Dr. Bene Gábor: A TÁRSADALMI FÁRADSÁG vagy a VÁLTOZÁS IGÉNYE GYŐZ?
Körülöttünk szinte minden országban folynak tüntetések és megy az elégedetlenség Európa szerte is. Hazánkban azonban kivárnak az emberek és 2006 tanulsága okán, nem hisznek az utcai demonstráció hatásosságában. Vagyis nem az elégedettség az oka annak, hogy nincs utcán a közemberek tömege, hanem talán egyfajta társadalmi fáradtság vett erőt a nemzettársainkon? Viszont hónapok óta megy az adok-kapok cirkusz a NER-ből kiugrott MP és a kormánypárti sajtó között, s azt hiszik az éceszgéberek, hogy senki nem veszi észre, hogy a negatív reklám is népszerűsíti a megtámadott felet?
Szinte hihetetlen, hogy nem az eddig nagyon bevált „elhallgatás” technikáját alkalmazza a kormánypárti sajtó, ahol pedig olyan profik vannak akik ezt a hibát biztos nem követnék el, hacsak nem kapnak erre külön utasítást.
A nép azonban nem így látja a történéseket, hanem akik Orbán fóbiások és a NER gazdasági trükkjei kapcsán nagyon utálják már a Fidesz kormányt, komolyan összefognak és „szigeteket” alkotva szidják a rendszert nem véve észre, hogy ezzel is a rendszert szolgálják.
Erre tudom, hogy mi lesz a válasz. Vajon azzal vádol meg majd mindkét oldal, hogy mindentudónak képzelem magam?
Bizony nem így tesznek.
Inkább agyonhallgatnak engem is, ahogy azt pl. a NemzetEgyesítő Mozgalommal teszik már hosszú évek óta.
Sokszor elméláztam már azon, hogy vajon mi az ami irritálja mindkét oldal újságíróit, szerkesztőit, riportereit a NemzetEgyesítők tevékenységében, hogy soha egyetlen sort sem hajlandók megjelentetni róluk? Talán túlzottan szerények és nem is csinálnak semmit, vagy nagyon is nyomulnak és mindkét irányba tüzelnek az igazság fegyverével? Szerintem valahol a kettő között lehet az igazság, ami persze a hatalmi struktúra számára nagy veszély, hiszen a hazai párt politikusok semmi mástól nem félnek jobban mint az igazságtól!
(Ezért félnek minden olyan médiumtól is amelyet nem sikerült vagy megvenni, vagy pénzpórázon tartani!)
Azzal, hogy 2017-ben megjelent a pártpolitikai palettán egy olyan formáció amely deklaráltan nem akar a hatalomba kerülni, nem tud mit kezdeni sem az ellenzék, sem a kormánypártok, sem a szavazók nagy többsége, mert olyan szokatlan jelenség ez, mint a fehér holló.
Ki hallott már olyat, hogy egy 12 fős párt tagsága azért választott egy fura rövidített nevet, mert az ügyészség nem engedte bejegyezni a NEM PÁRT változatot, azzal az indoklással, hogy társadalmi szervezet nem tagadhatja a valódi jellegét, vagyis egy politikai párt nem lehet pártellenes. Furcsa állítás de erre a NemzetEgyesítők úgy reagáltak, hogy még határozottabban írták le a rövidített nevet, így: NEEM! Vagyis nem választottak helyette valami cuki rövidítést, de nem is indultak el a vicc-párti irányba, mert a három farkú kutya sem tudta volna eléggé kikarikírozni a mai magyar párt-valóságot.
A HAZAI TÁRSADALOM UGYANIS BELEFÁRADT A PÁRTOKBA.
Valamikor még a Jobbik szebb napjai alatt az egyik vezetőjük beígérte nekem a megyei elnökséget, mondván, hogy nem alulról választják azokat, hanem a párt felsővezetése dönt arról is, és az országgyűlési képviselők jelöléséről is.
