Energiaháborút indított a Nyugat Oroszország ellen – A magyar kormány az amerikai szankciók megkerülésén dolgozik
A NATO államai, Magyarország és Szlovákia kivételével energiaháborút indítottak Oroszország ellen azzal a céllal, hogy megfosszák az orosz gazdaságot legfontosabb bevételi forrásától, az energiahordozókból származó bevételektől – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Trump Amerikájának vezényletével a NATO és az Európai Unió szankció alá vette a két orosz óriás olajtrösztöt, a világ kőolaj kitermelésének 5 százalékát képviselő Rosznyeftet és Lukoilt, Kína és India ellen is szankciókat rendeltek el, hogy ne vásároljon többé orosz kőolajt.
A Reuters úgy értesült, hogy Peking és Újdelhi meghátrált a nyugati nyomásra, és felfüggesztette az orosz nyersolaj vételét. A Reuters értesülését sem indiai, sem kínai hivatalos forrásból nem erősítették meg.
Putyin orosz elnök csütörtökön Oroszországra gyakorolt nyomáskísérletnek nevezte az újabb szankciókat, és azt mondta, egy magára adó ország és nép sohasem enged a nyomásnak. Figyelmeztette Nyugat-Európát és Amerikát, szankcióik visszaüthetnek rájuk. Trump amerikai elnök viszont abban bízik, hogy az oroszellenes szankciók fél éven belül meghozzák a remélt eredményt, és Oroszországot rákényszeríthetik az ukrajnai háború befejezésére.
A Rosznyefttel és a Lukoillal szemben elrendelt amerikai szankciók hatására 5 százalékkal emelkedett az olaj világpiaci ára.
Az Európai Unió csütörtökön elfogadott 19. oroszellenes szankciócsomagjával többek között megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz importját, és büntető intézkedéseket hozott kínai olajfinomítók és az orosz energiahordozók forgalmazásában érdekelt közép-ázsiai bankokkal szemben.
Az EU 2022. óta 90 százalékkal csökkentette függőségét az orosz energiahordozóktól, ennek ellenére több mint 11 milliárd euró értékben importált orosz energiát 2025. első nyolc hónapjában. Elsősorban cseppfolyósított gázt (LNG) vásárol Oroszországtól.
Oroszország olajból és gázból származó bevétele 21 százalékkal csökkent 2024. azonos időszakához képest. Az állami költségvetés körülbelül egynegyedét teszi ki. De a fő bevételi forrás nem az olaj-, illetve gázexportból származik, hanem a kitermelés megadóztatásából. Ez pedig enyhítheti a szankciók államháztartásra gyakorolt azonnali hatását – vélik szakértők.
A NATO Oroszországgal szemben folytatott energiaháborúja annak dacára is érinti Magyarországot, hogy Washington és Brüsszel bizonyos mértékig figyelembe veszi az orosz energiahordozóktól való nagymértékű függőségünket, és eddig „felmentést” adott a szankciók alól. Az EU ezt főképpen azért tette, hogy Orbán Viktor kormánya ne emeljen vétót az oroszellenes szankciók, köztük a 19. csomag ellen.
Hazánk zavartalan energia utánpótlását a következők fenyegetik:
- Az amerikai és az EU szankciói miatt csökkenhet, ill. elakadhat a gázszállítás a Déli Áramlaton keresztül. Erre utalt Zsecso Sztankov bolgár energiaügyi miniszter 2025. szeptember 30-i bejelentése, miszerint Bulgária 2028-tól nem vásárol többé gázt Oroszországtól, és nem is továbbít többé orosz gázt a Török Áramlaton keresztül Magyarországnak és Szlovákiának.
- Erdogan török elnök Trump amerikai elnökkel 2025. szeptember 25-i megállapodása az orosz energiahordozók behozatalának és továbbításának mérsékléséről, cserében a Törökországgal szemben elrendelt amerikai szankciók feloldásáért.
- A Magyarországot orosz olajjal ellátó Druzsba vezeték ellen sorozatban elkövetett szándékos ukrán támadások.
- A MOL százhalombattai olajfinomítójában történt tűzvész, melynek okáról még nem tájékoztatták az országot, de szemtanúk szerint nem zárható ki, hogy több robbanás is történt.
- A szerbiai NIS csoport október 8. óta amerikai szankciók alatt áll az orosz tulajdonlás miatt, és nem tud olajt beszerezni. Emiatt nagymértékben támaszkodik a MOL százhalombattai finomítójára, mely a tűz miatt 40 százalékkal kisebb kapacitással kénytelen dolgozni.
A magyar miniszterelnök pénteken jelezte, azon dolgozik, hogyan kerülhetné meg az amerikai szankciókat – írta a Reuters.
Az energiaháború beindításával egy időben az amerikai szenátusban lépéseket tesznek az Egyesült Államokban befagyasztott orosz tőke Ukrajna javára történő átcsoportosítására, Trump pedig Oroszország belső területeire csapást mérni képes Tomahawk rakéták Kijevnek történő átengedésével próbálja zsarolni Moszkvát.
Putyin csütörtökön megjelent az újságírók előtt, és azt mondta nekik, hogy „fájdalmas válasz” vár azokra, akik ráteszik a kezüket az orosz kintlévőségre, ha pedig Tomahawkokat adnának Zelenszkijéknek, Moszkva válasza „nagyon komoly, ha nem elsöprő lenne”.
Az amerikai elnök csütörtökön közölte, egyelőre nem akar találkozni Putyinnal Budapesten, Moszkva viszont tudatta, hogy továbbra is kész tárgyalni az ukrajnai konfliktus okainak kiküszöböléséről, hiszen a nélkül nem lehet tartós békét teremteni.
Washington, Brüsszel, Moszkva, Peking, Újdelhi, 2025. október 24. péntek (MB)
Kiemelt kép: illusztráció
Mementó 2006 emlékmű
