Csak adózunk és adózunk – de tudja Ön, hogy legalább 80%-ot?
Ki adózik itt valójában? (1. rész)
Nem egyszer hallom mostanában baráti társaságban szidni azon polgártársainkat, akik nem adóznak, ilyenkor általában első helyen vannak megemlítve a cigányok, szorosan mögöttük a vállalkozók, akik ugyebár csak és kizárólag adócsalók mindnyájan. Ezeket a kritikákat persze olyan ismerőseim fogalmazzák meg, akik biztos, állami, közalkalmazotti állásban dolgoznak.
A legkirívóbb eset azon ismerősöm volt, aki a jelenlegi rendszerben egy fillér adót nem fizet, mivel igénybe veszi három gyereke után a gyerekkedvezményt. Amikor már tizedszer mondta, hogy az ő adójából épül az ország, nem tudtam megállni, hogy visszakérdezzek, milyen adódból, hiszen most mondtad, hogy te nem fizetsz adót, erre háborogva mondta, hogy igen-igen, de ő nem csal.
Akkor itt álljunk meg egy szóra. Tisztázzuk le mit jelent az adózni. Anélkül, hogy belemennénk speciális adónemekbe, csak a lényegről beszéljünk. Milyen adóformák léteznek? Amikor arról beszélünk, hogy ki adózik, és ki nem, szinte mindig a jövedelemadóról beszélünk (személyi jövedelem adó = SZJA, továbbiakban így). Ezért azt gondolhatnánk, hogy az állam adó bevételeinek jelentős részét képviseli az SZJA bevétel. Ez sajnos tragikus tévedés. Természetesen nélkülözhetetlen, de súlya csekély a többi adónemhez képest. Amennyiben tehát valaki nem fizet SZJA-t oktondi és ostoba dolog azt állítani róla, hogy ő nem adózik. Hazánkban ugyanis a legnagyobb adóbevételt hozó tétel nem az SZJA, azaz nem a jövedelem után fizetett adó. Akkor mégis mi? A legnagyobb adónem a forgalmat, az árumozgást, a kereskedelmet és a szolgáltatást megsarcoló forgalmi adó (továbbiakban ÁFA).
Az adóeltitkolás és adóoptimalizálás nem magyar sajátosság. Gerard Depardieu pl. most mondott le francia állampolgárságáról, mert nem akart horrort adózni. Schumacher Svájba költözött, egy csomó sportoló pedig Monacóban „lakik”. Ez mindig is így volt és így lesz.
Ez azt jelenti, hogy az állam fenntartja a jogot, hogy mindennemű árumozgást, szolgáltatást, kereskedelmet megadóztasson, pusztán annak pénzügyi nagyságát nézve. Ez amúgy elterjedt a világban. Természetesen egyértelmű, minél nagyobb ennek az adónak a mértéke, annál nagyobb az ellenállás iránta, és az elkerülésére való hajlam. Egy kismértékű forgalmi adót az emberek elviselnek és még jónak is tartják, a nagymértékű sarcot viszont igyekszenek elkerülni. Ráadásul minél nagyobb az adó, annál nagyobb a veszély, hogy az árak magas volta miatt csökken a belső fogyasztás, és ez által a GDP. Magyarán kevesebb pénze lesz az államnak. Az USA-ban például, mindössze 6% az ÁFA, ezért gyakorlatilag nincs feketegazdaság emiatt. Nálunk világviszonylatban legmagasabb 27%, gondolhatjuk, hogy meredeken nő a feketegazdaság. Az ÁFA-t azonban mindenki megfizeti aki vásárol, szolgáltatást vesz igénybe és mindezt számlával vagy blokkal teszi. Ezért népszerű a kormányok körében az ÁFA. Érdekes módon a sokat szidott cigányság vagy egy hajléktalan például az ÁFA miatt lehet, hogy többet adózik, mint az ismerősöm a három gyerekével. De miként lehetséges ez? Míg egy hajléktalan az összekoldult pénzét nagyrészt olyan termékekre költi, melyet az SZJA-n és az ÁFA-n kívül egy harmadik adónem terhel, addig egy háromgyerekes családapa nem biztos, hogy ilyenekre költ. Mire gondolok? Jövedéki adóra. Amennyiben egy hajléktalan például naponta egy liter alkoholt és két doboz cigarettát elfogyaszt, akkor bizony több adót fizet az államnak, mint az a családapa, aki babapelenkát és iskolai könyvet vesz a gyerekeinek. A jövedéki adót tartalmazó termék árának sokszor 80%-a adótartalom. Míg tehát ha valaki elszív két doboz cigit, akkor cc. 1400 forintért, abból 1000 forintot is adózhat. Amíg más élelmiszerre és pelankára elkölthet 6000 ezret is ugyanennyi adótartalomért.
Következő, a vállalkozók. A magyar osztályharcos nép, lelke mélyén baloldali, jobboldali mázzal leöntve. A magyar nép nem szereti a vállalkozókat, mert ellene hangolják őket.
