Életbe lépett az árrésstop – ennél a harminc élelmiszernél várható árcsökkenés
Mától életbe lép az árrésstop, amelynek köszönhetően harminc alapvető élelmiszer ára csökkenhet. A kormány célja az élelmiszerárak emelkedésének megfékezése, amely különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat segítheti.
Március 18-tól a kiskereskedők nem alkalmazhatnak 10%-nál magasabb árrést harminc alapvető élelmiszer esetében. Az árkorlátozás célja a spekulatív áremelések visszaszorítása és az élelmiszer-infláció csökkentése. Az érintett termékek között szerepelnek a legfontosabb húsok, tejtermékek, liszt, cukor és tojás is. Az érintett termékek köre több száz árucikket is lefed, hiszen például a tejföl esetében nem csak egy konkrét márkára, hanem minden fajtára vonatkozik a szabályozás.
A miniszterelnök egy videóüzenetben jelentette be az árrésstop bevezetését: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi láncokkal, de az ajánlataik messze elmaradtak az elvárásainktól, így lépnünk kellett” – fogalmazott Orbán Viktor.
A legnagyobb hatást a tejtermékeknél és a húsoknál lehet érezni, mivel ezeknél eddig az árrés jellemzően meghaladta az 50–80%-ot. Az érintett termékek listája:
- Csirkemellfilé
- Csirkecomb
- Csirke far-hát
- Csirkeszárny
- Egész csirke
- Pulykamellfilé
- UHT-tej, 1,5% zsírtartalommal
- UHT-tej, 2,8% zsírtartalommal
- ESL-tej, 1,5% zsírtartalommal
- ESL-tej, 2,8% zsírtartalommal
- Étolaj
- Margarin
- Sertézsír
- Vaj
- Finomliszt
- Rétesliszt
- Késői burgonya
- Kristálycukor
- Sertéscomb
- Sertéskaraj
- Sertésoldalas
- Sertéstarja
- Tojás
- Tejföl
- Trappista sajt
- Tehéntúró
- Natúr joghurt
- Gyümölcsjoghurt
- Fokhagyma
- Párizsi
Az árrésstop szabályainak legkésőbb május végéig kell érvényben maradniuk. A szabályszegő kiskereskedőkre termékkategóriánkként 5 millió forintos bírságot szabhatnak ki, illetve a polcokról eltűnő termékek esetén is szankciók várhatóak. Az árrésstop nem vonatkozik a kisebb, egymilliárd forint alatti éves árbevételű üzletekre.
A Magyar Kereskedelmi Szövetség szerint azonban ez az érintett boltok költségeit is jelentősen befolyásolja. A szervezet vezetője, Kozák Tamás szerint „a kiskereskedelmi forgalom 85–90%-át érinti a korlátozás, és minden 1%-os árcsökkenés 150–200 milliárd forintos eredménycsökkenést jelent”.
A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy az élelmiszer-infláció két százalékpontos csökkenését eredményezi, ami különösen a magyar családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások számára jelenthet érezhető megtakarítást.
hirado.hu
Kiemelt kép: Egy eladó virslit ad egy vevőnek a CBA budapesti, Futó utcai üzletében 2024. december 30-án (Fotó: MTI/Lakatos Péter)