Dr. Gaudi-Nagy ellen kamarai eljárást kezdeményeznek

A harcias és gerinces kiállásairól is közismert Dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét a parlamenti bizottsága elnöke a véleménye miatt kívánja üldözni. A mentelmi jog valódi tartalma egyáltalán nem érdekli a „narancs gyermekeit”.

 

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2010. október 18-án, hétfőn, 9 órakor a Parlament 55. számú tanácstermében ülést tartott.

Önmagában ez az adat nem rendelkezik hírértékkel, azonban az már igen, hogy ezen az ülésen Dr. Lukács Tamás (KDNP), a bizottság elnöke megdöbbentő indítvánnyal állt elő.

Az ülés jegyzőkönyve az alábbiakat tartalmazza:

Napirendi javaslat

* Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1320. szám)(Általános vita)
* A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat (T/363. szám)(Dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) képviselők önállóindítványa)(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
* A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1247. szám)(Módosító javaslatok megvitatása)
* Egyebek

Az ülés résztvevői:
A bizottság részéről megjelent
Elnököl: Dr. Lukács Tamás (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Timea (LMP), a bizottság alelnöke
Berényi László (Fidesz)
Csöbör Katalin (Fidesz)
Demeter Zoltán (Fidesz)
Kővári János (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Varga László (KDNP)
Baracskai József (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Kulcsár Gergely (Jobbik)
Mirkóczki Ádám (Jobbik)
Helyettesítési megbízást adott Demeter Zoltán (Fidesz) megérkezéséig dr. Gulyás Gergelynek (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz) Berényi Lászlónak (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) Demeter Zoltánnak (Fidesz) megérkezése után
Kubatov Gábor (Fidesz) Csöbör Katalinnak (Fidesz)
Harrach Péter (KDNP) Varga Lászlónak (KDNP)
Nyakó István (MSZP) megérkezéséig Baracskai Józsefnek (MSZP)
Lendvai Ildikó (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP) megérkezése után

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár (Belügyminisztérium)
Dr. Ambrus Ágnes vezető munkatárs (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-európai Regionális Képviselete)
Dr. Nagy Boldizsár adjunktus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Tanszék)
Dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Megjelentek
Pappné Farkas Klára igazgató (Országgyűlés ET Információs és Dokumentációs Központ)

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 15 perc)
Elnöki bevezető Dr. Lukács Tamás (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban „elnök”:

Szép jó reggelt kívánok! Bejelentem, hogy Ékes Ilonát Berényi László, Kubatov Gábort Csöbör Katalin, Nyakó Istvánt Baracskai József, Harrach Pétert Varga László, Demeter Zoltánt pedig Gulyás Gergely helyettesíti.
Többen jelezték, hogy dugóban vannak, de meg fognak érkezni. Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársunk napirend-kiegészítést kér. Mind a két napirend-kiegészítésről szóló javaslata kiosztásra került a képviselőhölgyeknek és uraknak. Az egyik kiegészítés a 2010. július 4-ei, az Erzsébet térre bejelentett tüntetésen a rendőrség jogellenes fellépése, a másik pedig a Budaházy György és társai, a Hunnia-csoport elleni politikai koncepciós eljárás.

Külön-külön szavazunk arról, hogy ezeket napirendre kívánja-e venni a bizottság.

Döntés Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) képviselő két napirend-kiegészítési javaslatáról

Ki ért egyet azzal, hogy a 2010. július 4-ei Erzsébet téri rendőrségi fellépéssel kapcsolatos javaslatot a bizottság tárgyalja? (5)
Ki nem ért vele egyet? (9)
Ki tartózkodott? (1)

A bizottság nem veszi napirendre a javaslatot.

Ki ért egyet azzal, hogy a Budaházy György és társai, a Hunnia-csoport elleni politikai koncepciós eljárásról szóló javaslatot a bizottságtárgyalja? (2)
Ki nem ért vele egyet? (13)
Ki tartózkodott? (0)

Megállapítom, hogy a bizottság nem vette napirendre a javaslatot.

A napirend elfogadása

Ki ért egyet az eredeti napirendi javaslat elfogadásával? (Egyhangú.)
Megállapítom, hogy a bizottság a mai ülés napirendjét egyhangúlag elfogadta.

Döntés az Ügyvédi Kamara megkereséséről Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) képviselő napirend-kiegészítési javaslatával kapcsolatban

Tekintettel arra, hogy több médiahíradás szerint Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr ebben az ügyben Budaházy György védőjeként eljárt, kérdezem a tisztelt bizottságot, felhatalmazza-e az elnököt arra, hogy a Budaházy Györggyel kapcsolatos ügy napirendre tűzéséről értesítse az Ügyvédi Kamarát.
Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! ( 8 )
Ki nem ért vele egyet? (2)
Ki tartózkodott? (5)

A többség felhatalmazása alapján az ügyvédi etikai kódexre való hivatkozással a bizottság elnöke tájékoztatni fogja az Ügyvédi Kamarát arról, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr olyan ügyben, amelyben ügyvédként járt el, képviselői minőségében is eljár.