De elárulok egy nagy titkot, valódi adót csak és kizárólag az fizet az államnak, aki, ha akarná el tudná titkolni. Valódi adóforint csak itt keletkezik. Könnyen belátható, hogy egy állami alkalmazott, aki az államtól kapja a teljes bruttó fizetését, és abból visszaad az államnak „adót”, az nem valós adózás, mindössze azért lett kitalálva, hogy mindenki úgy érezze, hogy hozzájárul a közöshöz. Nagyon fontos, és félreértés ne essék, ettől egy közalkalmazott vagy köztisztviselő nagyon fontos, nélkülözhetetlen, megbecsült része a társadalomnak. Mire mennénk tanárok, orvosok, nővérek, tűzoltók, rendőrök, stb. nélkül. Azt állítani azonban, hogy az ő adójuk tartja el az országot megdöbbentően nagy butaság lenne. Olyan ez, mintha Mátyás király, aki beszedte a valódi adót a paraszttól, úgy fizette volna a fekete sereg zsoldosait, hogy azt mondta volna nekik, hogy itt van tíz arany, ebből levonok hármat, és az a te adód. Ez csak játék a számokkal, természetesen az a három arany nem plusz jövedelem az államkasszában. Egy állami alkalmazott éppen ezért soha nem tudja eltitkolni az adóját, és a fenti definíció szerint ezért az nem is valós adó. Természetesen ő is tud adót csalni, ő is tud adót eltitkolni, például amikor úgy dönt, hogy a fodrásztól nem kér számlát, és ezért olcsóbban vágják le a haját.
Furcsa módon annak kell tehát örülni, ha minél több olyan adóalany van, aki eltitkolhatja az adóját, mert ott lehetséges valódi adófizetés. Melyek ezek a helyek? Kizárólag a vállalkozások, és természetesen az általános forgalom (ÁFA). Teljesen természetesen, hogy néha a túlélés érdekében ezekből az adókból az emberek eltitkolnak, ez mindig így volt, és mindig így lesz, amennyiben nem, azt hívják kommunizmusnak. Az az állampolgár, aki elítéli ezeket az „adócsalásokat” nézzen magába, hogy ő kitől kapja a fizetését.
Miért mondtam el mindezt? A nagy gazdasági szabadságharcban nem árt tudni, hogy minden megszorítás mögött csak és kizárólag adóemelés van. Adóemelést elkerülni egy módon lehet, az életszínvonal csökkentésével. Harmadik út ennek vegyített változata, mind a kettőből egy kicsi. Érdemes tehát jól magába nézni mindenkinek ezen a területen mielőtt bármely társadalmi csoportra, osztályra ujjal mutogatna, hogy adócsaló. A következő adónem a vagyonadó, melyet legendák lengenek körül. Ki ne szeretné, hogy adózzanak a gazdagok és a vagyonosak, ezzel is segítség az országot. A vagyonadóról és, hogy miért nem vetik az ki a ténylegesen gazdagokra itt olvashat!
Ki adózik itt valójában? (2. rész)
A múlt héten áttekintettük a különböző és legismertebb adófajtákat, mint a személyi jövedelemadót (továbbiakban SZJA), általános forgalmi adót (továbbiakban ÁFA), a jövedéki adót és megemlítettük a vagyonadót is. (Az első részt itt olvashatja!) Most nézzük meg az egyéb adófajtákat, amik tulajdonképpen adók, csak másképp hívjuk őket. Ezek az úgynevezett címzett adók, amiket konkrét és meghatározott területek finanszírozására fizetünk be. Ilyenek például az egészségügyre, a nyugdíjra fizetett adók. Azért, hogy megnyugtassanak minket nem adónak hívják őket, hanem járuléknak. De természetesen ezek is adófajták. Az így beszedett adókat ráadásul rendkívül bonyolulttá és követhetetlenné teszik, direkt azért, hogy egy dolgozó, egy átlagember semmiképpen se láthassa át milyen irdatlan összeget fizet adóra. Ezeket a járulékokat például elrejtik a munkavállalók elől oly módon, hogy egy részét (nagyobbik részét a munkaadó fizeti meg) ne is lássa a dolgozó. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem is jelenik meg a bérkartonon.
Miért van erre szükség? Miért kell eltitkolni az adók valódi mértékét? Ennek a kérdésnek a megválaszolása meghökkentő és letaglózó eredményt hoz. Ezt fejtjük most ki.
Az idősebbek még emlékeznek rá, a jó öreg bérboríték. A mai pénzügyi rendszer lételeme az átláthatatlanság. A cél, minél bonyolultabb, annál jobb. Hiába akar Orbán egyszerűsíteni, a rendszer megeszi, hiszen ő maga is a rendszer kiszolgálója.
