Bűnözőnek nevezi a külhoni magyarokat az amerikai kormány

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége bejelentette, hogy szigorítanak a magyarokra vonatkozó vízummentességen, miután a magyar kormány nem volt hajlandó kiadni a külhoni magyarok adatait Amerikának. Miért döntött így az USA, mi állhat a háttérben?

Egyfajta választ ad a kérdésre a Counterpoint Institute nevű elemző intézet, amely úgy fogalmaz, hogy

Joe Biden 7 millió embert enged át ellenőrizetlenül a déli határon, de megbünteti a NATO-szövetséges Magyarországot, mert nem eléggé háború- és LMBTQ-párti. Szégyenletes játszadozás ez egy hűséges szövetséges ellen, aki másfél millió ukrán menekültet fogadott be. 

Mivel az USA és Magyarország között prosperáló gazdasági és katonai kapcsolatok vannak, sokan értetlenül állnak a demokrata kabinetek politikailag barátságtalan fellépése előtt. A helyzet ráadásul egyértelműen romlott David Pressman nagyköveti kinevezését követően, a magyar bírák berendelése, a nemzeti identitás és a történelemi hagyományok semmibe vétele, vagy éppen a sajtó- és szerkesztői szabadság minapi megsértése azt mutatják, hogy egy alkalmatlan követségi vezetés korképe rajzolódik ki. Fő érvnek tekinthető azonban, hogy

MAGYARORSZÁG BÉKEPÁRTI ÁLLÁSPONTJÁT JELENLEG KEVESEN TÁMOGATJÁK NYÍLTAN A WASHINGTONI DÖNTÉSHOZÓK KÖRÉBEN, ÉS TÉNY, HOGY BÁR MÁS TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN, DE A VIETNÁMI HÁBORÚ ALATTI BÉKEPÁRTI MOZGALMAKKAL SEM BÁNTAK KESZTYŰS KÉZZEL AZ ELSŐ IDŐSZAKBAN.

Ahogy arra a “Miért nyeri meg az USA az ukrajnai háborút” című kommentárjában Gabor Steingart rámutat, Biden az országa geopolitikai érdekeit tartja szem előtt Európában – és a gazdaságban is. A demokrata vezetés jelenleg is sürgeti az EU-t, hogy hozzon létre egy “rendszeres mechanizmust” Ukrajna pénzügyi támogatására.

Még mindig nem világos, hogy az EU-forrásokat fel kell-e, és lehet-e használni katonai visszafizetésekre az Egyesült Államoknak

– jegyzi meg Steingart, aki szerint az amerikai fegyvercégek profitálnak mindebből, az amerikai adófizetők hozzájárulása nélkül; lásd a Lockheed Martin és a Northrop Grumman tőzsdei jegyzéseit. Schlomo Ben-Ami volt izraeli külügy- és biztonsági miniszter már tavaly szeptemberben kijelentette: az amerikai védelmi ipar dörzsölheti a kezét az ukrajnai háborúból megszerzett gazdagságon.

Az amerikai védelmi vállalkozók évtizedek óta profitáltak az elhúzódó háborúkból és a hosszú távú katonai szövetségekből

– írta a Project Syndicate felületén megjelent bejegyzésében.

Előfordult már korábban hasonló eset?

Több barátságtalan lépés is árnyalta a szövetségesi kapcsolatot, így a vízumkötelezettség bevezetése a külhoni magyarok számára, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés egyoldalú felmondása Magyarországgal. De ide sorolható még hazánk kilépése előtt a Nemzetközi Beruházási Bank tisztviselőinek szankciós listára helyezése, köztük egy magyar személy érintettségével, valamint Svédország NATO-tagsága körüli szavazáskor a Biden kabinet szintén nyomást gyakorolt Magyarországra.

A Belügyminisztérium közleményben jelezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól. Azt írták, hogy Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Miért lennének veszélyben a kettős magyar állampolgárok, ha kiadták volna Amerikának az adataikat?

