Egy napon született a hadsereggel – 79 éves az Amerikát naggyá tenni akaró Donald Trump

„A legviccesebb ember, akivel életemben találkoztam” – így jellemezte Donald Trumpot Tucker Carlson konzervatív kommentátor, televíziós műsorvezető, aki viszont azt is kiemelte az Egyesült Államok hivatalban levő elnökével kapcsolatban, hogy „az egész Trump-projekt célja a demokrácia visszaállítása az Egyesült Államokban”.

Beleillik hát a Trumpról alkotott képbe, mégis

meglepő és rendhagyó az elnök kezdeményezése.

Az európai országokkal szemben az Egyesült Államokban igen ritkán tartanak katonai parádét. A második világháború lezárása utáni időszakból két ilyen alkalom maradt emlékezetes.

Eisenhower bevonulása

Az első komolyabb, katonai járművek részvételével tartott felvonulást 1945. június 18-án, az amerikai hadsereg születésnapjának ünnepléséhez közeli időpontban tartották. Az esemény főszereplője az Európából győztes hadvezérként visszatérő, hősként ünnepelt Dwight Eisenhower volt, akit 1942 júniusában nevezték ki az Egyesült Államok európai haderőinek főparancsnokává. A parádéval egyben második világháborús győzelmét is megünnepelte a harcokban kevesebb mint egy éven át részt vevő Amerika.

A legutóbbi katonai parádéra 34 éve, 1991. június 8-án került sor, az első öbölháború lezárása után. A háborút Kuvait 1990. augusztusi, iraki megszállása miatt kezdeményezte az Egyesült Államok, élve az ENSZ Biztonsága Tanácsa által megfogalmazott ultimátummal.

George Bush amerikai elnök, aki szokatlan módon nem használta ki a lehetőséget az ellenfél fővárosa, Bagdad elfoglalására (számára politikailag előnyösebb volt az eredeti cél, Kuvait minimális emberveszteségekkel történő, gyors felszabadítása) ünnepi felvonulást kezdeményezett.

A menet az amerikai Capitoliumtól a Pennsylvania Avenue-n át a Fehér Házig, majd az Emlékhídon át az Arlingtoni Nemzeti Temetőig haladt, azokkal a hatalmas M1 Abrams tankokkal, amelyekkel szétzúzták az iraki hadsereget. Több száz katonai jármű és repülőgép vett részt a parádén, mintegy nyolcezer katona mellett.

Sivatagi Vihar Washingtonban

Az 1991. június 8-i felvonulás helyszíne és hangjai ismerősek lehettek több millió amerikai számára, akik még emlékeztek az 1945-ös második világháborút követő győzelmi felvonulásokra: a beszédekre, a fúvószenekarokra, a piros, fehér és kék ruhákban álló katonákra.

Donald Trumpra már első hivatali ideje alatt

nagy hatást gyakorolt a párizsi, július 14-i katonai parádé,

amin Emmanuel Macron meghívására díszvendégként vehetett részt – idézi fel az Euronews. A híroldal szerint Trump már akkor a párizsinál is nagyobb, látványosabb felvonulást tervezett a Pennsylvania Avenue-ra.

Egy hadsereg születése

Az idei kerek dátum – az amerikai hadsereg létrehozásának 250. évfordulója és a tény, hogy az elnök 79 éve szintén ezen a napon, június 14-én született, hozta meg végül a megfelelő alkalmat.

A függetlenségi háború küszöbén álló amerikai brit gyarmatok a második kontinentális kongresszuson, 1775. június 14-én szavazták meg a Kontinentális Hadsereg létrehozását választ adva arra, hogy Nagy-Britannia 1763-ban tízezer brit reguláris katonával fokozta jelenlétét s megpróbálta kikényszeríteni a súlyosbított adóterheket. (Az első bevonuló katonák Marylandből, Pennsylvaniából és Virginiából érkeztek. Másnap a kongresszus megszavazta George Washington tábornok kinevezését a Kontinentális Hadsereg főparancsnokává.)