Az egyszeri embert azzal kábítják, hogy azért kell adózni, mert az állam gondoskodik róla. Lelkiismeret furdalást keltenek benne, amennyiben nem adózik – legalább egy keveset – akkor az állam nem tudja őt ellátni. Azt az érzetet keltik az emberek többségében, hogy jobb, ha befogja a száját, hiszen ő személy szerint kevés adót fizet, és addig örüljön, amíg ez ki nem derül, és így legalább kap állami orvosi szolgáltatást és állami nyugdíjat. Ha valaki például 100-150 ezer forint nettót keres (ez a nagy átlag), akkor joggal érezheti olyan nyomorultul magát, hogy inkább befogja a száját félve attól, hogy, ha nem teszi, mi lesz vele, ha megbetegszik és megöregszik. Az egész pénzügyi rendszer (nem csak hazánkban) arra van felépítve, hogy az átlagembert ebben a téveszmében tartsa.
Természesen mindenki szeretne megfelelő orvosi ellátást kapni. De mivel minden pénzét elveszi az állam, ezért csak állami ellátásban reménykedhet. Csapdahelyzet!
Ez azonban megdöbbentően és meghökkentően hamis állítás. Olyan tragikus tévedés, ami rabszolgasorsba taszítja az embereket. Amennyiben ugyanis az embereknek nem kellene adózniuk vagy csak egészen minimális mértékben, akkor elképesztő számok jönnének ki. Konkrétan ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 100-150 ezer forintos nettó fizetések a többszörösére emelkednének. Megdöbbentő az az adat, hogy, ha összeszámolunk minden adónemet, gyakorlatilag a végén a megkeresett pénzünk mintegy 10-20%-ával rendelkezünk. Kevesen tudják ugyanis a jelenlegi rendszerben, hogyha ő mondjuk, bruttó 250 ezer forintot keres, amit ő lát, ezen összegen felül a munkáltató még befizet az államnak majd még egyszer ennyit különböző adócímeken ő utána, tehát valójában az ő valódi bruttó fizetése félmillió forint körül van. A mostani szóhasználattal értett 250 ezer bruttójából eleve csak 150 ezret kap kézhez, aminek mintegy a felét befizeti ÁFÁ-ra, jövedéki adóra, és különböző egyéb kis adókra. Végeredményben tehát 500 ezer forintból valójában csak 70-80 ezer forintot költhetünk el, a többi visszakerült az államhoz.
Ezeknek a kis adóknak csak a mindenkori kormány fantáziája szab határt, csak néhány gyöngyszem a Fidesz kormány elmúlt két évéből: üzemanyagok jövedéki adójának az emelése, autógáz adójának duplájára emelése, ÁFA emelés, telefonadó, sárgacsekk adó, tranzakciós illeték. Ezek összességében havi szinten több tízezer forinttal csökkentik a pénztárcánk tartalmát. Ha ön például gépkocsiját húszezer forintért tele tankolja, akkor valójában csak mintegy hétezer forintért tankolt, a fennmaradó tizenháromezer forintot ott azonnal adóra fizette be. Ennyi erővel bármikor be lehet vezetni, akár következő adókat: füstadó, ami a kémények után fizetendő mondjuk 187 Ft, a levegő- és pulzusadót, melyet a légzés- és pulzusszám alapján fizetnénk (szapora pulzusúak rosszul járnának). A gépkocsik mintájára be lehet vezetni testsúlyadót (kövéreknek annyi), itt kopogtat a járdakoptatási adó, nem lepődnék meg a gravitációra kivetett adón sem, hiszen ennek köszönhetjük, hogy nem repülünk el, ezért tehát az állam, mint a föld tulajdonosa joggal vethet ki a földön tartó gravitációs adót. Ezek nevetségesen hangzanak, de ugyanilyen nevetségesek voltak pár évvel ezelőtt a most bevezetett adófajták. Hopp, nem akarok ötleteket adni, de most ugrott be, alvásadó, óránként mondjuk húsz forintjával, plusz ÁFA természetesen.
A viccet félretéve tehát azzal kábítani tehát az embereket, hogy maradjanak csöndben, mert így is kevés az állam bevétele, szemenszedett hazugság.
Régen a paraszttól a király elvette a termény tízedét, az egyház meg a kilencedét. Ma ennyi marad!
Természetesen nemcsak a jelenlegi Fidesz kormányra jellemző a túladóztatás, de ők pofátlan módon teszik. A történelemórán tanultakat felelevenítve emlékezhetünk, hogy mennyire szörnyülködtünk, hogy a középkorban a parasztot mennyire agyonadóztatták. Jött a tízed, meg a kilenced, és a még ott volt a robot (ingyenmunka) is. Ha-ha! Tized, meg kilenced? Ma nem ennyit vesznek el, hanem ennyi marad meg. A robot meg mindennapos, hiszen gyakorlatilag szinte ingyen kell dolgozni, havi 47 ezerért pl. De a nem közmunkásoknak is annyi. De miért csinálják ezt? Azért, hogy az emberek szabadságát, döntési jogát elvegyék. Amennyiben ugyanis 80 ezer forint helyett mondjuk, 500-600 ezer forintról dönthetnénk és csak 100 ezret adóznánk (tized, kilenced) a közszolgáltatásokra, akkor mindenki eldönthetné, hogy milyen biztosítást köt az egészségügyre és a nyugdíjára. Na, ez az, amit az állam nem engedhet meg, mert szabad emberek, önálló lények nem tűrnék, hogy államuk és mindenkori kormányuk kiszolgálja a jelenleg fennálló elnyomó pénzügyi rendszert.
