Ennyi volt – Oroszország megszüntette a a közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumot

Moszkva úgy véli, hogy az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződés (INF) fenntartásának feltételei „megszűntek”, és „már nem tartja magára nézve kötelezőnek” – áll az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában.

Az INF-szerződés, amely tiltotta a 500–5500 km hatótávolságú földi indítású rakétákat, 2019-ben megbukott, amikor Washington visszalépett, orosz jogsértésekre hivatkozva. Moszkva tagadta az állításokat, és az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy az egyezmény tiltása alá tartozó rakétákat fejleszt. Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett, hogy az INF szerződés megszűnése jelentősen aláássa a globális biztonsági keretrendszert.

„Az orosz külügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek a hasonló fegyverek telepítésére vonatkozó egyoldalú moratórium fenntartásának feltételei, és kijelenti, hogy Oroszország többé nem tekinti önmagára nézve kötelezőnek a korábban elfogadott egyezmény egyoldalú betartását ”

– áll a nyilatkozatban.

A minisztérium szerint a „nyugati országok cselekedetei” „közvetlen fenyegetést” jelentenek Oroszország biztonságára. Megjegyezte továbbá, hogy tavaly az Egyesült Államok Typhon rakétavetőt telepített a Fülöp-szigeteken. A nyilatkozat hivatkozott az ausztráliai Talisman Sabre hadgyakorlatra is, ahol az amerikai hadsereg szintén Typhon rakétákat lőtt ki.

A Typhon egy mobil, földi indítóállvány, amelyet Tomahawk cirkálórakéták (hatótávolságuk legfeljebb 1800 km) és SM-6 többcélú rakéták (hatótávolságuk legfeljebb 500 km) kilövésére terveztek.

A külügyminisztérium tudomásul vette azt is, hogy az ausztrál hadsereg júliusban először tesztelte az amerikai Precision Strike Missile (PrSM) rakétát. A PrSM maximális hatótávolsága meghaladja az 500 km-t, és az ország védelmi minisztériuma szerint „központi szerepet játszik Ausztrália szárazföldi és tengeri támadási képességeinek megerősítésében”.

Az orosz nyilatkozat továbbá hozzátette:

„A válaszintézkedések konkrét paramétereiről szóló döntéseket Oroszország vezetése hozza meg az amerikai és más nyugati földi közepes és rövid hatótávolságú rakéták telepítésének mértékéről, valamint a nemzetközi biztonság és stratégiai stabilitás területén kialakult helyzet általános alakulásáról szóló, több ügynökség által készített elemzés alapján.”

Moszkva többször is hangot adott a moratórium feloldásának lehetőségéről, például miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy 2026-ban nagy hatótávolságú fegyvereket telepít Németországba. Novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország Washington intézkedéseire válaszul közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat fejleszt. A Kreml nem zárta ki a rakéták ázsiai-csendes-óceáni térségben történő telepítését.

Donald Trump amerikai elnök, aki első hivatali ideje alatt kilépett az INF-ből és az 1992-es Nyílt Égbolt Szerződésből, amely lehetővé tette a feleknek az egymás területén történő felderítő repülések végrehajtását, jelezte, hogy újra felveszi a tárgyalásokat Oroszországgal a nukleáris fegyverekre vonatkozó jelenlegi korlátozások fenntartásáról.