A többi kérdés már az Ügyvédi Kamarára tartozik.

Utolsó napirendi pontunk az egyebek.

Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik):
A 2006 őszi jelentés készítése miatt késtem az ülésről, ezért most szeretném elmondani, hogy két napirendi javaslatot tettem a szokás szerinti módon és tartalommal. Szerintem egyértelmű, de a jegyzőkönyv kedvéért még egyszer megjegyzem, hogy a Hunnia-csoporttal kapcsolatos koncepcionális eljárás témakörében nem látok el képviseletet sem Budaházy György, sem más személy oldalán. Az emberi jogokért elkötelezett jogvédőként látom fontosnak ennek az ügynek a napirendre vételét, ezért nem tudom pontosan értelmezni azt, ami történt.

A kollégáim jelezték, hogy kamarai állásfoglalás iránti megkeresésről döntött a bizottság. Igazából nem értem a dolog lényegét. Innentől kezdve ez valamilyen szinten a képviselői jogok korlátozásaként értelmezhető. Ezentúl azonnal kamarai eljárás elé visznek minden olyan kellemetlen ügyet, amit egy ügyvédként praktizáló jogvédő, aki egyben képviselői is, az emberi jogi bizottság napirendjére kér?
Nem tudom értelmezni ezt a döntést, ezért kérem, hogy valamilyen magyarázatot adjon, elnök úr.

Ha viszont nem kíván magyarázatot adni, akkor szeretném, ha jegyzőkönyvbe kerülne, hogy tiltakozom az ilyen és ehhez hasonló eljárások ellen. Ez azt a légkört idézi fel, amely ellen Révész Máriusz és Gulyás Gergely képviselő urakkal együtt harcolunk abban az albizottságban, amelyik most készíti a jelentését.

Megmondom őszintén, semmilyen más magyarázatot nem tudok találni erre a lépésre, minthogy ezt megtorlásként és megfélemlítésként kívánják használni. A tényalapok világosak voltak elnök úr részére korábban is, s ha valamilyen személyes problémája van, akkor már csak egy klasszikus dolgot tudok mondani: beszélje meg velem a folyosón és tisztázzuk a dolgokat. Nem értem, hogy miért kell a bizottság életét ilyenekkel ellehetetleníteni. Ez az emberi jogi bizottsághoz méltatlan!
Egy olyan emberi jogi ügyben, amelyben már másfél éve van fogva tartva az érintett személy, és elég komoly problémák vannak az előzetes és a bizonyítékok területén, és ez emberi jogilag tényleg egy releváns kérdés, akkor nem értem, hogy merülhet fel bárkiben, hogy ez ügyvédi etikai szabályokat sértő magatartás?

Meg vagyok döbbenve és kifogásolom ezt az eljárást.

Elnök: Tisztelt Képviselő Úr! Az ügyvédi etikai kódex ide vonatkozó rendelkezéseit már ismertettem, bár ezeket önmagától is ismernie kellene. Egyébként bizottsági jegyzőkönyv tartalmazza az ön nyilatkozatát arról, hogy képviseletet lát el a Budaházy-ügyben, majd később konkrét kérdésre válaszolva azt állította, hogy nem lát el képviseletet a Budaházy-ügyben. Nem a bizottságnak kell arról döntenie, hogy az etikai kódexnek megfelel-e az, ha valaki a képviselői és az ügyvédi minőségét ugyanabban az ügyben felhasználja. Azért tettem fel a kérdést a bizottságnak, nehogy az a vád érjen, hogy bármilyen módon korlátoznám a képviselői jogosultságát, a szignalizálás pedig ezek után kötelezettségem, és majd az ügyvédi etikai bizottság eldönti, az ügyvédi etikai kódex – hangsúlyozom: nem a képviselői jogállásról szóló törvény – alapján lehetséges-e az, hogy valaki ügyvédként és képviselőként eljár ugyanabban az ügyben.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás: (Jobbik): De nem járok el, elnök úr! Nehéz jól nevelt ember módjára végighallgatni ezt a képtelenséget!

Elnök: Nagyon szépen kérem, hogy nyugodjon meg! Az ügyvédi etikai kódex szabályai alapján ezt a kérdést nem itt kell tisztáznia.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik): De nem látok el képviseletet!

Elnök: Akkor vegye elő a jegyzőkönyvet és nézze meg, egy alkalommal azt mondta, hogy képviseletet lát el, ezért tettem fel konkrétan a kérdést, amire azt mondta, hogy nem lát el képviseletet. A tévéhíradó tudósításai szerint viszont ön a Budaházy-ügyben képviseletet lát el.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik): De nem ebben az ügyben! Budaházy Györgynek több ügye is van, abban az ügyben, amiben az előterjesztést tettem, nem látok el képviseletet. Nem tudom, hogy ezt miért olyan nehéz megérteni!