Szinte lehetetlen leépíteni a bürokráciát, mert nincs rendes, termelő munka. Munkahely hiányában csak az utcára lehetne tenni a felesleges munkát végző közalkalmazottakat. Nyilván nem ez a megoldás!
Ezen pénzügyi rendszer kihasználva azt, hogy minden nemzetben és országban a politikusok hatalomra akarnak kerülni, így őket bábként mozgatva tartják a népet rabszolgasorsban. Ezért például különböző marketingfogásokon keresztül erőszakosan felduzzasztják a közszférát, feleslegesen sok közalkalmazottat foglalkoztatnak, a versenyszférában valódi munkahelyeket nem teremtenek, így aztán kialakul egy olyan jelentős társadalmi réteg, mely az államtól függ, az állam alkalmazottja, amely ellen nem lázad. Gyakorlatilag szinte lehetetlen leépíteni a világon bárhol ezt a közszférát, pedig ez a valódi bürokrácia. Feleannyi állami alkalmazott is elég lenne, de most jön a valódi kérdés, hová menjenek dolgozni? Mivel az úgynevezett versenyszférában nincs munkahely, akkor nem marad más, mint a munkanélküliség. A munkanélküli ember sem lázadó típus, mert azt a megalázó összeget (segély) az államtól kapja. Persze igazából tudjuk, nem tőle kapja, hanem a többi ember adójából.
A jelenlegi rendszer tehát legjobb esetben sem képes mást, mint egy aránylag tartható egyensúlyt kialakítani a versenyszféra, az állami alkalmazottak és a munkanélküliek között. Undorítóan használja ki a helyzetet, és kijátssza egymással szemben ezeket a társadalmi rétegeket a politikusokon keresztül.
Így buta és ostoba politikusokat felhasználva teszi ellenséggé az otthonülő munkanélkülit, aki „nem akar dolgozni”, teszi ellenséggé a segélyre váró tömegeket, teszi ellenséggé és állítja szembe egymással a vállalkozókat (akik „adót csalnak”) és a közalkalmazottakat, akik négy év után béremelést mernek követelni. Úgy tűnik, mintha nyugatabbra jobb lenne a helyzet, pedig ugyanez a rendszer működik, annyi különbséggel, hogy a fizetések az itteniek 5-10-szerese. De alapvetően ugyanígy épül fel. Mi most jelenleg ott tartunk, hogy mivel itthon megélni nem lehet, ezért már több mint 300 ezer honfitársunk tántorgott ki nyugatra. Ezek közül alig harmada dolgozik a szakmájában (jellemzően egészségügyiek és szakmunkások) a kétharmad diplomával a zsebében mosogat és rakodik.
Kaszálni induló közmunkások a XXI. században. Egy teljesen téves megoldási mód a munkanélküliség kezelésére. Fejlődés helyett visszafejlődés, a kapitalizmusból a feudalizmusba.
Sajnos ez a valóság inkább hasonlít egy rémtörténetre, mint tündérmesére. Az Orbán Matolcsy kormány egyik legnagyobb hibája, hogy erre nem hívja fel a figyelmet. A megoldás nem egyszerű. Hiába látja (amúgy jól) a jelenlegi kormány, hogy le kell építeni a közszférát, ha nem oldja meg az onnan elbocsájtottak problémáját. Ezzel egy gondot ugyan látszólag megold, de kettőt csinál helyette. A baloldal válasza sem helyes, hogy állítsunk mindent vissza, mert azt meg nem lehet finanszírozni. A jobboldal alatt éhnyomor, melynek következménye a baloldal megerősödése a baloldal alatt hosszú távon nem finanszírozható „jólét”. De mi akkor a kiút? Mi a megoldás? Tartson velünk továbbra is!
Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
NIF
Mementó 2006 emlékmű
Sok itt az okos ember …
Kalán József
Nagyon tetszik az adózás ,,magyarázata”. Már én is vitatkoztam 4 gyermekes szülőkkel épp úgy, ahogy fent írva van. Meg is osztom, hogy minél többen olvassák és tisztábban lássanak!
Erdélyiné Békés Ilona
Kedves Elek Attila.
Jó a cikk, mint mindegyik ami megjelent a Szabad Európában.
A baj csak az, hogy az éves előfizetésből csak NÉGY számot kaptam meg. A reklamációimra még csak nem is válaszolt. Nem baj, ennyivel támogatom a „tisztánlátás lovagjait. ”
Csak egy példa:
Ipartestület. Adózási fórum.
Egy hölgy a fenti módon ócsárolja a csaló vállalkozókat. Amikor már kapott egy kis levegőt közben, mondom neki, hogy itt van ezer Ft, tegye el. Nem értette a dolgot. Továbbra is levegő után kapkodott, szabadkozott. Mondom, nyugodtan tegye el, csak ne felejtse el az év végén az adóbevallásában megemlíteni. Esetleg ha nem tuja elkészíteni, fogadjon könyvelőt. Eltartott öt percig mire megértette a dolgot.