Érdekes adalék, hogy a Washington Post vonatkozó cikke tömeges magyar állampolgárok általi útlevélcsalásra hivatkozik, amiért az USA szigorítani kívánja az utazási korlátozásokat. Megjegyezték, hogy a lépésre abban az időszakban került sor, amikor Budapest és Washington között az ukrajnai háború miatt egyébként nézeteltérés van, és Nyugaton egyre többen tartanak az oroszok kémkedésétől. Ezzel kapcsolatban idéztek egy 2018-as belbiztonsági dokumentumot is, amely szerint mintegy 700, magyar állampolgársággal nem rendelkező ember juthatott hozzá jogosulatlanul magyar útlevélhez és hamis személyazonossághoz, és közülük legalább 65 ember be is jutott az Egyesült Államokba a vízummentességnek köszönhetően.

A Postnak egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy valóban, a 2011 és 2020 közti útlevelekkel volt problémájuk elsősorban. Állítása szerint a magyar kormányzat 2020 után már szigorúbban ellenőrizte azt, hogy kiknek adnak útlevelet, de az amerikai kormányzat ezenkívül még azt is kérte, hogy ellenőrizzék és igazolják azoknak a személyazonosságát, akiknek a megelőző években útlevelet adtak, illetve nagyon komoly biztonsági rések kapcsolódnak több százezer útlevélhez, amelyeket szigorú személyazonosság-ellenőrzési követelmények nélkül állítottak ki.

Kijelenthető, hogy az érintett személyes adatokat – feltéve, de nem megengedve – olyan célokra tudnák felhasználni, amelyek

BELÁTHATATLAN EGZISZTENCIÁLIS VESZÉLYT JELENTHETNÉNEK A KÜLHONI MAGYAROK SZÁMÁRA, ILLETVE FELTÉTELES JELLEGGEL EZZEL MEGSZEREZHETŐEK LENNÉNEK AZON KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZŐ, KÁRPÁTALJAI MAGYAROK ADATAI, AKIK AZ UKRAJNAI HÁBORÚBAN KATONAKÉNT BESOROZHATÓK, ILLETVE HA ESETLEG NEM TELJESÍTENÉK AZ UKRÁN ÁLLAM FELÉ FENNÁLLÓ KATONAI BEVONULÁSI KÖTELEZETTSÉGÜKET, ÚGY ESETLEG EGY NEMZETKÖZI KÖRÖZÉS ALAPJÁN KÖNNYEBBEN LENNÉNEK BEAZONOSÍTHATÓK.

Ellentmondásos ugyanakkor, hogy

AZ USA KORLÁTOZZA AZ ÖSSZES MAGYAR BEUTAZÁSI LEHETŐSÉGEIT ARRA AZ ALÁ NEM TÁMASZTOTT ÁLLÍTÁSRA, HOGY A KÜLHONI MAGYAROK KÖZÜL SOK A BŰNELKÖVETŐ, AMIKOR EZEKNEK NAGY RÉSZÉT KÉPEZI A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG, VAGYIS AZOKAT IS VÉLELMEZETT BŰNÖZŐKNEK TITULÁLJA.

A fentieken túl hangsúlyozandó, hogy e körben szempont lehet az általános adatvédelmi rendelet (2016/679, GDPR) az EU-jogban az adatvédelemről és a magánélet védelméről szóló jogszabály, amelyet az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) alkalmaznak.

A GDPR V. FEJEZETE TILTJA AZ UNIÓS ÉRINTETTEK SZEMÉLYES ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSÁT AZ EGT-N KÍVÜLI ORSZÁG(OK)BA – ÚGYNEVEZETT HARMADIK ORSZÁGOKBA –, KIVÉVE, HA AZOK MEGFELELŐ BIZTOSÍTÉKOKAT ÍRNAK ELŐ, VAGY A HARMADIK ORSZÁG(OK) ADATVÉDELMI SZABÁLYOZÁSÁT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FORMÁLISAN MEGFELELŐNEK ÍTÉLI (45. CIKK).

