt; egy nemrégiben végrehajtott rakétatámadásuk két izraeli áldozattal járt.

Ezek a támadások azt jelzik, hogy Irán több fronton is megpróbálja gyengíteni Izraelt, miközben közvetlen háborút egyelőre nem vállal. Az iráni proxy szervezetek aktivizálódása jelentős kihívások elé állítja a zsidó államot, amelynek így nemcsak a közvetlen szomszédaival, hanem távolabbi fenyegetésekkel is meg kell küzdenie.

A globális dél országainak véleménye a közel-keleti helyzetről

Megfigyelhető, hogy a nyugati világon túl egészen más narratíva jelenik meg a kialakult helyzettel kapcsolatban. Értelemszerűen a Közel-Kelet országaiban, Izraelt leszámítva, a háború azonnali befejezésére szólítanak fel, és kihangsúlyozzák a rengeteg civil áldozatot és a katasztrofális humanitárius helyzetet. Sőt, egyes országokban még ennél is élesebb nyilatkozatok születtek.

Közel-Kelet

A Közel-Kelet négy legfőbb geopolitikai pillére (Törökország, Irán, Szaúd-Arábia és Izrael) vezetéseinek a konfliktussal kapcsolatos véleményeit értelemszerűen az adott országok történelmi háttere és a palesztin kérdéshez kapcsolódó hozzáállása is jelentősen befolyásolja.

Példának okán, Recep Tayyip Erdogan török elnök arra figyelmeztetett, hogy „egy libanoni szárazföldi hadművelet következményei nem lesznek hasonlóak [Izrael] múltbeli megszállásaihoz”. Erdogan elítélte Izrael akcióit a térségben, és a már több mint egy éve tartó gázai háborút „népirtásnak” nevezte. A török elnök hozzátette, hogy a közelmúltban Libanonban „terrortámadásokat” követtek el, mondván, hogy az izraeli kormány konfliktusba próbálja provokálni a regionális országokat. A helyzet súlyosságát hangsúlyozva Erdogan kijelentette: „A megszállás, a terror és az agresszió közvetlenül mellettünk van. Nem egy törvény által kötelezett állammal állunk szemben, hanem gyilkosok hordájával, amely vérből él, és a megszállásból táplálkozik”.

Irán közvetlenül érintett a konfliktusban, így a perzsa ország vezetőinek nyilatkozataira érdemes fokozott figyelmet fordítani. Irán legfelsőbb vezetője egy beszédében kijelentette, hogy régióbeli szövetségesei továbbra is harcolni fognak Izrael ellen. Ali Hámenei néhány nappal ezelőtti teheráni beszéde az első volt azóta, hogy Irán megindította második közvetlen támadását Izrael ellen, valamint azóta, hogy a Hezbollah harcosai és az izraeli csapatok közötti kölcsönös drón- és rakétatámadások egy nyílt háborúba torkolltak. Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei szerint „az arrogánsok és zsarnokok politikája a muszlimok közötti viszály szításán alapul, mivel az iszlám nemzet ellensége az országonként eltérő módszerek ellenére ugyanaz”. Hozzátette, hogy „minden népnek joga van megvédeni földjét és szuverenitását a megszállókkal és bitorlókkal szemben”. Hámenei az ellenállás zászlajának és az elnyomottak bátor védelmezőjének nevezte a Hezbollah néhai főtitkárát, Haszan Naszrallahot, akit Izrael egy szeptember 27-i rajtaütés során meggyilkolt, megjegyezve, hogy „a gyáva ellenség nem tudott hatékony csapást mérni az ellenállási csoportok struktúráira, és a gyilkosság és a pusztítás politikájához folyamodott”. Irán legfelsőbb vezetője a több ezres tömeghez beszélve a napokban azt mondta: „A térség ellenállása nem hátrál meg, és győzni fog.”

Szaúd-Arábia vezetése figyelmeztetett az Izrael által Libanonban zajló katonai eszkaláció „veszélyes következményeire”, és azonnali tűzszünetre szólított fel. Fajszal bin Farhán herceg szaúdi külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés 79. New York-i ülésszakán Libanon stabilitásának és szuverenitásának megőrzésére szólított fel a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatai szerint. „Az elszámoltathatóság és a büntetés hiánya annak ellenére, hogy Izrael folyamatosan megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, további eszkalációra ösztönöz” – tette hozzá. A külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció nem hoz biztonságot vagy stabilitást egyik félnek sem. A vezető szaúdi diplomata kijelentette, hogy országa „csatlakozott a nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek célja az azonnali tűzszünet elérése Libanonban, hogy előkészítse az utat a fenntartható diplomáciai megoldáshoz.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrégiben kijelentette, hogy a gázai háborúval kapcsolatos célok kibővültek, és prioritássá vált a libanoni határhoz közeli területekről elmenekült izraeliek otthonaikba való visszatelepítése. A libanoni néphez intézett videóbeszédében Netanjahu azt mondta: „Lehetőséged van megmenteni Libanont, mielőtt az egy hosszú háború szakadékába zuhanna, amely pusztuláshoz és szenvedéshez vezet, ahogyan azt Gázában látjuk. Azt mondom nektek, Libanon népének: szabadítsátok fel országotokat a Hezbollahtól, hogy véget érjen ez a háború”.