Egyébként a fiaimnak is ezt a jobbágy dolgot mondtam, hogy de boldog lennék vele.
roka.
Rompos Károly
A felsoroltakból kimaradtak bizonyos „szolgáltatások”, de így is érthető.
Biztosítás. Komolyan gondolkoztam régebben, hogy kötök magammal egy szerződést és cascóra, árvízre, földrengésre, üvegtörésre minden hónapban befizetek magamnak egy összeget. Mára elég jelentős hasznom lenne. Hátha még egy pár baráttal közösen tennénk ugyanezt.
roka
Kedves roka!
Évek óta casco helyett a saját számlámra fizetek be havonta x ft-ot.Kocc nem volt – az én számlám hízik nem a biztosítóé.
H.B.
Az írásból a lényeg kimaradt. Az „állam” feneketlen bugyrában úgy tűnik el az adózók által befizetett hatalmas összeg, hogy arról senkinek és semmilyen ellenőrző szervnek nincs rálátása. Vagyis az adózók szinte semmit nem kapnak vissza befizetéseikből. (Lásd: oktatás, egészségügy, stb) A „demokrácia” úgy kéne hogy működjön, hogy éves beszámoló alkalmával az illetékes hatóság beszámolna az összbevételről és tételesen annak felhasználásáról.
tétlény
Kedves Tétlény!
Amint megalakul hazánkban a hosszú idő óta első független MAGYAR KORMÁNY szerintem önként fognak beszámolni a gazdasági,politikai tevékenységükről,mert nem csak a saját,hanem a haza felemelkedéséért is fognak dolgozni – nem úgy mint a zsidók.
MAGYAR KORMÁNYT MAGYARORSZÁGNAK!!!
H.B.
A cikk hasznos, némi matematika után mindenki utánaszámolhat ha akar maga is. De …
„A magyar osztályharcos nép, lelke mélyén baloldali, jobboldali mázzal leöntve. A magyar nép nem szereti a vállalkozókat, mert ellene hangolják őket.” És vajon ki hangolja a vállalkozó ellen a magyart? Maga a vállalkozó. Mert, hogy is van az, hogy a vállalkozó (aki jog szerint annak nevezheti magát) mindig sokszorosan jobban él, mint azok akiket alkalmaz? Hogy van az, hogy napi néhány telefonálással több a havi bevétele, mint akár 10 embernek, aki neki dolgozik? (és itt még visszafogtam magam) A nap mindenkinek 24 órából áll, és senki sem 10-szer erősebb, ügyesebb, okosabb a másiknál. Egyszerűen neki van joga elosztani a sok ember munkája eredményeként befutó jövedelmet. Ezért van az, hogy amilyen testvéri érzéssel viseltetik a vállalkozó az „emberei” iránt, éppen olyan testvéri érzéssel viseltetnek iránta az „emberei”. Nem kell azon csodálkozni, ha szemet szúr az, hogy én napi 12 órát dolgozom és gyalog járok, a főnök bejön, alávág a titkárnőnek és hazamegy, de 10-szer annyit visz haza, mint én. A testvéri szeretet az elvégzett munka mennyisége után osztaná jövedelmet és nem a jogalapot keresné a „nekem több jár” elvén működő elosztásra. (a vállalkozók mentségére legyen mondva, hogy ők már egy olyan szaporodási lánc jelenlegi végtermékei, ahol a vagyoni helyzet és a gátlástalanság többszörösére növeli a szaporodási arányukat a becsületesekénél)
A másik problémám a vakság. Az emberek 80%-a képtelen racionálisan látni a körülötte lévőket. Pedig „a gyümölcséről ismerszik meg a fa” elvét követve az emberekről a tetteik után kellene véleményt alkotni és nem a véleményalkotás után kellene megítélni a tetteiket. Utóbbi alól a cikk írója sem kivétel és ezzel pontosan azok a nyomós okai pozitívan látni a jelenlegi vezért és kormányát, mint az előző vezetés irányába elfogult, saját embereinek pozitívan látni azt a vezért és kormányát.
Az izraeli terjeszkedés megítélése talán nem képezi vita tárgyát. Ha valóban létezőnek látjuk, akkor adódik a kérdés. Komolyan elhiszi valaki, hogy a zsidó lobbi a véletlenre bízza a terjeszkedését? Komolyan azt hiszi valaki, hogy remegve várják a választásokat, és ha a ballib nyer akkor örülnek, ha a jobblib nyer, akkor bosszankodnak? Ezt komolyan elhiszi valaki????? Hiszen éppen ez a tréfa az egészben. a saját választottjáról minden oldal jót feltételez, akik „hibáznak”, „tévednek” és „nem értenek hozzá”. Én eleve a jószándékot is megkérdőjelezem. Akik engem állandóan ütnek, vernek, azok engem nem szeretnek. Attól, hogy az egyik jobbról pofoz, a másik meg balról az édes mindegy. Nézzük például az új földtörvény tervezetet. aszongya a főnök : Az új földtörvény 1100 éves problémákat old meg. Aki eleve jót feltételez, az hanyatt vágja magát és ámul, hogy húúúúú, ez aztán jó lesz. Én azt mondom, nem hazudik. A magyarokat 1100 éve próbálják kiebrudalni a kárpát hazából. Ezzel az új földtörvénnyel megoldódnak a problémák, sikerülni fog.
eSzeL
„A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik.”