Az amerikai belbiztonsági tárcától ráadásul nem áll távol az adatbányászat, így az adatbotrányok: 2007-ben az Associated Press arról számolt be, hogy a DHS megszüntette az ADVISE nevű terrorizmusellenes adatbányászati eszközt, miután az ügynökség belső főfelügyelője szerint is a rendszer kísérleti tesztelését valós személyek adatainak felhasználásával hajtották végre, anélkül, hogy a szükséges adatvédelmi biztosítékokat alkalmazták volna.

Milyen hátrány érheti a magyar állampolgárokat, ha be akarnak utazni Amerikába a mostani döntést követően?

A vízumszankció nyomán 2023. augusztus 1-jétől a vízummentességet adó ESTA-jóváhagyás minden magyar útlevéllel rendelkező személy számára mindössze egy évig érvényes, és csak egyszeri felhasználásra lesz alkalmas.

A már másfél éve fennálló helyzethez hasonlóan a Magyarországon kívül született utazók – jellemzően a kettős állampolgárságú külhoni magyarok – továbbra sem jogosultak az ESTA igénybevételére, vagyis az Amerikába való beutazáshoz vízumot kell igényelniük. Ezek alapján az ESTA-t egy évre lehet igényelni, azzal egyszer lehet az USA területére lépni, és újbóli USA-ba lépéshez ismételten kell igényelni, ami szintén egyszer használható fel, a módosítás pedig mindaddig érvényben marad, amíg az alapjául szolgáló biztonsági aggályokat nem kezelik.

A The Washington Post amerikai lap az üggyel kapcsolatban azt is írja: a lépés hátterében a Magyarország és az Egyesült Államok közötti, az ukrajnai háború kapcsán tanúsított budapesti magatartás miatt egyre inkább megromló viszony áll, valamint a nyugati orosz kémkedéstől való fokozott félelem. Ezt már Ön is említette. Van ennek alapja?

Az amerikai kormányoldal meg akarja változtatni Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját, ezért most vízumszankciókat vezetnek be az egyszerűsített honosítási eljárás 2011 és 2020 közötti gyakorlatára hivatkozva.

BIDENÉK KEZDETTŐL FOGVA FOKOZZÁK A NYOMÁST UKRAJNA KAPCSÁN, AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK DÖNTÉSE NYOMÁN UGYANIS MÁR MÁSFÉL ÉVE NEM MENTESÜLNEK A VÍZUMKÖTELEZETTSÉG ALÓL AZOK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK, AKIK MAGYARORSZÁG JELENLEGI ÁLLAMHATÁRAIN KÍVÜL SZÜLETTEK.

Az orosz (de egyébként a Fudan Egyetem projektje kapcsán a kínai) kémkedés veszélye miatt megfogalmazott álláspontok a realitásoktól elrugaszkodott módon, főleg a politikai hangulatkeltést szolgálják. Az előbbi érvrendszer kellően megalapozott például azért sem lehet, mert nemrégiben orosz kémbankként fémjelzett Nemzetközi Beruházási Bankot érintő amerikai szankciók után hazánk kilépett az érintett pénzügyi intézményből.

EMELLETT NEM ELHANYAGOLHATÓ KÖRÜLMÉNY AZ SEM, HOGY A BUSH ÉS AZ OBAMA KABINETEKKEL IS JÓ KAPCSOLATOT ÁPOLÓ, 2010 ELŐTTI BALOLDALI KORMÁNYOK IDEJE ALATT ENGEDTEK BE OROSZ KÉMEKET A NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL ÉPÜLETÉBE.

Washington korábban elmarasztalta Magyarországot az Oroszországgal való kapcsolatai miatt, és azért, mert még nem hagyta jóvá hivatalosan Svédország NATO-csatlakozását. James E. Risch szenátor, az amerikai külügyi bizottság vezetője azt is közölte, hogy emiatt az Egyesült Államok büntetésként leállítja fegyvereladásait Magyarországnak – írja a The Washington Post. Kijelenthető, hogy a nyomásgyakorlás bevett eszköz az amerikai demokraták politikájában?

