Cseh Katalin férje megtekintette a fogdát, ahová a neje kerülhet
Ott áll ez a három szakállas bácsi, és tök egyformák, szinte meg sem lehet őket különböztetni egymástól. Mint három kígyótojás. A gyűlölet teszi őket egyformává. Meg talán ugyanott fröccsöntötték, ugyanott pántlikázták föl őket magyarországi bevetésükhöz.
Annak idején Szamuelyék voltak ilyen egyenfizimiskájúak, ahogyan álltak az éppen kivégzett bíró, jegyző, közhivatalnok, kispap holtteste felett, egyik lábukkal az elhunyton tapodva, kígyóvállukon géppisztollyal, képükön vérszomjas vigyorral. A gyűlölet és a vérszomj korokon átívelően összeköt, hasonít.
Szamuelyék is leszámolást ígértek. Aztán ki is irtottak pár száz magyart. „Burzsujt”, „kulákot”, „klerikálfasisztát”: az akkori „fideszbűnözőket”. Aztán húzták a belüket Bécsbe. Igaz, volt, aki csak Lichtenwörthig jutott – írja Pilhál Tamás a Pesti Srácok oldalán.
Pilhál Tamás kiváló párhuzammal indítja gondolatainak sorát, majd arról a gazdasági valóságról ír, ami letagadhatatlan és mindenképpen az elmúlt 11 esztendő sikerét bizonyítja, amit Magyarország azon ellenségei, akik a parlamenti széksorok között ülnek, bármi áron igyekeznek hazugságaikkal megtorpedózni, mert nekik egyetlen céljuk van, a hatalom megszerzése és a haza gazdasági kiárusítása és a magyar nemzet elárulása.
Pilhál Tamás cikke IDE klikkelve olvasható.
Mementó 2006 emlékmű