Aki esetleg kételkedik a fenti hsz.valóságtartalmát illetően annak javaslom a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit elolvasásra.
H.B.
Isten bölcsességében bízva, soha nem érkezik semmi késve, sem sietve. Akkor érkezik, amikor érkeznie kell. 🙂
eSzeL
Ez így igaz! Isten nem késik! (H)
Tisztelt eSzel.
Csavarhúzós melós voltam. Nyughatatlan természetemnél fogva lettem vállalkozó. Ma már ütöm vágom a dolgozókat. Csak azt becsülöm amelyik megérdemli. Hidd el nem vagyunk egyformák.
Nagyon sok keserű tapasztalat vezetett idáig.
Szerintem aki a saját erejéből tartja el magát, az megérdemli, hogy többet kapjon abból a kevésből. Lásd a földet művelőt. Azt sem irigyli senki, hogy 3-4 órakor kel és nincs szabadnapja. Esetleg a kapott pénzt már megkívánják az emberek.
Ahhoz hogy több legyen, némi rizikót is kell vállalni.
roka
Tisztel roka!
Meg ne haragudj a következőkért, de le kell, hogy írjam.
Az én alapvető kérdésem : Miért kell több? Mitől több? Mihez képest több? A vasedényhez? A többet te is úgy tudod elérni, hogy az előállított értékből, persze szigorúan testvéri alapon, lenyúlsz belőle magadnak. Mert neked kell. Ismertem, ismerek olyan vállalkozókat, akiknek előbb eszik aranytányérból a kutyája, mint ahogy a „megbecsült” dolgozója kicserélheti a kabátját. A dolgozóidat pedig azért ütöd, mert nem elég, ha napi 100,-Ft-ot tudsz lenyúlni tőle, te 200-at akarsz. Persze nem mondom, akad olyan ember, aki magától 2 szalmaszálat nem tesz keresztbe, de az olyannal nem jó együtt dolgozni akkor se, ha nem keresel rajta. Így már nem is lesz igaz amit a saját erejéből magát eltartóról írtál, mert nem a saját erődből tartod el magad, hanem a neked dolgozók erejét is felhasználod hozzá. Ebben különbözött a magyar céh és a zsidó cég. A céh-beli mesterek mindegyike maga dolgozott (persze, tudom, inasok voltak, de kitanulván a mesterséget ők is tudtak boldogulni). A céh arra volt jó, hogy megbeszéljék a számukra fontos dolgokat, de egyik sem akart a másik munkáján nyerészkedni. A cég-ben már más a helyzet. A társas vállalkozások mondhatni 100%-a kifejezetten azért jön létre, hogy a munkások által megtermelt haszon újra elosztását a maguk módján intézhessék a tulajdonosok. Ez az érdek ellentét azóta van mióta van alkalmazó és alkalmazott, és addig míg lesz ez az ellentét megmarad. Ez az egyik lépés a sok közül, amivel elérhető a társadalom tagjainak egymás ellen fordítása. Minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál inkább működött a testvériség. Nem volt olyan, hogy lógjon valaki, mert kinézték volna maguk közül, igaz, többre sem vágyott senki a másiknál. Ez akkor kezdett fölborulni, amikor a vagyoni helyzet lett az alapja a párválasztásnak. De ez már egy másik, akár teljes cikket is megérdemlő gondolatsor lenne.
A rizikóról meg csak annyit, hogy a vállalkozó vállalja, hogy talál olyan embereket akik majd megcsinálják.
Az egyéni vállalkozó, az vállalkozó. Saját erő, saját tudás, saját ügyesség és ami a legfőbb, saját IDŐ. Mert mindenkinek szabott ideje van a földön, és aki a munkáját a másiknak elveszi, az az életéből vesz el.
eSzeL
Tisztelt eSzeL!
Érdemes átolvasni az írást, mielőtt postázza az ember, nincs e benne mondjuk ellent mondás, mert könnyű belekerülni a 80%-ba!
Tisztelt ismeretlen!