Oroszország

A Kreml elítélte az izraeli légicsapásokat Libanon ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a konfliktus földrajzi kiterjedése rendkívül káros hatással van a régióra, és a feszültség fokozódása további negatív következményekkel jár a közvetlen szomszédságában is. Hozzátette, hogy kapcsolatban állnak a konfliktus minden résztvevőjével, és visszafogottságra szólítják fel őket. Jakov Kedmi, az orosz származású izraeli politológus elmondta, hogy az izraeli hadsereg könnyedén felszámolhatja a Hezbollah állásait a határ menti területeken, így a művelet nem fog elhúzódni, mint Gázában. Más szakértők is hasonlóan vélekednek, akik szerint nagy háborúra nem kell számítani, mivel a két főszereplő, Irán és Izrael sem érdekelt az eszkalációban, és szembenállásukat kölcsönös rakétacsapásokra korlátozzák. Az orosz hivatalos álláspont elítéli azokat a lépéseket, amelyek a közel-keleti régió destabilizálásához vezethetnek, és ezt folyamatosan hangoztatják a 2023. október 7-ei támadás és az arra adott válasz óta. A Kremlnek azonban egyensúlyoznia kell a konfliktusban résztvevő felek között. Annak ellenére, hogy viszonya Izraellel elhidegült, a teljes szakításban nem érdekelt. Putyin 2023-as biskeki beszédében elítélte a Hamász támadását Izrael ellen, ugyanakkor a leningrádi blokádhoz hasonlította Gáza ostromát. A kétállami megoldás elkötelezettjeként felajánlotta közvetítői szerepét. A Kreml emellett jó viszonyt ápol Iránnal is, így kommunikációjában a konfliktus mielőbbi lezárására, valamint az eszkaláció elkerülésére összpontosít.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója nem foglalkozott mélyen az Izrael által indított libanoni támadással. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, azonban ezek a hírek vagy az angolszász, vagy az orosz nyelvű médiafelületekről átvett híreknek, információknak és véleményeknek a fordításai.

A közép-ázsiai média a Közel-Keleten történő eseményekkel kapcsolatban általában nem foglalkozik. Természetesen figyelemmel kíséri a történéseket, azonban elsősorban a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) szempontjából elemzi azokat és sokkal inkább koncentrál a regionális és belföldi eseményekre.

Az Izrael által indított katonai akciókkal ellentétben például a kazah média figyelmét egész héten az országban zajló referendummal kapcsolatos események foglalkoztatták, mivel az arról döntött, hogy a területileg legnagyobb közép-ázsiai országban elindítsák e a régóta tárgyalt atomerőmű építési projektet.

Az üzbég médiát pedig jelenleg is az ország elnökének, Shavkat Mirziyoyevnek a moszkvai útja , valamint a FÁK elnökeinek csúcstalálkozója foglalkoztatja.

Dél-Ázsia

Az indiai kormány komoly aggodalmát fejezte ki az Izraelt és szomszédait érintő biztonsági helyzet eszkalálódása miatt, hangsúlyozva, hogy „a konfliktus nem kaphat szélesebb regionális dimenziót”. Narendra Modi miniszterelnök az elmúlt két hétben egyaránt beszélt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Szeptember 23-án New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés alkalmával személyesen is találkozott Abbásszal. A múlt héten pedig telefonon beszélt Netanjahuval, melynek során elítélte a terrorizmust, és sürgette a Hamász által túszul ejtett állampolgárok szabadon bocsátását.

Subrahmanyam Jaishankar külügyminiszter múlt kedden kijelentette, hogy India „nagyon aggódik” egy regionális háború lehetősége miatt Nyugat-Ázsiában, és „bármely ország bármilyen válaszlépésének” figyelembe kell vennie a nemzetközi humanitárius jogot. Megismételte India álláspontját, miszerint a Hamász fegyveresei által Izrael ellen október 7-én elkövetett támadást „terrortámadásnak” tekinti, és azt mondta, hogy ez a térségben jelenleg tapasztalható feszültségek kiváltó oka. A miniszter szerint India tisztában van azzal, hogy „nehéz időkben” minden fél számára fontos a kommunikáció fenntartása.

