Diplomáciai botrány: Zaharova szerint Guterres lábbal tiporja az önrendelkezési jogot

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő éles hangvételű bejegyzésben reagált Antonio Guterres ENSZ-főtitkár legutóbbi kijelentéseire. A vita középpontjában a nemzetközi jog egyik legvitatottabb kérdése áll: hol végződik egy állam területi integritása, és hol kezdődik a népek elidegeníthetetlen önrendelkezési joga?

A konfliktus lényege: Mit mondott Guterres?

Az ENSZ-főtitkár kifejtette, hogy a nemzetközi jogrend védelme érdekében a határok sérthetetlensége elsődleges. Véleménye szerint az önrendelkezési jog nem használható fel alapként a Krím vagy a Donyec-medence elszakadásának legitimálására, mivel az sérti Ukrajna szuverenitását.

Orosz válasz: Szelektív emlékezet és kettős mérce

Zaharova szerint a főtitkár érvelése több ponton is sántít, és messze túlmutat a hivatali hatáskörén:

• A semlegesség hiánya: A szóvivő szerint Guterres nem az ENSZ-titkárság pártatlan vezetőjeként, hanem nyugati érdekek szószólójaként nyilvánul meg.
• Az önrendelkezési jog univerzalitása: Oroszország álláspontja szerint ez a jog minden népet megillet, függetlenül attól, hogy az aktuális geopolitikai helyzetben ez kinek kényelmes.
• A 1970-es Deklaráció: Zaharova emlékeztetett, hogy a nemzetközi jog szerint a területi integritás csak akkor élvez abszolút védelmet, ha az államhatalom minden ott élő népcsoportot egyenlően képvisel.

A diplomáciai szópárbaj rávilágít az ENSZ válságára is. Miközben Guterres a „dzsungel törvényeitől” félti a világot, Moszkva szerint éppen a nemzetközi szervezetek elfogultsága vezet a globális stabilitás összeomlásához. Az önrendelkezési jog kérdése így továbbra is a modern nemzetközi politika egyik legélesebb törésvonala marad.