Cs. Szabó Béla: Lehet, hogy igaza volt a Cilleiknek?

Az egész ország láthatta a Hunyadi című, történelmünk egyik epizódját feldolgozó filmet. A film egy hiánypótló kiváló alkotás, amely több helyen is komoly áthallásokat közvetített a nézők felé. Kiváló színészek és díszletek alkották a film minden egyes részletét, volt benne szerelmi szál és szex, amely lehet, hogy sokak számára szokatlan volt egy történelmi feldolgozásban, azonban a mai kor szellemének megfelelően az eladhatóság bizonyos kritériumainak meg kell lenni, ha azt akarja a menedzsment, hogy a befektetett pénz  visszajöjjön, urambocsá, még hasznot is hozzon!

Több áthallás is volt a mai korhoz szólóan, mint azt fentebb jeleztem, az egyik a Várnai csata kezdetén, ahol Hunyady beszédet intéz a hadseregéhez, amelyben jelzi számukra, hogy a nyugat cserben hagyott minket. Nos, igazából nincs olyan magyar, aki ne tudná ezt az állítást igazolni, hogy a történelmünk tele és tele van olyan történelmi tényekkel, amikor megaláztak, cserben hagytak és feláldoztak minket, olykor a saját akaratunk ellenében is. Ennek egyik legtisztább eseménye a törökök elleni több százéves harcunk.

A másik ilyen és talán a legfontosabb áthallás az az volt, amikor az egyik jelenetben Cillei Ulrik főúr, aki nagyon szeretett volna király lenni, de legalább kormányzó, hogy a „nagypolitika” részese lehessen, kijelenti, hogy ő bizony egyességet kötne a szultánnal és átengedné őket nyugat felé! Nos, itt álljunk meg egy kicsit! Ez a mondat gondolkodásra serkentett, hiszen évszázadokon keresztül több százezer, ha nem több millió magyar és nem magyar, vagyis más nemzetiségű, Kárpát-medencei honfi áldozta életét csak azért, hogy feltartsuk a törököket és eltántorítsuk szándékuktól, vagyis a nyugat megtámadásától és leigázásától.

Ez a nyugat ironikus módon, ma egy puskalövés nélkül adja át hazáját a muszlim világnak. Ha ma végignézünk Nyugat-Európán, akkor azt látjuk, hogy történelmi léptékben mérve az időt, csak perceik vannak attól, hogy beleolvadjanak a muszlim világba, és eljön majd az az idő, amikor jobbnak látják áttérni, – otthagyva hitüket – a muszlim hitre!

Anglia, Franciaország, Németország és a többi európai ország ostrom alatt áll. Ez az ami szöget ütött a fejembe, hiszen óriási áldozatot hozott a Magyar Királyság azzal, hogy feltartoztatta és végső soron annyira meggyengítette a török szultánságot, hogy az feladta egy pár évszázad után a nyugati világ felé történő terjeszkedést.

Nem tudom, hogy ezek a mondatok valóban elhagyták e Cillei száját, azonban egy biztos, ez a történelmi kronológia sajnos tény. Egy olyan dologért áldozta be magát a magyar birodalom és vált szinte egy jelentéktelen kis országgá, amelyet egyes európai akarnokok és elvtelen politikusok most önként és dalolva hajtanak végre csak úgy holmi pártfegyelem gyanánt.

Tudom, hogy a hála az nem egy politikai kategória, de a hálátlanság már az, hiszen a többszáz éves történelmünkben pont ez a kicsiségünk vált a megalázhatóság és az elnyomottság egyik legnagyobb okává, hiszen ha megmaradt volna a régi történelmi nagyságunk és az óriási veszteség az emberállományban nem következett volna be, akkor egészen biztos, hogy ma nem minket állítanának a szőnyeg szélére, hanem vélhetőleg ez fordítva lenne.

Sőt továbbmegyek, a Trianon sem lett volna mert NEM TEHETTÉK volna meg! Valahogy úgy, mint a törököknél, ahol ők is vesztesei voltak az első világháborúnak, ahol őket arra akarták kötelezni, hogy óriási területeket adjanak fel a nyugat szája íze szerint, valamint vonuljanak át a Boszporusz ázsiai oldalára.

Természetesen a történelemben nincsen HA. Éppen ez okból évszázadokon keresztül dirigáltak és dirigálnak nekünk, az sem számít, ha olyan dologban követelőznek amelyhez az országnak és a magyar embereknek semmi érdeke nem fűződik. Zsarolnak minket mint a náci Németország, vagy egyszerűen élelmiszeripari termelőhelynek tekintenek minket, mint ezt tették a Habsburgok anno háromszázötven évig. Ha nincs 1848, akkor nincs kiegyezés, igaz ott erősen nyomott a latba a porosz osztrák háborús helyzet. Nincs egy olyan osztrák-magyar király, amelyért érdemes lenne akár egy könnycseppet ejteni. Talán egyedül Sziszi a magyarok nagy barátja, aki megérdemli, hogy mi magyarok méltón emlékezzünk reá!

A mai korról jobb nem megemlékezni, hiszen évek óta csuklóztatnak, pénzbüntetésre ítéltetnek, aljas megvásárolt ügynököket küldenek az ország nyakára természetesen a demokrácia köntöse alatt. Negyedszer választja meg a társadalom a kormányt, amit el akarnak söpörtetni! Vajon mit gondolnak ezek az urak és hölgyek(!?), amikor antidemokratikusnak titulálnak egy országot? Milyen jogon akarják úgy leváltani a nép véleményét, mint példának okáért Lengyelországban?

Velünk akarják kifizettetni a BlackRock és más multi-nacionalista cég veszteségeit, ami Ukrajnában keletkezett a befektetéseikben? Vajon mi ez, ha megint nem egy török invázió, amely más köntösbe van öltöztetve? A világban minden összefügg mindennel, állítják komoly tudósok. Éppen ezért nekünk, csak, és csak a saját érdekünkkel szabad foglalkozni, ezt mi magyarok nagyon megtanultuk. Sokba került a tanulópénz, hiszen azért vagyunk ilyen kicsik.

Úgyhogy azt tanácsoljuk, hogy azok a hazaárulók, akik mindig is közöttünk sertepertéltek, jól fontolják meg mit és hogyan tesznek. Jobb, ha előszedik a történelemkönyvet és hozzáfognak az olvasásához, mert a történelem a LEGNAGYOBB tanítómester a világon!

 

A szerző:  újságíró, közíró

Toll és Igazság – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt kép: Részlet a Hunyadi sorozatból (Fotó: The Orbital Stranges Project)