Trump idén – dacolva a feszült belpolitikai helyzettel és a szerveződő, úgynevezett „antifasiszta” ellentüntetéssel – megtartja a haderő évfordulóját ünneplő parádét a saját születésnapján. A hadsereg legalább 200 ezer résztvevőt vár a rendezvényre, amelyen többek között 6700 katona, 28 Abrams tank, 28 Bradley vadászgép, 28 Stryker jármű, négy Paladin önjáró tarack vesz részt.

A nyolc menetelő zenekar, 24 ló és két öszvér mellett a hadsereg egyik megbecsült tagja, egy Doc Holiday nevű kutya is részt vesz. A hadsereg rakétavetőkkel és precíziós irányítású rakétákkal is bővítette születésnapi műsorát.

Fölé lő?

„Mindig nagyon magasra célzok” – írta a most éppen az Egyesült Államok 47. elnökeként hivatalban levő Trump

az üzletkötés művészete című, 1987-es könyvében. Grönland státusával vagy a palesztinok „kiköltöztetésével” kapcsolatos kijelentései érzékeltetik, milyen tárgyalási stratégiát rejt ez a kijelentés. De hogy lett a Trump-torony névadója, a fent idézett, sikeres üzleti könyv szerzője az Egyesült Államok elnöke, immár másodjára úgy, hogy egy ciklus „kihagyásával” tért vissza, amire igen nehéz példát találni? Pár évszám segítségével igyekszünk felvillantani, a teljesség igénye nélkül, a világ számára nem ismeretlen, mégis mindig új arcát megismertető politikus életútjának főbb állomásait.

„Óra indul” – 1946. június 14.

Donald John Trump 1946. június 14-én született a New York-i Queens kerületben Fred Trump és Mary Anne MacLeod Trump negyedik gyermekeként. Apai ágon bajorországi és brit felmenőkkel rendelkezik: német bevándorlóként érkezett a család 1885 körül az Egyesült Államokba; nagyapja, Friedrich Trump étterem-szállodavezetőként is foglalkozott ingatlanbefektetésekkel.

Apja, Fred Trump már komoly szereplője volt ingatlanbiznisznek. A fiát, aki „nehéz természetű” gyerek volt, s már igen fiatalon érdeklődött apja üzleti vállalkozásai iránt, beíratta a New York-i Katonai Akadémiára, egy bentlakásos magániskolába. Trump a Pennsylvaniai Egyetemen 1968-ban közgazdaságtanból szerzett alapdiplomát.

1973 – A pereskedő kereskedő

1968-tól Trump apja ingatlancégénél, a Trump Managementnél dolgozott, amely faji alapon szegregált középosztálybeli bérlakásokat birtokolt New York külső kerületeiben. 1971-ben apja a cég elnökévé nevezte ki, és Trump elkezdte ernyőmárkaként használni a Trump Organizationt. 1973-ban az a vád érte a céget, hogy lakótelepeikbe nem engedik beköltözni a színes bőrű bérlőket.

Trumpék ekkor 100 millió dollárra perelték be az államot hitelrontásért. Két év után megegyezéssel zárult a per, miután Trumpék vállalták, hogy kifejezetten reklámozzák a lakásaikat kisebbségi érdeklődőknek, a kormány pedig elállt attól, hogy megbüntessék a céget. Tehát

már harmincéves kora előtt megmutatta hajlamát Trump a pereskedésre.

1977 – a családi szál

1977-ben Trump feleségül vette a cseh modellt, Ivana Zelníckovát. Három gyermekük született: Donald Jr. (1977-ben), Ivanka (1981-ben) és Eric (1984-ben). A pár 1990-ben vált el, miután Trump viszonyt folytatott Marla Maples modellel és színésznővel. Maplesszel 1993-ban házasodtak össze, majd 1999-ben elváltak. Egy lányuk van, Tiffany (született 1993-ban). Trump 2005-ben vette feleségül a szlovén–amerikai modellt, Melania Knausst. Egy fiuk van, Barron (született 2006-ban).

