ET-szavazás Magyarország ügyében – álláspontok a vitában és azt követően

Nagy sikernek nevezte Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő a Magyarországgal kapcsolatos keddi strasbourgi szavazás kimenetelét – azt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem tartotta szükségesnek az országgal szembeni megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítását. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik monitoring eljárásnak, az Európa Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetét.

„Nem kérdőjeleződött meg a demokratikus elkötelezettségünk a közgyűlésben” – mondta a szavazás után újságíróknak nyilatkozva Braun, a magyar ET-delegáció vezetője, aki számos, sikeres módosító indítvány mellett érvelt a vitában. Feltételezése szerint az, hogy hivatalos megfigyelési eljárás ugyan nem indul, de „szoros figyelemmel kísérik” a magyar hatóságoknak tett ajánlások teljesítését, a gyakorlatban esetleg úgy valósulhat meg, hogy a jogi bizottság jelentést készít majd a magyarországi fejleményekről.

A vitában Braun Márton az alkotmányozással kapcsolatban egyebek közt kiemelte, hogy a 2010-es választások eredménye, a kétharmados többség létrejötte „mély társadalmi frusztrációra” volt visszavezethető, és hogy a magyar társadalom az elmúlt két évtizedben számos olyan változást élt meg, amelyet nem követett a jogi keretek kiigazítása.

Prőhle Gergely, a külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a helyszínen tartózkodott a parlamenti közgyűlés ülésszakának kezdete óta – bár a plenáris vitában nem kapott szót, mint az érintett ország kormányának képviselője – az MTI-nek ezt mondta: a szavazás kimenetele „diplomáciai siker is”. Szerinte ez azt mutatja, hogy ha az ország állapotáról, a törvénykezésről, az elmúlt három év folyamatairól a magyar diplomaták hitelesen tájékoztatják a politikusokat, akkor olyan döntések is lehetővé válnak, mint amilyen most Strasbourgban született. Megállapította: a döntés „nem pusztán a politikai törésvonalak mentén” mondta ki, hogy „Magyarországon nincs szükség monitoringra”.

Az MSZP-s Szabó Vilmos a vitában kijelentette: „Magyarországon az elmúlt három évben erőteljes antidemokratikus hatalomkoncentráció ment végbe, amely a kormánypártok uralmának bebetonozását szolgálja. Súlyosan sérült a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere, a demokratikus alapintézmények működése, az alapvető emberi jogok érvényesülése. A 2010-es demokratikus választásokon a magyar választók erre nem adtak felhatalmazást.”

Az MTI-nek nyilatkozva Szabó Vilmos ezt mondta: megmaradtak a jelentés azon alapvető részei, amelyek leírják az eddig szerzett tapasztalatokat, következtetéseket és javaslatokat. „Sőt azzal, hogy a Velencei Bizottság jelentését is beemelte, (…) ezzel gyakorlatilag még erősebbé is tette” a jelentést a parlamenti közgyűlés – jegyezte meg.

Az ezután követendő eljárásról az MSZP-s politikus így vélekedett: az nyilvánvalóan nem az eddigi, hagyományos monitoring eljárás lesz, „viszont mégis csak egy monitoring eljárás fog elindulni”. Hangsúlyozta: azt egyelőre nem tudják megelőlegezni, hogy erre milyen kereteket alakít majd ki az ET parlamenti közgyűlésének házbizottsága. A szintén szocialista Harangozó Gábor ehhez hozzátette: a konkrét ajánlások teljesülését nem nagyon tudja másként elképzelni, mint hogy kijelölnek jelentéstevőket, akik majd tényfeltáró látogatásokat tesznek Magyarországon, és végül jelentést készítenek, amit ez esetben nem fognak monitoring jelentésnek nevezni.

Gulyás Gergely fideszes képviselő a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy magyar részről többször aláhúzták a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületével való együttműködés fontosságát. Megjegyezte továbbá: nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy az új magyar alaptörvény büntetendő cselekménnyé nyilvánítaná a hajléktalanságot.

Újságíróknak nyilatkozva a szavazás után Gulyás Gergely ezt mondta: „a mai napnak csak győztesei vannak”. Szerinte győztes az ország egésze, hiszen „nem indul méltatlan és megalázó eljárás velünk szemben”. A képviselő külön méltatta a kormány és a külügyminisztérium tevékenységét, ami hozzásegített ennek az eredménynek az eléréséhez. „Győztes egyébként az MSZP is, mert a hazaárulás kísérlete az mégsem azonos a befejezett cselekménnyel” – fogalmazott Gulyás.

A szintén fideszes Csöbör Katalin a vitában egyebek közt szólt arról, hogy a magyar kormány már be is nyújtott a parlamentnek olyan módosítási javaslatokat, amelyek a Velencei Bizottság álláspontjának figyelembe vételét célozzák.

A jobbik frakciójának képviselője, Gaudi-Nagy Tamás – aki a vitában szintén a megfigyelési eljárás hivatalos megindítása ellen érvelt – az MTI-nek úgy értékelte a szavazás eredményét, hogy a parlamenti közgyűlés többsége „nem ült fel” azoknak, akik a jövő évi választásokra tekintve a kormány megbüntetését szerették volna felmutatni. „Miután a monitoring eljárás indítása kikerült a határozatból, amely amúgy is számos ellentmondó rendelkezést tartalmaz, ezért az alkalmatlan Magyarország megleckéztetésére és a gyakorlatban semmilyen joghatály nem fűződhet hozzá. Különösen azt tartom még felháborítónak, hogy a jelentés még azért is kritizálta a magyar alaptörvényt, mert a magyar nemzet összetartozásáról szóló rendelkezést tartalmaz” – tette hozzá a jobbik frakciójának politikusa, aki szerint az Európa Tanács eközben eltűri azt, hogy „a magyarok jogfosztott állapotban élnek a Kárpát-medencében elszakított sorban.”

A képviselő két módosító javaslatot is előterjesztett, többek között török, holland, lengyel brit és bosnyák képviselők támogatásával, akik üdvözölték a kommunizmus időszakában emberiesség elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonását megteremtő rendelkezéseket. A másik módosító javaslat arra irányult, hogy a közgyűlés mondja ki: 2002 és 2010 között emberjogi váltsághelyzet volt Magyarországon. A képviselő kiemelte, hogy a 2006-os őszi rendőrterror súlyos következményekkel járt és elfogadhatatlan, hogy az elkövetők, többek között a korábbi miniszterelnök felelősségre vonása nem történt meg. A javaslat szorgalmazta a magyar hatóságok ez irányú lépéseit.

A módosító javaslatok elfogadását a közgyűlés végül nem támogatta.

MTI nyomán Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!