S ezt csak azok tudják, akik közel vannak a tűzhöz, mert a köznép képes azt hinni, hogy vannak olyan pártok ahol alulról építkeznek és a helyi választók döntik el, hogy ki legyen az elnökük, vagy a képviselőjük. Sajnos ilyen párt nincs, s a NemzetEgyesítők pontosan azért alakultak meg 10 éve, hogy csak a helyi közösségek tudjanak jelölteket állítani minden választókerületben, s ne a központi vezetés tegye meg ezt!
A pártoskodás csak a Nemzet megosztására szolgál
– írta és mondta annak idején Széchenyi István, akinek ebben tökéletesen igaza is volt, csak ezt a felismerést nem teszi magáévá a köznép, mert a közember el van foglalva azzal, hogy kemény munkával megkeresse a saját és a család megélhetéshez szükséges anyagiakat, s nem tud naponta foglalkozni azzal a hírözönnel amit ráborít a média.
Egyébként hozzávetőlegesen 6 millió magyar állampolgár megy el szavazni. S nem választani, mert a balosoknak és a jobbosoknak is csak 1 jelöltjük indul, ami azt jelenti, hogy eszi nem eszi nem kap mást, vagyis egyetlen DK-s jelöltből nem tud a párt szimpatizánsa választani, hiszen egy jelöltre csak szavazni lehet. S ugyanez a helyzet a másik oldalon is, mert soha nem tisztelte még meg a Fidesz sem a választóit, hogy kettő jelöltből legyen lehetősége választani. Nem elgondolkodtató ez?
Persze tudom, hogy mit fogok ezért kapni! Primitív vagyok és nem értem a választási logikát, mert ha kettőt indítana valaki akkor saját jelöltjét hozná lehetetlen helyzetbe, hiszen kiderülne végre, hogy melyik képviselőt utálja az a választói réteg, amelynek elvileg rá kellene szavaznia, mert a párt őt jelölte!
Van még más anomália is ebben az ügyben.
Az említett 6 millió szavazóból 4 millió állítólag „biztos pártválasztó”, vagyis biztosan arra az oldalra adja le a szavazatát, amelyik számára szimpatikus. Van azonban nagy vonalakban 2 millió fő, aki teljesen bizonytalan abban, hogy kire szavazzon.
S ezen felül még egy komoly réteg van, amely azért nem megy el szavazni, mert szerinte „úgyis elcsalják” vagy éppen „egyszerűen nincs kire szavazni, mert ezek egyformák”!
Csakhogy ezzel valójában annak segítenek, aki elegendő pénzt tud összeszedni a választásokra, s egy olyan politikai terméket árul valójában, ami nem csak zsákbamacska, hanem a legmélyebb erkölcstelenség hordozója is!!
AKI NEM MEGY SZAVAZNI AZ NEM CSINÁL FORRADALMAT SE!
Hogy is csinálna olyat, amikor a történelem tanulsága szerint a forradalmak kifejezetten szabadkőműves tervezésű változások, amelyben azonban nem a szabadkőművesek véreznek el, hanem az a közember, akit sikerült bepalizni.
Ha ezt alaposan átgondoljuk, akkor hazánkban csak népfelkelések voltak, és
egyedül a Károlyi Mihály és Jakubovics Oziás (Jászi Oszkár) szabadkőműves puccsát lehetne fegyveres forradalomnak minősíteni, mert a többi esemény helyesen:
alkotmányvédő vagy alkotmányt helyreállító népfelkelés volt!
S így a Horthy-féle „ellenforradalom” kifejezés is a helyére kerül, mert eddig a szóhasználatunkban hatalmas kavarodás volt ebben az egyszerű ügyben. Hiszen maga Horthy Miklós is abba halt bele, hogy sikertelen volt az 1956-os népfelkelés, ami reményt adott számára, hogy hazatérhet szeretett hazájába, mert a szovjet haderő eltakarodik az országunkból!
