Cs. Szabó Béla: Orosz–ukrán háborús béketerv II.
A cikk írásakor még nem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz az amerikai béketerv végkifejlete. Trump most már semmit nem akar a véletlenre, vagyis Zelenszkij elvtelen makacsságára bízni. Ezt elvben mindenkinek üdvözölnie kellene, de az információk és hírek özönében nagyon nehezen ismeri ki magát az ember, mivel a hírek között olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy Európában nem lehet a határokat erőszakos eszközökkel megváltoztatni, ez azért különösen érdekes dolog mivel az első és második világháborúban szinte Európa minden határát már megváltoztatták bizonyos országok rovására.
Érdekes módon, akkor lehetett, vagyis a szabadkőműves Clemenceaunak és társainak lehetett. Most vélhetőleg ugyanennek a nyugati társaságnak az álláspontja alapján nem lehet! Ezt képviseli az európai unió is. Annak idején, amikor minket magyarokat daraboltak hat részre, akkor az volt az indok, hogy nagyszámú idegen nemzetiség él a Magyar Királyság területén. És mi történt azóta? Nagyszámú magyar kisebbség él azokon a területeken amit elcsatoltak az anyaországtól.
De nem akarom a magyarkérdéssel elterelni a figyelmet az orosz – ukrán kérdésről, mert ott valóban percenként halnak meg emberek. Csak párhuzamként állítottam szembe a két történést. De nemcsak az orosz ajkú emberek sorsa miatt tört ki végül is az ukrán háború, mert annak más nyomósabb oka is volt. És ez a NATO tagság! Ezt az oroszok a saját nemzetbiztonsági szempontjaik és érdekeik miatt elfogadhatatlannak tartják és joggal. Nem akarom ide citálni a 1962-es kubai válságot, ahol a világ szintén rettegésben leledzett. Zelenszkij első olvasatban két ponton nem lát megegyezésre lehetőséget, a NATO tagság, valamint az ukrán haderő 600000 fős létszámának korlátja. Márpedig ezek a pontok elég jelentős súllyal bírnak ahhoz, hogy a két fél megállapodjon. Az orosz vélemény szerint, ha a NATO tagság tilalma nem kerül a megállapodásba, akkor a háború tovább folytatódik, akár úgy is, hogy elfoglalják egész Ukrajnát. Az ukrán haderő létszáma sem másodrangú kérdés, mert nem szándékozik Oroszország egy állandó tűzfészek mellett úgy létezni, hogy fél szemmel folyton Ukrajnát kelljen vizslatnia. Az ukránok vélhetőleg belenyugodtak az eddigi területeik elvesztésébe.
A baj nem is ezzel van, hanem a Zelenszkij és „bandája” érdekeivel, mivel ha megtörténik a békemegállapodás, akkor vége a rendkívüli állapotnak is, ahol az eddigi politika komoly kritika alá esik az eddig a hatalomból kiszorított pártok részéről. Ebben a helyzetben viszont semmi garancia nincs arra, hogy a felelősség kérdését és annak következményeit ne lehessen meglobogtatni ennek a csoportnak a feje felett.
Vélhetőleg ez a csoport, – amely a nálunk 1919-es kommünhöz hasonló szabad rablásban volt érdekelt, hiszen a vakok is látták, hogy rövid időn belül vége az úrhatnámságnak – szintén felkészült egy jókora vagyon kimentésére, amit jól jelez az eddigi korrupciós botrányok sorozata. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy vélhetőleg Zelenszkij is begyűjtötte a magáét és a repülőjegy is valahol már a kabátzsebében lapul.
Éppen ezért, mint egy szalmaszál, úgy kapaszkodik bele a nyugati országok ellenkezésébe a béketerv kapcsán, mert addig is biztonságban vannak az eddigi vezetők. A nyugat (az EU nyugati országai) össze is dugták a fejüket, hogy hogyan tovább, miközben minden módon próbálják igazolni azt, hogy ezt a béketervet nem szabad elfogadni, mert veszélyes a nyugatra(!?) nézve.
Trump viszont mindenképpen le akarja zárni ezt a Biden-i örökséget, hiszen sok gondja akadt a világ számos pontján, miközben a hírszerzési hivatala (CIA) le van terhelve az ukrán hadsereg számára történő adatok beszerzésével. Még így is rengetegbe kerül az USA-nak ez a háború, annak ellenére, hogy már kiszállt a segélyezésből és a támogatásokból, hiszen a hírszerzési munkák sem ingyen léteznek a világban, miközben számtalan más feladat kellene elvégezni itt-ott. Von Leyenék viszont megpróbálják a béketervet megtorpedózni, hogy ne kelljen a trumpi javaslatot elfogadni. Miközben írom ezeket a sorokat jön a hír, hogy: elkészült a több európai ország, valamint Ukrajna ellenjavaslata a Steve Witkoff és Kiril Dimitrijev által kidolgozott, 28 pontból álló amerikai–orosz javaslatra. A legnagyobb különbség a két javaslat között az, hogy Ukrajna és az európai szövetségeseik azt szeretnék, hogy területcseréről csak azután tárgyaljanak, miután a jelenlegi frontvonal alapján tűzszünetet kötnek, és befejezik a harcokat. Tehát visszatértünk a „kályhához(!)”. Továbbá, a másik eltérő pont a biztonsági garancia volt, a mostani ellenjavaslatban az amerikai–orosz javaslathoz hasonló konstrukciót javasolnak: az Egyesült Államok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonlító garanciát nyújtana Ukrajnának, vagyis egy kvázi NATO szerződést! Pont egy olyan javaslatot, amelyet az oroszok nem fognak elfogadni.
A nyugat ezért próbálja a társadalmi hangulatot hiszterizálni háborúval, elesett katonák és majdani fiatalok halálával riogatni, hogy mindenáron folytatni lehessen a háború poklát. Nem érdekli őket az elesett milliók a csonka családok, csak a befektetések és majdani befektetések maradjanak meg bármi áron! Az eddigiek tekintetében nagyon csodálkoznék, ha Ukrajnában kitörne a béke az „olajfák” alatt. Még úgy hiszem várni kell talán nem is keveset. De lehet egy olyan verzió is, hogy lesz egy nagy összeomlás, amely általában hirtelen következik be, hiszen egy olyan nemzetről beszélünk, amely már negyedik éve áll háborúban a haderő erősen leharcolva, az ipar szétbombázva, a társadalom a végletekig kimerülve, míg az egyik részük elmenekülve az országból és sokan nem is tervezik a visszatelepedést. Nem lennék meglepve, ha hamarosan a magyar határnál lennének az oroszok.
Toll és Igazság – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