Elnök: Hangsúlyozom, nem a bizottság feladata ennek az eldöntése, ez alapvetően etikai kérdés. Ha nem érzi, hogy az ügyvédi etikai kódexbe ez a szabály miért került bele, akkor én arról nem tehetek.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Eddig a jegyzőkönyv vonatkozó részei.
Ha valaki még sem értené, elmagyarázzuk: a bizottság elnöke úgy látja, hogy ügyvédi etikai szabályszegés áll fenn akkor, amikor Dr. Gaudi-Nagy parlamenti jobbikos képviselő egyrészről védői feladatokat látna el Budaházy György mellett – azaz vonatkoznak rá az ügyvédi titoktartás és más jogi és etikai előírások is – és szerinte ezzel ellentétes joggyakorlás lenne az, amikor országgyűlési képviselői lehetőségeit is felhasználva Budaházy György ügyét és a Hunnia Mozgalom néven ismert ügyet napirendre kívánta vetetni – emberi jogi szempontból.

Mint fent olvashatjuk, a mélyen tisztelt fideszkádéempés elnököt egyáltalán nem befolyásolják a tények. Azok a tények, amelyekről az Orbán-Horn televíziós vita óta is jól tudhatjuk, hogy azok „szigorú dolgok”.
S ha még sem hajlandó valamiért elhinni a jobbikos képviselőnek, hogy Budaházy hivatkozott ügyében nem lát el képviseletet – végképp nem értelmezhető, vajon (kádéempés létére) miért nem esküdtette meg Dr. Gaudi-Nagyot, hogy „úttörő becsület szavára” tényleg és őszintén, vagy becsület szavára nem lát el a kérdéssel összeférhetetlen képviseletet egy bizonyos, konkrét büntető ügyben?

S ha már végképp nem érti a kérdést – mármint jogi végzettségű bizottsági elnök létére – az eseti bizottság precedensére hivatkozva – miért nem kéreti be a bíróságtól a vonatkozó ügyirat csomókat, hogy meggyőződjön róla: tényleg, hazudik-e neki Dr. Gaudi-Nagy Tamás?

Ugye értjük a problémát? Nem azt vizsgálja az elnök, mit mond vagy kívánna mondani a parlamenti képviselő a legfelsőbb „népképviseleti” szerv bizottsága előtt, mire kívánja felhívni a figyelmet, hanem azt kívánja boncolgatni, hogy ki mondja. Ezt nevezik „pofára” értékelésnek; mármint más, fejletlenebb kultúrákban.
Hiszen egyértelmű a célja: az elnémítás; nem vizsgálja meg sem hallgatni, hogy az esetleges napirendre tűzéssel mit kívánna mondani, megtárgyaltatni. Nem ezt nevezik elfogult prekoncepciónak Elnök úr?
Pedig ezt „narancsos fülkeforradalomnak” és hatalmi önteltségnek nevezik más kultúrákban.
Pedig még egy éve sincsenek hatalmon, mégis máris a kiválasztottság hamis tudatának glóriájával a fejük körül nyegléskednek.
Mert hogy az MSZP-nek tetszik, az értjük; hogy a Fidesznek tetszik, azt megint csak értjük, de hogy egy 60 éves egri kádéempésnek, akinek egy kamaszkori képe látható azertunkvannak.hu oldalon, azt már végképp nem tudjuk értelmezni. hacsak nem lennénk gonoszak.
De mi – ugye – nem vagyunk gonoszok…

Azt követően, hogy a levitézlett gyurcsányisták bűneit etikai alapon (és sajnos a jelek szerint kizárólag morális alapon) tárgyaltatná a Fidesz a Tisztelt Házzal, végképp érthetetlen nem csak az, hogy más szervek, hatóságok, társadalmi szervezetek munkáját kívánnák igénybe venni Gaudi-Nagy „megfegyelmezésére”, hanem az is, hogy Lázár (György) János [és a végrehajtói hajlamokkal rendelkező örök fiatal Dr. Lukács Tamás] értelmezésében mit is jelent az 1990. évi LV. törvény; mármint amely az országgyűlési képviselők jogállásáról szól(na); de annak is a 2. §-a?

Eszerint ugyanis „A képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére.” Ha valaki még hinne a Fidesz demokrácia képében, jó tanulság ez az egész eset erre és a Gaudi-Nagy Tamással szemben a kormányzó párt alkalmazta egyéb lejáratási kísérletei is.
Talán nem is stílustalanság, ha egy elhíresült szólás parafrázisára gondolunk a fentiek olvastán: „Hogy ki a demokrata [ki kaphat szót, kit söprünk el, ki képviseli a „népet” – nem kívánt fordulat törlendő] azt mi döntjük el”?

(Szent Korona Rádió)