„Pakisztán határozottan elítéli a növekvő izraeli kalandorizmust a Közel-Keleten” – közölte a pakisztáni külügyminisztérium vasárnapi közleményében. Mumtaz Zahra Baloch külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a közel-keleti ellenségeskedések eszkalálódása miatt, és sürgette az összes felet, hogy a békét helyezzék előtérbe. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban Izrael egyre inkább megsértette a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, ami súlyos humanitárius válsághoz vezetett. Mumtaz Zahra Baloch szerint a közelmúltban Libanonban végrehajtott invázió tovább fokozta ezeket a feszültségeket, ami ártatlan civilek életére is hatással van. Pakisztán ezért ismételten felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tartsa fenn a békét és biztonságot a régióban, védje meg Libanon szuverenitását, és vessen véget a Gázában jelenleg is fennálló humanitárius válságnak.

Kelet-Ázsia

Kína mélyen aggódik a Közel-Kelet zűrzavara miatt, különösen Libanon szuverenitásának megsértése és a feszültség fokozódása kapcsán. Az ország vezetése felszólította a nemzetközi közösséget, különösen a befolyásos államokat, hogy játsszanak konstruktív szerepet a helyzet kezelésében, hogy elkerülhető legyen a további destabilizáció. A gázai konfliktust a régióban kialakult zűrzavar fő kiváltó okának tartják, és sürgetik a tartós tűzszünetet. Kína javasolt egy háromlépcsős kezdeményezést, amely a tűzszünetre, a humanitárius segélyre és a kétállami megoldásra összpontosít, figyelembe véve „Palesztina jogait és Izrael biztonsági aggályait”.

Japánt mély aggodalommal tölti el a Gázai övezet súlyos humanitárius helyzete és a nagyszámú civil áldozat. Japán felszólítja Izraelt és más feleket, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, és sürgeti a tűzszünet megvalósítását. Japán támogatja az USA, Egyiptom és Katar közvetítői erőfeszítéseit, és folytatja diplomáciai törekvéseit a béke és stabilitás elérése érdekében. Humanitárius segítséget nyújt a palesztin népnek, és a jövőbeni újjáépítésben is részt kíván venni. Japán továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel a feszültségek mérsékléséért és a civilek védelméért.

Egy Dél-koreai katonai szállító repülőgép 97 állampolgárt és családtagjaikat szállította vissza Libanonból, ahogy a Közel-Keleten fokozódnak a feszültségek – közölte a Dél-Koreai Külügyminisztérium. Yoon Suk Yeol elnök szerdán katonai repülőgépek bevetését rendelte el a dél-koreai állampolgárok kimenekítésére a Közel-Kelet egyes részeiről, mivel az izraeli–Hezbollah konfliktus, valamint az Irán közötti feszültség fokozódik. A külügyminisztérium szerint a kormány további lépéseket tesz állampolgárai biztonságának biztosítására, de részleteket nem közöltek. A dél-koreai diplomaták egyelőre Libanonban maradtak – jelentette a Yonhap hírügynökség.

Konklúzió

A Közel-Kelet jelenlegi helyzete különösen feszült, és a további eszkaláció kockázata kiemelkedően magas. Az iráni rakétatámadások Izrael ellen súlyos következményekkel járhatnak, ha a válaszlépések katonai műveletek formájában folytatódnak. Mivel az érintett országok, különösen Izrael és Irán, mindkét oldalról jelentős katonai kapacitással rendelkeznek, bármilyen hiba vagy félreértés regionális háborúhoz vezethet. Az ilyen konfliktusnak beláthatatlan következményei lehetnek, nemcsak a helyi lakosság, hanem az egész világ biztonságára és gazdaságára nézve is.

A környező arab országok, bár érthetően nem érdekeltek egy kiterjedt háborúban, nem feltétlenül tudják megakadályozni annak bekövetkeztét. Továbbá, a régióban meglévő politikai és szektariánus megosztottságok tovább növelhetik a konfliktus terjedésének esélyét, különösen olyan esetekben, amikor egyes államok vagy félkatonai csoportok kihasználhatják a helyzetet saját politikai céljaik elérése érdekében. Az elkövetkező hetek eseményei döntő fontosságúak lesznek abban, hogy a konfliktus tovább eszkalálódik-e, vagy sikerül esetleg valamilyen diplomáciai megoldást találni a feszültségek enyhítésére. Bár mindkét fél esetében jelentős politikai és ideológiai korlátok állnak fenn, a nemzetközi közösség szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy nyomást gyakoroljon a felekre a békés megoldás érdekében. A diplomáciai próbálkozások azonban eddig rendre kudarcot vallottak, mivel egyik fél sem hajlandó engedményeket tenni alapvető politikai célkitűzéseiből. Mindazonáltal, a diplomácia továbbra is az egyetlen eszköz, amely hosszú távon megakadályozhatja a teljes régió destabilizálódását.

Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra

 

Eurasia Center

 

Kiemelt kép: illusztráció / Benjamin Netanjahu / Fotó: YouTube