1983 – A „Toronyember”

Az üzletember Trump ambiciózusságát jelzi, hogy igyekezett maradandót alkotni. 1983 februárja és novembere között nyíltak meg üzleti vállalkozásának emblematikus épülete, a New York-i Trump Tower irodái, üzletei, valamint az átrium és az épületben található lakások. Az 58 emeletes, 202 méter magas, vegyes funkciójú, társasházi felhőkarcoló a Midtown Manhattan negyedben nyílt meg, az Ötödik sugárúton.

Az épületben található a Trump Organization központja és a későbbi amerikai elnök, Trump penthouse lakása is.

A Trump család több tagja is az épületben él, vagy élt.

1987 – Az üzlet művészete

Trump 1987-es könyve, amelyet Tony Schwartz újságíróval írtak meg, részben memoár, részben üzleti tanácsadó jellegű munka. A nagy sikerű könyv is segített abban, hogy az üzletember szűkebb szakmáján kívül is közismertté váljon: a könyv elérte az első helyet a The New York Times bestsellerlistáján, és 13 hétig ott is maradt.

2015. június 16. – Az arany mozgólépcső

Újságírók és érdeklődők szűk körében, 2015. június 16-án, miután Trump lassan lement a híres, arany mozgólépcsőn a Trump-torony alagsorába, fellépett egy rögtönzött színpadra, és bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.

„Hűha. Hűha. Ez aztán egy csoport ember. Ezrek!” – mondta Trump, miközben a tévékamerák sorára nézett. Ez volt az a megjegyzés, amit Tucker Carlsson kifejezetten humorosnak látott, míg a brit lap, a The Guardian később a résztvevők számának félreértelmezéséről írt. Trump mindenesetre egy lendületes, gyújtó hangvételű beszédet tartott, és már akkor beígérte, hogy kipucolja amerikai területről „a mexikói erőszaktevőket”.

2019. február 15. – Nemzeti vészhelyzet

Donald Trump, már az Egyesült Államok 45. elnökeként hirdette ki első adminisztrációja alatt, 2019. február 15-én a nemzeti vészhelyzetekről szóló törvényt, s elrendelte

az Egyesült Államok és Mexikó közötti határon épülő fal építése érdekében a határbiztonság – lényegében kötelező – finanszírozását.

Trump idején ilyen és más, ehhez hasonló intézkedésekkel sikerült jelentősen mérsékelni az Egyesült Államokba a déli, szárazföldi határokon át érkező, éves szinten milliós nagyságrendű migránshullámokat.

Egy 2020. február 13-án kiadott kiáltványban Trump további egy évvel meghosszabbította a erre vonatkozó kiáltványának érvényességét. Az egyéves hosszabbítást 2021. január 15-én, néhány nappal hivatali idejének befejezése előtt megismételte.

Trump utódja, Joe Biden elnök azonban első hivatalos elnöki aktusainak egyikében, 2021. január 20-án feloldotta Trump szükségállapot-kihirdetését, és felfüggesztette a fal építését. Biden hivatali időszakában a Demokrata Párt erőteljes politikai támogatásával több mint nyolcmillió, a különféle nyilvántartásokban ismert és több mint kétmillió illegális migránssal „gyarapodott” az Egyesült Államok lakossága.

2021. január 6. – A Capitolium ostroma

A Joe Biden által megnyert, ám számos törvénytelennek tűnő körülmény okán a republikánus tábor által vitatott 2020. novemberi elnökválasztás után erőteljes, már-már polgárháborús fesztültség uralkodott az Egyesült Államokban. Ezt a hangulatot fokozta demokratákhoz közeli, elfogultságáról elhíresült tömegmédia és a megválasztott elnök időnként lekezelőnek vagy provokatívnak tűnő hangvétele.

2021. január 6-án délben, miközben a kongresszus hitelesítette az elnökválasztás eredményeit az amerikai Capitoliumban, Trump gyűlést tartott a közeli Ellipse-nél. A választások eredményének  megsemmisítését követelte.