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez bevett eszköze a balliberális amerikai kormányzatoknak, emlékezzünk csak például a 2014 őszén kirobbant kitiltási botrányra.

AKKOR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA MEGTILTOTTA MEG NEM NEVEZETT MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK BELÉPÉSÉT AZ USA-BA, MERT ÁLLÍTÓLAGOS KORRUPCIÓS ÜGYLETEKBEN VETTEK RÉSZT.

Bár Donald Trump elnöksége alatt látványosan javultak a politikai kapcsolatok, a Biden-adminisztráció az elmúlt két és fél évben feszíteni próbálta a két fél viszonyát, és ennek egyik egyértelmű oka Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásának kérdése volt, illetve a nemzeti érdekérvényesítés joga melletti kiállás Magyarország Kínával vagy Oroszországgal folytatott kapcsolataiban. Ezek mellett szükséges kiemelnünk a külhoni magyar kettős állampolgárok biztonságáért folytatott kormányzati küzdelem kérdését, valamint, hogy az USA akkor is nyomást helyezett hazánkra, amikor Svédország NATO-csatlakozása volt a napirenden.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA NEMRÉGIBEN, A 2022. JÚLIUS 8-ÁN KÜLDÖTT ÉRTESÍTÉSÉVEL EGYOLDALÚAN FELMONDTA A MAGYARORSZÁGGAL 1979-BEN KÖTÖTT, A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST. AZ EGYEZMÉNY 2024. JANUÁR 1-JÉTŐL NEM LESZ ALKALMAZANDÓ.

Hogyan értékelhető, hogy a budapesti amerikai nagykövetség a Magyar Nemzetnek levelet írt a vízumüggyel kapcsolatos cikkük kapcsán, és javasolta annak címmódosítását?

Azzal, hogy egy állam külképviselete egy napilap sajtóanyagát cenzúrázni kívánta, sérülhetett a szerkesztői szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság is.

Amennyiben a sajtószabadság gyakorlása sérti esetleg más alapjogát vagy valamilyen alkotmányos célt, akkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a taláros testületnek – és nem egy nagykövetségnek – kell döntést hoznia arról, hogy a konkrét esetben a sajtószabadság gyakorlásának vagy az azt korlátozó célnak kell-e inkább teret engednie.

Álláspontom szerint a Magyar Nemzet címadása során nem sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye sem, mert a napilap nem köteles az összes álláspont ismertetésére.

A MÉDIASZOLGÁLTATÓ ALKOTMÁNYOS JOGÁT GYAKOROLJA, AMIKOR A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ ESEMÉNYEKRŐL TUDÓSÍT. E SZABADSÁGA KITERJED ANNAK MEGHATÁROZÁSÁRA IS, HOGY MELY ESEMÉNYEKRŐL MILYEN RÉSZLETESSÉGGEL ÉS TARTALOMMAL AD TÁJÉKOZTATÁST.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége ráadásul nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását, a műsorszolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartók. A sajtószabadság az az alapelv, amely alapján a különféle médiumokon keresztüli kommunikációt és véleménynyilvánítást – leszámítva a becsület és a jó hírnévhez való jog megsértésének esetét – szabadon, azaz korlátozások nélkül gyakorolható jognak kell tekintenünk.

AMIT AZONBAN AZ AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG TETT, MÁR VILÁGOSAN TÚLMUTAT EZEN A DEMOKRATIKUS FELFOGÁSON.

Egyben tükrözi az USA jelenlegi hozzáállását a demokráciához, a demokrácia értelmezésére alapított kettős mérce alkalmazását, valamint sejteti, hogy az USA-ban otthon hogyan is működik a nyomásgyakorlás. Ez annak fényében is különös, hogy a magyar médiahelyzet kapcsán ma is zajlanak éles (ám a médiapluralizmust még ennek kapcsán sem szívesen megengedő) nyilvános viták a nemzetközi fórumokon.

A teljes interjú IDE kattintva olvasható

Kiemelt képen: Joe Biden / MTI/AP/Andrew Harnik