De térjünk vissza a választás ügyéhez, amely ma az egyetlen lehetőség a jó irányú változáshoz, amit szerintem a jobboldali és a baloldali szavazók, de még az ingadozók is leginkább akarnak.
Vajon miért gondolják sokan, hogy az „új messiás” valódi változást fog hozni, hiszen ahogy a Tanú című filmben elhangzik: „A gombócot is megzabálta, a bort is megitta, ki se végzik, dohányt is kap, egy brancs maguk, ne is tagadja!”
Nem inkább helyben kellene megkeresni a pártonkívüli, frissen nyugdíjba ment és nagy élettapasztalattal, sok energiával rendelkező tettre kész embert, aki valóban a helyi közösséget tudná képviselni? Nem ez lenne a logikusabb mint az, hogy valami bizonytalanra szavazok, vagy el sem megyek szavazni?
S MOST ÉRKEZTÜNK EL A VÁLASZTÁSI DEMOKRÁCIÁHOZ!
Ám most ne firtassuk, hogy mit gondolt Paton, vagy Arisztotelész az akkor már kipróbált rendszer szerű rabszolgatartásról, helyette gondoljunk arra, hogy szeretnénk kikerülni a rabszolgalétből, amit valójában a fogyasztói társadalom uralkodóosztálya a bankárkaszt akasztott a nyakunkba!
Van egy olyan választási párt, amely megfelel ugyan a jelenlegi választási törvény előírásainak, de a tagjait mégsem engedi indulni a választásokon, mert pártfegyelem alatt álló pártkatonákat az Országgyűlésben nem akar látni, hanem a helyben ismert és elismert pártonkívüli személyeket vár a helyi közösségektől jelölni!
S így a NEEM segítségével végre megvalósulhat a valódi népképviselet a pártképviselet helyett!
De térjünk vissza a választási hamisításokhoz!
Én szívesen megszavaznám, hogy a politikusok fizetése a minimálbérnek legfeljebb a triplája lehet, s azzal biztosan megoldódna a hazai lemaradás.
(Ugyanis pl. a medián jövedelem nálunk a legalacsonyabb a V-4-ek között!)
Ám ahhoz részt kell venni abban a választásban amire sokan azt mondják, hogy meghamisítható! Pedig a választási csalást meg lehetne sőt meg is kellene akadályozni, mert sokan éppen azért nem mennek el szavazni és így önfeladókká válnak, vagyis régi kifejezéssel bedobják a gyeplőt a lovak közé!
Pedig biztosan van több megoldás is! Talán még az is megoldás lenne, ha meg tudnánk azt szervezni, hogy a kb. 10 ezer 200 hazai szavazókörbe – vagyis minden egyes szavazóhelyiségbe – tudnánk ellenőrt állítani a NemzetEgyesítők megbízása alapján. S akkor a jegyzőkönyvek adatai alapján a valós helyzet is látható lenne, s nem kellene attól tartani, hogy az idegen kézben lévő komputerprogram módosít a jegyzőkönyvi adatok összesítésekor. Erre lehetőséget ad a 2013. évi XXXVI. a választási eljárásról szóló törvény 28 szakasz 4-ik bekezdése:
(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.
Márpedig a NEEM – vagyis a NemzetEgyesítők – éppen azért lett jelölő szervezet, hogy a helyi közösségek állíthassanak saját, pártonkívüli jelölteket minden választókerületben, s ha igény lesz rá akkor többet is. Ők ugyanis nem félnek a többes jelöléstől mint a többi párt.
DE KÉPESEK VAGYUNK-E 10 ezer 200 IGAZ MAGYART RÁVENNI AZ ELLENŐRI SZEREPRE? Mert ahogy Bibó István írta:
„A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul”!
Szerintem aki vállalná az ellenőri szerepet az mielőbb jelentkezzen ezen a telefonszámon:
06 70/720 1955
A szerző közjogász
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