Persze, hogy könnyű bekerülni a 80%-ba. Éppolyan könnyű, mint a 20%-ba. Ugyanis nem szellemi képesség dolga ebbe vagy abba a csoportba tartozni. Ilyennek vagy olyannak születni kell. Ez alkati kérdés. Iskolai végzettségtől teljesen független. Mondhatnánk, Isten dönti el. Tessék megnézni Ángyán Józsefet. Ésszel tudja ő, mert kimondja, hogy a fidesz meg az emeszpé egy és ugyan az, de néhány mondattal arrébb már azt mondja, hogy nem jó lenne, ha újra azok jönnének. A videó : http://www.youtube.com/watch?v=LE4JQP4kXa4
Állam titkárságig kellet vinnie ahhoz, hogy rájöjjön, becsapják a népet. Ismerek olyan fuvarost, aki ezt pontosan látja. Előbb eldönti, hogy bizalmas vagy bizalmatlan valakivel, azután e viszony szerint magyarázza annak tetteit. A viszonyhoz képest. Az ilyen emberekre észérvekkel nem lehet hatni, mert a bizalma nem szellemi, hanem lelki eredetű.
eSzeL
Kedves H.B.!
Nagyon sok a tennivaló, hogy írásod szerint legyen, de úgy legyen!
tétlény
Kedves eSzel.
Nagyon sok féligazság van abban amit írtál.
Az látszik, hogy sohasem álltál a magad lábán. Te nem voltál úgy, hogy mit fogok csinálni a következő héten? Lesz-e munka. Nemcsak nekem, hanem még 2-3 családnak. Mert a megélhetésük tőlem függ.
Amikor kezdtem, kb kétszer annyit kerestek nálam az emberek mint a gyárakban. Jól is dolgoztak. Úgy három hónapig. Addig tartott a lelkesedés. Utána megsértődtek ha azt mondtam, hogy vagy elmész, vagy egy kicsit jobban dolgozol.
Ma már meg sem lepődök azon, hogy a legegyszerűbb munkára sem találni embereket. Most próbálj meg többet fizetni mint a minimálbér.Azonnal be is csukhatod a kaput. Nem kábítószerrel foglalkoztam.
Az első mondatomhoz csak annyit. A féligazság nem igazság. Az hazugság.
Egyébként nem aranytányérból eszik a macska. Azt csak simlisséggel, lopással lehet elérni. Munkával nem. Ráadásul olyan munkával ami fizikai valóságot hoz létre. Annak jól meghatározott ára van. Te sem adnál most 1000Ft egy kenyérért. Csak tanulmánytervért, stb lehet milliókat kaszálni.
roka
Kedves roka!
Elismerem, nem könnyű kilépni abból a nyomvonalból, amiben szemmel láthatóan az egész életünk, mindannyiunké halad. De ez a nyomvonal téves, rossz irányba visz. Mint írtam, egyike azon módszereknek, hogy a szekeret húzó embereket egymással szembe fordítsák. De be kell látnom, sikeres módszer. Én valóban soha nem voltam vállalkozó. Sem társas, sem egyéni. A munkámat sem becsültem soha olyan nagyra, de be kellett érnem vele, mert azt mondták, arra amit szerettem volna csinálni, nem vagyok alkalmas.
Asztalos szerettem volna lenni, mert szeretek a fával dolgozni, mivel azonban a fél szememre nem látok igazán jól, fizikai munkát nem tanulhattam. Lehettem volna mondjuk kefekötő, de az nem vonzott, végül kikötöttem a számítástechnika mellett. Az igazi ok azonban az, hogy én soha nem vágytam „többre”.
Az, hogy ki kitől függ, az nem olyan tiszta, azt beláthatod magad is. Nem tudom, te végzed-e ugyan azt a munkát, mint a „dolgozóid” és csak mellékesen foglalkozol egy egy munka megszerzésével és megszervezésével, de számomra elég könnyen belátható, hogy kölcsönösen függtök egymástól. X dolgozó családjának megélhetése nem tőled függ, hanem X dolgozótól, mert mint írod, ha nem dolgozik jobban elmehet. Kutattad-e az okát, hogy miért hagyott alább a lelkesedés? Mert az attól is alább hagyhat ám, ha látják, hogy jó, jó, több mint a gyárban, de roka úrnak 3x annyi jut mint nekünk fejenként. Ezt se hagyd ki a számításból. Ehhez még csak olyan húú de nagyon önzőnek sem kell lenni, csak élni a törvény adta újra elosztási jogaiddal. Azokat ugyanis jól megtervezetten úgy alkotják meg, hogy szükségképpen ellentét szítódjék az alkalmazó és alkalmazott között. Elismerem, könnyű elcsábulni. Azt, hogy mennyit lehet elkérni egy-egy munkáért és ebből következően mennyit tudsz fizetni érte az megint csak „odafönt” dől el, ahol szigorúan vigyáznak rá, hogy aki „többet akar” annak az érdek ellentéte megmaradjon azzal szemben, aki nem akar többet (mások rovására). Wass Albert írja, hogy a „leghaszontalanabb szó, amit az ember kitalált az a haszon”. Megfogott ez a mondat. Jól meg kellett rágnom, sokszor átforgattam magamban mire le tudtam nyelni, de sikerült. És azt hiszem jól sikerült megrágnom. Van a fizikában egy törvény. Az anyag és energia megmaradás törvénye. Amennyiben ez igaz, és igaz az a törvény is, hogy „zárt rendszerek belső energiája állandó”, akkor az a bizonyos „haszon” ami „lerakódik” bizonyos helyeken, csak úgy halmozódhat föl, ha más helyekre nem jut annyi. Mivel minden mindennel összefügg, főleg az előbbi levezetés értelmében, könnyen belátható, hogy a fizikai munkáért azért jár kevesebb elismerés, hogy tanulmány tervért és hasonló maszlagokért sokkal több járhasson. Mert az olyanokat is csak azoknak fizetik meg igazán jól, akik kapcsolati tőke útján szerzik meg megbízást a tanulmány terv elkészítésére. Az pedig, hogy mennyit ér 1 kiló kenyér, azt meg fogjuk tudni (vagy az unokáink) akkor, ha már minden föl zsidó tulajdonba kerül. Van egy olyan érzésem, hogy egy fél kiló lesz egy ember napi bére. Én úgy látom már egy ideje, hogy az embert 2 dolog hajtja. A „ne kelljen” és a „nem elég”. Az első a természetben is jól megfigyelhető energia takarékossági törvény. Csak akkor tégy valamit, ha muszáj. A „nem elég” viszont ha nem is kizárólag, de az emberre nagyon jellemző tulajdonság. De nem akarok túl hosszú lenni, remélem így is érthető vagyok. Üdv
eSzeL
Kedves eSzel.
