Dühös lett Trump, mert Putyin beleköpött a levesébe
Az amerikai elnök dühösen reagált az orosz elnök felvetésére, hogy Ukrajnát helyezzék az ENSZ ideiglenes kormányzása alá, tartsanak demokratikus választásokat, és így nyissanak utat a konfliktus rendezéséről szóló törvényes tárgyalások előtt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
Az NBC-nek adott telefoninterjújában az USA felpaprikázott elnöke „másodlagos szankciókat” helyezett kilátásba az orosz kőolaj világpiaci exportjára, mert úgy véli, hogy Putyin javaslata az ukrajnai tűzszünet megakadályozására irányul. Trump később enyhített ugyan fenyegető hangú kijelentésén, de elégedetlen maradt az orosz elnök Ukrajna-politikájával.
Amerika első emberét hidegzuhanyként érte Putyin murmanszki felvetése Ukrajna átmeneti ENSZ-gyámság alá helyezéséről, hiszen az orosz elnök ezzel értésére adta, hogy Moszkva nem amerikai, hanem egyetemes békében érdekelt, s bár szívesen veszi Trump közreműködését az ukrajnai béketeremtésben, mégsem tartja megfelelő közvetítőnek a békés rendezésben. Már csak azért sem, mert miközben békéről tárgyal az oroszokkal, továbbra is küldi a fegyvert Ukrajnába.
Trump változatlanul tűzszünetet erőltet, és nem tágít attól a tervétől, hogy Ukrajnát ütköző zónává változtassák Kelet és Nyugat között. (A magyar diplomácia is hódol ennek a megoldásnak.)
Putyin Oroszországa március 16. óta egyoldalú részleges tűzszünethez tartja magát, nem támadja az ukrán energetikai hálózatot. Teszi ezt annak ellenére, hogy ukrán részről nem viszonozzák magatartását, hanem megállás nélkül drón támadásokat intéznek oroszországi energia célpontok ellen.
Az orosz elnök többször, visszatérően megmondta Trumpnak, hogy az ukrajnai béke a konfliktust kiváltó okok kiküszöbölésén át vezet, de Trump mindeddig figyelmen kívül hagyta Putyin követeléssel felérő közlését. Bár az új amerikai vezetés, a Bideni adminisztrációtól eltérően, nem söpörte le az asztalról a 2021. decemberében előterjesztett orosz biztonsági követeléseket, távolról sem jutott még el odáig, hogy tudomásul is vegye őket, és tárgyalni kezdjen róluk Moszkvával.
Még a Fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának szavatolásáról kötött amerikai-orosz megállapodás is végrehajtásra vár, hiszen Oroszország ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Amerikai feloldja az orosz gabona világpiaci exportjának megakadályozására irányuló gazdasági, pénzügyi, biztosítási és kikötői szankciókat,
ám Washington csak ígéretet tett arra, hogy segít az orosz gabona kijutásában, de konkrét lépésekkel eddig még nem támasztotta alá ígéreteinek teljesítését.
De Trump nem csak Putyin miatt gurult be, hanem Zelenszkij miatt is, mert az ukrán elnök országának NATO-felvételét szabta az Amerikával kötendő ritkafém-szerződés feltételéül. Az amerikai elnök megbízhatatlannak minősítette Zelenszkijt, és tudatta vele: ha akarja, ha nem, a szerződést nyélbe ütik, mert ha Zelenszkij nem enged, súlyos következményei lesznek Ukrajnára nézve.
„Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja” – jelentette ki Trump az Air Force One fedélzetén. Válaszul Zelenszkij arra hivatkozva utasította el a szerződés aláírását, hogy a megállapodás ellentétes az ukrán alkotmánnyal.
A Bloomberg hírügynökség szerint, ha megkötik az amerikai-ukrán ritkafém-egyezményt, az hasonlítani fog azokra a megállapodásokra, amelyeket az európai gyarmatosítók kötöttek az afrikai országok népeivel.
Washington, 2025. április 1. kedd (MB)
Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin és Donald Trump / Fotó: Russia Today
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
