Donald Trump szerint Oroszország „komoly engedményt” tesz azzal, hogy nem foglalja el egész Ukrajnát

Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán konfliktusban nem tanúsít „hűséget” egyik fél iránt sem, hanem csak az emberek halálát akarja megállítani. Megismételte, hogy

nem örült a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén” indították.

Donald Trump szerint komoly nyomást helyez Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkva beleegyezzen a békébe, de megjegyezte, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára is ennek érdekében.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy amennyiben nincs békemegállapodás, hajlandó-e teljesíteni az ukrán kéréseket újabb Patriot rakétarendszerek szállítására, Donald Trump azt mondta, hogy „lássuk meg, mi történik, és ha van megállapodás, a kérdés szükségtelenné válik”, majd hozzátette, hogy erre a választ két hét múlva tudja megadni.

A békemegállapodás érdekében orosz és ukrán részről lehetséges engedményeket illetően az amerikai elnök azt mondta, hogy

Oroszországtól „komoly engedmény lenne a háború leállítása”, hiszen a háború Ukrajna egészének elfoglalására irányul.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kellene-e mondania területekről, Donald Trump azt válaszolta, hogy az ország nagyon nagy területi veszteséget szenvedett, az Egyesült Államok pedig segíteni akar. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Krím visszaszerzése „nagyon nehéznek ígérkezik”, amit – szavai szerint – 11 éve, Barack Obama elnöksége idején, egyetlen puskalövés nélkül átengedtek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki a találkozón szintén jelen volt, azt hangoztatta, hogy a háború „lezárható”, de ehhez mindkét fél beleegyezésére szükség van. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok egy odavezető utat is felvázolt. „Látjuk a célvonalat, de arra van szükség, hogy mindkét oldal igent mondjon. Mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük őket ebben” – fogalmazott a külügyminiszter.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a találkozó után méltatta az amerikai erőfeszítéseket, és Donald Trump törekvését a háború lezárására. Hozzátette, hogy

összetett helyzetről van, amelynek a megoldásához szükséges a politikai akarat, valamint a nyomásgyakorlás.

„A háború lezárása felé tett lépésekben az Egyesült Államok részvétele kritikus fontosságú, ami Trump elnökkel lehetővé vált, ez világos, nyilvánvaló és jelenleg is zajlik” – fogalmazott a norvég politikus, aki az Európával való együttműködés fontosságát is hangoztatta. Hozzátette, hogy nincs vesztegetni való idő, mert az emberéletek elvesztése mellett Európa és a világ számára is negatívum egy ilyen kiterjedt konfliktus.

A norvég delegáció tagjaként Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, korábbi NATO-főtitkár szintén üdvözölte az amerikai erőfeszítéseket egy tárgyalásos rendezés érdekében, ugyanakkor hozzátette, Norvégia fontosnak tartja Ukrajna további támogatását, és közölte, hogy országa megháromszorozta a katonai támogatást, ami 2025-ben mintegy 8 milliárd dollár. Megjegyezte, hogy

még egy békemegállapodás esetén is szükséges biztosítani, hogy Ukrajna rendelkezzen védelmi képességgel.

Az amerikai–norvég csúcstalálkozó idején Washingtonban tárgyalt a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte, aki a Pentagonban egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Mike Waltz elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.