Ebben nincs féligazság. Ez így igaz.
Viszont ebben a környezetben élünk és ehhez kell alkalmazkodnunk.Midig próbáltam feszegetni a határokat, de egy fecske nem csinál nyarat.
Az alkalmazottakról csak annyit. Sokáig tartott az ” elidegenedés”.
Sokáig reménykedtem az emberekben. Sokszor mutattam meg hogyan képzelem a munkát. Ma is ott a csavarhúzó a zsebemben. No most még inkább.
Az unokáim miatt értettem meg a helyzetet. Hál Istennek jó elevenek. Hajszál pontosan tudják, hogy meddig mehetnek el, de mindig feszegetik a határokat.
Ha roka Úrnak háromszor annyi jutott volna, most már nem kellene dolgoznom.
Egyébként, hogy mennyire igaz amit írtál arra példa. Az egyik beállítóm mondta a többieknek: ha nekik ennyit fezetek, nekem mennyi marad? Soha nem ráztam a rongyot. Akkoriban Zsigulim volt. Másfél milliós kárt okozott a hozzáértése. Szó nélkül elment. A kár maradt.
Na de én sem nosztalgiázom.
roka
Azért ez nem hiszem hogy igy van! Egy hajléktalan többet adózik mint egy egy közalkalmazott? A hajléktalan az összekoldult forintjából igaz hogy a cigi ,pia magasabb adóterhét is kifizeti,de mennyivel kevesebbet költ.Ha igazából nem a kisvállalkozók és a közalkalmazottak adójából keletkezne az a pénz amit a politikusaink ellopnak,akkor miért vadásztatnak a Nav-val pont ezekre az emberekre?
Miért nem a Multik a fő célpont? Miért nem tiltják ki az Off-shore cégeket akik nem itt adóznak? Ezt Szlovákia miért tudta megoldani?
Miért nem fizetik meg Magyarországon az embereket?Aki jól keres az sokat költ,a kereskedelem fellendülésével a termelés, (szállítmányozás,csomagolás,üzemanyag kereskedelem stb.)és még rengeteg ehhez kapcsolódó dolog is fellendülne.Nőne az áfabevétel az szja,meg egyebek.Ezzel hogy csak a néptől elvesznek mit várnak?
Persze a félelemben tartás politikája is stratégia,és a birka nemzetünk ezt elviseli sajnos. Ez pont kedvez az országunk teljes kiárusításához.
Rác Erik
Pedig van igazság a dologban. A közalkalmazott nem állít elő közvetlenül értéket, őt az értéket előállítók adójából fizetik. Tiszta sor.
A politikában nem a hozzáértés, hanem az akarat számít. Erre szoktam azt mondani, hogy a hülyék nem odafönt vannak, a hülyék azt hiszik.
eSzeL
AZT TANÍTJA, HOGY HELYES AZ ADÓ ELTITKOLÁS – MERT ABBÓL VAN HASZNA AZ ÁLLAMNAK? MELYIKNEK? A SVÁJCINAK AHOVA KIVITTÉK? A MUNKÁSNAK AKINEK NEM FIZETTÉK KI, A NYUGDIJASNAK AKITŐL CSAK ELVESZNEK, ISKOLÁKNAK, KÓRHÁZAKNAK, STB. NEM JUT ÁLLAMI BEVÉTELBŐL MERT JOBB HELYEN VAN OFFSHORBAN? LEHET OKOSKODNI – DE AHOL ILYEN SZEGÉNYEK AZ EMBEREK DE SZÁZ SZÁMRA VANNAK A MILLIÁRDOSOK – TÖBBTÍZMILLIÁRDOSOK – SŐT TÖBB SZÁZMILLIÁRDOSOK – OTT BIZONY SÁNTÍT EZ AZ OKOSKODÁS
VADNAI IRMA JUDIT