Hívei, közöttük a felfordulást kereső elemekkel, máig ellentmondásos körülmények között behatoltak az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületébe. A kongresszusi képviselőket evakuálták. Több mint 140 rendőr megsérült és öt ember halt meg a támadás alatt vagy után.

2024. május – Az ítélet

2024 májusában Trumpot 34 rendbeli üzleti nyilvántartás-hamisítás vádjában bűnösnek találták. Az ügy azon bizonyítékokon alapult, amelyek szerint személyes ügyvédje, Michael Cohen saját pénzéből fizetett Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek, és ezt üzleti költségként könyvelte el, hogy leplezze Trump Danielsszel folytatott állítólagos 2006–2007-es viszonyát a 2016-os választások előtt.

2024 szeptember 15. – A merénylet

Egy hajszálon múlt Trump, a Republikánus Párt akkori elnökjelöltjének élete 2024. július 13-án. Az Egyesült Államok korábbi elnöke, aki utódja, Joe Biden hivatali ideje alatt ismét – sikeresen – jelöltette magát, aznap egy szabadtéri kampánygyűlésen tartott beszédet a pennsylvaniai Butler közelében. Beszéde alatt váratlanul lövések dördültek el. Trumpot jobb fülének felső részén sebesítették meg a golyók. A merénylő, a 20 éves Thomas Matthew

Crooks egy közeli épület tetejéről adott le nyolc lövést egy AR–15 típusú lőfegyverből.

Crooks meggyilkolta Trump egyik jelen levő szimpatizánsát, Corey Comperatore-t, két másik személyt súlyosan megsebesített. Négy másodperc múlva a biztonsági szolgálat egyik tagja viszonozta a tüzet. A kialakult tűzpárbajban, melybe a titkosszolgálat emberei is bekapcsolódtak, Crooks rövidesen halálos lövést kapott. A merénylet – szó szerint – a visszájára sült el: miközben a vérző fülű Trumpot menekítették, ő felemelt ököllel a további harc jelét mutatta fel a közönség felé. A fotó buzdító hatást gyakorolt az elnökjelölt táborára.

2024. november – Nők üvöltenek egy tó partján

„Milyen csodálatos reggel volt! Összegyűlni a Whitefish-öbölbeli Klode Parkban, hogy egy »ősüvöltésen« vegyünk részt!” – írta Facebook-bejegyzésében az egyik asszony, aki részt vett a Donald Trump választási győzelmén kiboruló nők újabb, szervezett üvöltésén. Hasonló eseményt szervezett 2016-ban egy magát antifasisztának deklaráló alkalmi csoportosulás is.

Wisconsini nők (az Egyesült Államokban, a Nagy-tavak menti területen fekvő tagállam) úgynevezett „ősi sikolyokat” hallattak, így tiltakozva Donald Trump megválasztott elnök győzelme ellen.

2025. január 20. – Tízezrek özönlenek Washingtonba

„Miközben a hétvégére 35 ezer szobát (a szálláshelyek 70 százalékát) foglaltak le Washingtonban Donald Trump szimpatizánsai, s a megválasztott amerikai elnök hétfői beiktatására folyamatosan érkeznek újabb republikánus aktivistacsoportok a fővárosba, az amerikai média szinte kizárólagos témája e napokban egy ötezer fős, szombati demokrata ellentüntetés” – számolt be a hirado.hu.

2025 – „A dal ugyanaz marad”

Hivatalba lépésének első napjaiban Trump utasította a határőröket, hogy haladéktalanul toloncolják ki a határt átlépő migránsokat, letiltotta a határátlépések segítésére és ütemezésére használt, az amerikai adófizetők pénzéből fizetett CBP One alkalmazást, újraindította a Mexikóban maradás politikáját, terrorszervezetnek minősítette a drogkartelleket, és elrendelte a határfal építésének folytatását.

Udvardy Zoltán – hirado.hu